2012. november 13., 12:512012. november 13., 12:51
A nemzetpolitikai helyettes államtitkár kiemelte: a korábbi 22 helyszín helyett 26 helyszínen zajlik a magyar nyelvű oktatás, tavaly 1560 gyermek után igényeltek oktatási-nevelési támogatást.
Kitért arra, hogy a programban résztvevő tanárok számára megnyugtatóbb, kiszámíthatóbb fizetést és kiegészítő juttatást is tudnak biztosítani. Ma már vonzó anyagi szempontból is tanárnak, tanítónak állni Moldvában - fogalmazott Répás Zsuzsanna, aki elmondta azt is, hogy 96 millió forintból, összességében 36 százalékkal olcsóbban tudják működtetni a programot immár a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) bevonásával. Reményét fejezte ki, hogy továbbra is számíthatnak a magyarországi civil szervezetekre is a program támogatásában.
Burus Siklódi Botond, az RMPSZ elnöke kiemelte: a program szeptembertől 200 gyermekkel bővült, abban több mint negyven pedagógus vesz részt, a támogatások több mint kétharmadát teszik ki a személyi juttatások. Szólt arról is, hogy tárgyalásokat folytatnak a Pusztina Házért Alapítvánnyal az általuk működtetett oktatási program integrálásáról. Mint mondta, egy-egy oktatási helyszín támogatására egységes támogatást számítottak ki, ugyanakkor problémát jelent a csángómagyarok szövetsége tulajdonában lévő ingatlanok működtetése. Erről szeptember óta próbálnak megállapodni a program korábbi működtetőjével, most úgy tűnik, hogy néhány napon belül ez sikerrel járhat.
Kiemelte: szeretnék megerősíteni a programot és annak hitelét visszaszerezni, célként jelölte meg továbbá, hogy közelítsék az iskolához a jelenleg még nagyobb részt iskolán kívüli tevékenységeket. Ennek érdekében tárgyalnak a Bákó megyei tanfelügyelőséggel - jelezte.
A moldvai oktatási programot még az első Orbán-kormány indította el 2000-ben, és azt februárig a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége bonyolította. Februártól az RMPSZ vette át a program működtetését.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Holtan találtak csütörtökön este a Beszterce-Naszód megyei Ilvamagura közelében egy bölényt, amely az elmúlt hetekben jelent meg a környéken.
Megkezdődött a feketetói őszi vásár: október 8. és 11. között ismét emberek tízezrei lepik el a Sebes-Körös partját, hogy Erdély egyik legrégebbi és legnagyobb régiségvásárán keressenek kincset a kacatok között.
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Látogatottsági adatok