Képünk illusztráció
Fotó: Mihály Csaba
Miután a román nemzetiségű édesapa korábban peres úton harcolta ki, hogy magyar édesanyától született gyereke román tannyelvű óvodába járjon, a szétvált szülők most azért pereskednek, hogy milyen tannyelvű iskolában kezdje meg az előkészítő osztályt a kisfiú.
2023. május 07., 13:272023. május 07., 13:27
Újabb szakaszába érkezett egy kolozsvári román férfi és magyar nemzetiségű volt élettársa közötti vita arról, hogy kiskorú gyermeküket milyen nyelven oktassák – számolt be a Făclia című kolozsvári napilap. Ezúttal az a tét, hogy milyen tannyelvű iskolába járjon a kisfiú.
Amint arról korábban mi is írtunk, a két volt élettárs három évvel ezelőtt is hasonló eljáráson ment keresztül, amikor a kiskorút óvodába kellett volna íratni. Akkor a magyar nemzetiségű anya ragaszkodott ahhoz, hogy magyar óvodába vigyék. Az apa viszont azon a véleményen volt, hogy a magyar nyelvű oktatás korlátozná az életben és a munkaerőpiacon való boldogulásában.
A bírák előtt azzal érvelt, hogy a román nyelvű oktatás több lehetőséget biztosítana gyermekének a jövőben.
Az édesanya viszont azzal érvelt, hogy ha fiúk román nyelvű óvodába jár, akkor csak egy nyelvet sajátíthat el, ami hátrányos a gyermek számára, és korlátozza a magyar kultúra és irodalom megismerésében.
Eltelt néhány év, és a két szülő ismét vitába keveredett. Ezúttal az anya fordult bírósághoz, hogy elnöki végzéssel engedélyezze a gyermek magyar nyelvű oktatását.
Azzal is érvel, hogy a kiskorú román nyelvű óvodába járt, szintén bírósági ítélet nyomán.
„A kiskorúnak román nyelven kell tanulnia, mert Romániában él, és a hivatalos nyelv a román. Ráadásul így esélye van arra, hogy jobban beilleszkedjen a közösségbe és a társadalomba, mert megtanul helyesen írni és olvasni románul. Ez lehetővé teszi számára, hogy megválassza az egyetemet és a szakmát, amit szeretne, és nem lesz korlátozva vagy kényszerítve arra, hogy Magyarországon, ahol a hivatalos nyelv a magyar, tanuljon tovább vagy ott dolgozzon” – vallja az édesapa, aki azt is felrója, hogy
„A gyermek a legtöbb időt az édesanyjával és az anyai nagyszülőkkel tölti, akikkel kizárólag magyarul beszél, ami a múltban komoly gondot okozott a kiskorúnak a román nyelv használatában, és frusztrációt okozott számára, hogy nem tud helyesen beszélni románul” – fogalmazta meg az apa.
Bíróság kötelezett arra egy magyar anyát Kolozsváron, hogy adja román óvodába a román apától származó gyermekét. A jogtanácsosként tevékenykedő kincses városi nő nem tudja elfogadni az ítéletet, mivel neki sem származott hátránya abból, hogy magyarul tanult, ezért folytatja a pereskedést.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Zsolnay kerámiával burkolják be a vajdahunyadi vár restaurálás alatt álló Lovagtermének padlózatát, csakúgy, mint bő 130 évvel ezelőtt.
Több mint háromezer erdélyi fiatalnak mutat irányt a cserkészet a képernyők uralta világban. Az időtálló értékekre épülő mozgalomról, a Romániai Magyar Cserkészszövetség 35 évéről, kihívásairól és terveiről beszélgettünk Bálint Lajos Lóránt elnökkel.
Segesvár polgármestere pénteken bejelentette, hogy a közlekedési minisztérium kiadta a Maros megyei város több mint 13 kilométer hosszú terelőútjának megépítésére vonatkozó engedélyt.
Etikai vétséget követett el és valótlanságot állított Parászka Boróka marosvásárhelyi újságíró a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) szerint azáltal, hogy egy munkahelyi konfliktust „metoo” bántalmazásként terjesztett a közösségi médiában.
Hargita megye síterületeinek többsége ezen a hétvégén is nyitva marad, ám az idő felmelegedése miatt jövő héttől várhatóan csökkenhet a működő sípályák száma.
Érkeznek a gólyák a Székelyföldre is: Csíkszentsimon polgármestere a közösségi oldalon jelentette be, hogy megérkezett a településre a tavasz hírnökeként az első vándormadár.
A kolozsvári polgármesteri hivatal az illetékes intézményekkel együttműködve elemezni fogja, milyen megelőző intézkedések szükségesek ahhoz, hogy elejét lehessen venni a magyarellenes incidensek megismétlődésének a városban – írta Emil Boc.
A városvezetés visszásnak nevezi azokat a törvényeket és azokat a civil szervezeteket, amelyek és ahogy a madarakat védik a szárnyasok életmódját elszenvedő lakosokkal szemben.
Újabb engedély kipipálva Erdélyben a Brassó–Bákó autópálya projektjében: a Brassó Megyei Tanács kibocsátotta az önkormányzathoz tartozó nyomvonal területrendezési tanúsítványát.
Az Arad megyei iskolákban létrehozott, a rendbontó vagy erőszakos viselkedést tanúsító diákok elkülönítésére és felügyeletére szolgáló termek többsége üresen áll, csak két tanintézményben használták azokat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!