Premier: magyar diákoknak ítéltek kártérítést nyelvi diszkrimináció miatt

A főtanfelügyelő és az „ignorálható” vélemény 

A főtanfelügyelő azonban a CNCD határozatát „ignorálható véleménynek” nyilvánította, cinikus hangnemben kioktatta az érintetteket, és továbbra sem volt hajlandó hozzájárulni az osztály elindításához. Így elkezdődött a második év anélkül, hogy magyar képzőművészeti osztály indult volna az Apáczaiban, amely egyedüli lett volna Kolozs megyében. Időközben többen elbátortalanodtak, emiatt végül 10 igénylő diák maradt, akik 2018 májusában kártérítési pert kezdeményeztek a bukaresti törvényszéken a tanügyminisztérium és a megyei tanfelügyelőség ellen. Az ugyanazon év novemberében született alapfokú ítélet elmarasztalta az alpereseket, a sértetteknek pedig fejenként 5000 lejes kártérítést szabott ki, azonban mindkét fél fellebbezett. Újabb ítélet született, ezúttal a bukaresti táblabíróságon, ami már 6000 lej kártérítést szabott meg a sértetteknek, viszont ez ellen is fellebbeztek az alperesek, kérve a per újratárgyalását. Ezt a kérelmet is elutasította azonban a legfelsőbb bíróság, jogerőre emelve az ítélőtábla verdiktjét, amely kimondta, hogy fejenként 6000 lej kártérítés jár a sértett kolozsvári diákoknak.

„Az ügy lezárult, a szülők pedig nyilvános bocsánatkérésre szólítják fel a Kolozs megyei tanfelügyelőséget, a tanügyminisztériumot és Valentin Cuibust, az ügy kirobbanásáért felelős akkori főtanfelügyelőt” – közölték szerdai sajtótájékoztatójukon a diszkriminációs eljárásban és a kártérítési perben jogi tanácsadást és jogi képviseletet nyújtó AGFI jogászai. Bethlendi András és Ilyés Zsolt elmondta, tudomásuk szerint ez precedens nélküli ítélet Romániában, ismereteik szerint ez a legelső olyan kisebbségjogi ügy, ahol nyelvi diszkrimináció okán anyagi kártérítést ítél meg jogerősen egy romániai bíróság.

Érdemes a jogi utat választani

A jogászok szerint továbbra is kérdés, van-e szándék arra, hogy teljes értékű képzőművészeti osztály induljon magyar nyelven Kolozs megyében, a politikusok, pedagógusok és a magyar közösség akarja-e, illetve hajlandó-e ezért tenni. „Ugyanis a jogi keretek adottak az osztály létrehozásra, viszont erre igényt kell formálni. A Kolozs megyei diákoknak, akik képzőművészetet szeretnének tanulni magyar nyelven, nem lesz más választásuk, mint Nagyváradra, Csíkszeredába, Sepsiszentgyörgyre, esetleg Budapestre menni” – hangzott el a sajtótájékoztatón. Egyébként a hiány pótlásának szükségességét jól szemlélteti, hogy a diszkriminált gyerekek között akad olyan, aki azért költözött családjával Budapestre, és készül képzőművésznek, mert nem látott arra lehetőséget, hogy akár a középiskolai szinttől magyar nyelven tanulhasson képzőművészetet Kolozsváron.

Bethlendi és Ilyés úgy véli, a képzőművészeti osztály és a többnyelvű helységnévtáblák ügye is arra mutat, hogy jogi úton érvényt lehet szerezni nyelvjogi kérdésekben Romániában. Felhívták a figyelmet, hogy 2016 februárjától 2017 januárjáig politikai lobbi és nyomásgyakorlás által próbáltak megoldást találni az ügyre, ami azonban sikertelennek bizonyult, és tényleges megoldást csak az eredményezett, miután jogi eszközökhöz folyamodtak.

korábban írtuk

„Megbuktatták” az Apáczai képzőművészeti osztályát

Megszűnik a képzőművészeti osztály a kolozsvári Apáczai Csere János Gimnáziumban, miután az oktatási minisztérium írásban nem engedélyezte az indítását, holott szóban korábban ígéretet tett rá.