Rakétával jégverés ellen?

A Maros Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője, Náznán Jenő a terv kapcsán a Krónikának úgy nyilatkozott, a Maros megye valamennyi települését behálózó rakétamódszeres jégelhárító rendszer megvalósítása 6-7 millió lejbe kerülne. Náznán úgy tudja, más országokban 70-80 százalékos hatásfokkal működik az eljárás. Maros megyében 2007-ben Bonyha térségében volt komoly jégeső, idén is hullott már jég a környéken, de nem jelentős mennyiségben. „Az év azonban hoszszú, és igen szeszélyesnek ígérkezik a nyár eleje, tehát egyáltalán nincs kizárva az, hogy komoly károk keletkeznek majd” – fejtette ki Náznán Jenő.
Makkai Gergely marosvásárhelyi meteorológiai szakértő azonban nem hisz a rakéták hatékonyságában. „Ez legalább akkora butaság, mint amikor Corneliu Vadim Tudor a nagy áradások idején románellenes, nemzetközi összeesküvésről beszélt, amelynek során valakik felszippantották a Fekete-tenger vizét, majd azt országunkra zúdították” – szögezte le lapunknak Makkai, aki szerint egyáltalán nem hatékony a módszer. Kijelentését a jégeső keletkezési körülményeinek ismertetésével támasztotta alá. „A zivatarfelhőben körmozgás alakul ki, ebben növekednek a jégszemek. Minél többször járja meg a jégdarab a felhőn belüli körforgást, annál nagyobbra nő. Ahhoz, hogy jég jöjjön létre, kicsapódási magvak kellenek, olyan szilárd, szabad szemmel nem látható részecskék, amelyek köré kicsapódik a jég. A zivatarfelhőkben viszonylag kevés a kicsapódási mag, nagy a páratartalom. Ez a pára kénytelen a kevés szemcse köré kicsapódni, így keletkeznek a nagy jégszemek. Innen jött az elgondolás: fel kell dúsítani a felhőket szemcsékkel” – ecsetelte a meteorológiai szakember. Mint tájékoztatott, az 1950-es években született a Szovjetunióban az az elképzelés, hogy rakétákkal ezüstjodidot juttassanak fel a zivatarfelhőbe, és az pontosan a felhőben robbanjon fel. Az ezüstjodid ugyanis füstöt bocsát ki, így milliárdnyi szemcse keletkezik, és azokon szétoszlik a nedvesség. „Csakhogy ha a rakéta nem abban a belső mechanizmusban robban fel, ahol a jégszemek keletkeznek, akkor óriási károkat okozhat, vagyis fennáll a felhőszakadás-, tehát az árvízveszély. Egy ilyen be is következett 2004. július 23-án, amikor a popeşti-leordeni-i melegházrendszer egy ilyen óriási felhőszakadás áldozata lett. Akkor ugyanis valóban kilőttek egy jégelhárító rakétát, de nem a megfelelő időpontban történt a beavatkozás” – hangsúlyozta Makkai.
Mint megtudtuk, létezik egy sokkal hatékonyabb, olcsóbb, kezelhetőbb, környezetbarát jégeső-elhárítási módszer. Franciaországban dolgozták ki, és már Magyarországon is használják az úgynevezett talajgenerátoros technikát. Ez a talajon lévő kis kempingrezsóra szerelt, hosszú csövet jelenti, amelyben ezüstklorid található, s amikor szükséges, hevítik az anyagot, és az a légtérbe jut. A rendszer olcsó, könynyen kezelhető. Tíz kilométerenként kell elhelyezni a kis berendezéseket. A viharfelhő légörvénye, mint egy porszívó, magába szívja az ezüstklorid-füstöt, s a góc belsejébe viszi. Magyarország három, leginkább vihar sújtotta megyéjében már jó hatásfokkal működik a rendszer.

Máthé Éva