Az első medveszámlálás: genetikai mintavétellel mérték fel a Fogarasi-havasok keleti részén élő nagyvadpopulációt

Megállapították, hogy ez ugyanolyan, mint Észak-Amerikában, viszont kisebb, mint Szlovéniában, ahol a Dinári-hegységben átlag 40 medve él 100 négyzetkilométeren. Szlovéniában hasonló a medvemenedzsment, mint Romániában, trófeavadászattal és intenzív etetéssel tartják szinten a populációt.

korábban írtuk

Emberre támadt a medve: a férfit megműtötték, intenzív osztályon kezelik

Emberre támadt a medve vasárnap Szeben megyében, az 50 éves férfit súlyos fejsérülésekkel szállították kórházba.

Az alapítvány közleménye arra is kitér, hogy a vizsgált területen viszonylag kevés az agresszív medve. A megszámolt 283 egyed közül 21 medvéről bizonyosodott be, hogy már nem fél az embertől, és bejár a gazdaságokba, háziállatokra támad. A mintavétel 2017–2018-ban zajlott, a laboratóriumi vizsgálatot a ljubljanai egyetemi laboratóriumban végezték. A kutatást az OAK Alapítvány és az Európai Unió finanszírozta. A környezetvédelmi minisztérium szintén uniós finanszírozással és ezzel a módszerrel tervezi a medvepopuláció számbavételét.

– szögezte le megkeresésünkre Markó Bálint biológus, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektorhelyettese. „Mindannyian úgy beszélünk erről a témáról, hogy csak becslésekre tudunk hagyatkozni, olyan számok keringenek a közbeszédben, a sajtóban, melyeknek minimális a tudományos alátámasztása” – fejtette ki az egyetemi oktató. Hozzátette, a becslések is hasznosak, de érdemes az állományt megkérdőjelezhetetlen molekuláris módszerrel felmérni. „Nem feltétlenül az kell legyen a cél, hogy az országban minden medvét megszámoljanak, hiszen több ezer állat precíz egyedi szintű beazonosításához nagyon pontra tett rendszerekre és nagy erőfeszítésre lenne szükség, nem biztos, hogy megéri” – hangsúlyozta a szakember. Rámutatott:

Hatékonyabb lehet, ha néhány kiválasztott célterületen végeznek méréseket, a molekuláris mintavételt kiegészítve más módszerekkel, például a nyakörves rendszer életbe léptetésével. Tusnád környékén, az Erdélyi-szigethegységben lehetne például megszámolni a medvéket, hogy kiderüljön, mennyire reálisak a becslések. „Ha úgy gondoljuk, száz medve van egy területen, kiderülhet, hogy valóban annyi van, de az is, hogy csak ötven, de soknak látjuk, mert gyakran jelennek meg a települések közelében. Az ellenkezője is kiderülhet, hogy kétszer annyi egy adott területen a medve, mint ahogy most sejtjük” – részletezte Markó Bálint.

korábban írtuk

Rátámadt a lakosokra, elpusztították a medvét a Vrancea megyei faluban

Elpusztítottak a Vrancea megyei Câmpuri község lakói szombaton egy medvét, amelyik aznap rátámadt három helybéli férfira, és egyiküket súlyosan megsebesítette.

„Ha vannak konkrét fogódzók, akkor az okokat is fel lehet térképezni, lehet, hogy kevesebb a medve, de a települések köré koncentrálódnak, akkor erre kell megoldást keresni. Az eddigi nyilatkozatok alapján a környezetvédelmi minisztériumnál megvan a nyitottság, hogy megalapozott tudományos módszerekkel tisztázzák a helyzetet, hiszen egyértelműen a jelenlegi „homályban” erre szükség van” – összegezte Markó Bálint.

korábban írtuk

Kilőttek egy medvét, mert rátámadott hajtóira – Tánczos szerint egyre több nagyvad tér vissza lakott területre

Rátámadt egy medve hajtóira a Prahova megyei Comarnic településen, ezért a beavatkozást biztosító csapat vadász tagja lelőtte a nagyvadat.