Toró Tibor és Kiss Tamás alapítók szerint pártalapításnak nem látják az értelmét, de nem zárják ki, hogy valamikor politikai alternatíva nője ki magát az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalomból
Fotó: Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom/Facebook
Nem zárják ki annak a lehetőségét az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom képviselői, hogy valamikor politikai alternatíva nőjön ki a szervezetből, de szerintük annak nincs realitása jelenleg, hogy párttá alakuljon a csoportosulás. Az RMDSZ-szel és a Fidesszel szemben kritikus mozgalom alapítóit az erdélyi magyar pártalapítási elképzelésekkel kapcsolatos találgatásokról faggattuk.
2026. szeptember 11., 20:232026. szeptember 11., 20:23
2026. szeptember 11., 21:532026. szeptember 11., 21:53
Időről időre felütik a fejüket az erdélyi magyar közéletben az új politikai szervezetek létrehozását célzó, vagy az ilyen törekvéseket támogató kísérletek. Esetükben közös, hogy ezek a pártalapítási elképzelések az RMDSZ-szel szemben kívánnak politikai alternatívát felmutatni, ez jellemezte a Tőkés László volt református püspök nevével fémjelzett mozgalmakat, majd az azokból kinőtt pártokat, a korábbi politikai alakulatok egyesüléséből létrejött Erdélyi Magyar Szövetséget (EMSZ) vagy az újkori kísérleteket is. Az idei magyarországi választások óta ismét felerősödtek ezek a próbálkozások, sok konkrétum azonban nem történt, leszámítva, hogy az EMSZ szakított az RMDSZ-szel, Kátai István, az első Tisza-sziget alapítója pedig még azelőtt visszalépett egy új romániai magyar párt létrehozását célzó tervéről, hogy alapítókat talált volna hozzá.
Ennek oka elsősorban abban keresendő, hogy a mozgalom képviselői erőteljesen szembehelyezkednek az RMDSZ-szel, bírálva egyebek mellett a szövetség kisebbségpolitikáját, korábban pedig a Fidesszel ápolt kapcsolatát. Az EEM ugyanakkor hangsúlyosan felemelte a szavát az Orbán-kormány támogatáspolitikájával szemben is, hónapokkal ezelőtt előterjesztett javaslatcsomagjában kezdeményezve a támogatáspolitika átalakítását, az elszámoltatást, a viszamenőleges transzparenciát.
Visszaélésekkel és szabálytalanságokkal vádolja az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom az RMDSZ-t a magyar országgyűlési választáson, mindenekelőtt a levélszavazatok összegyűjtésében betöltött szerepe miatt.
Éppen ezért a mozgalom alapítóinak pénteki, más témában (a PISA-felmérés erdélyi magyar vonatkozásairól) tartott sajtótájékoztatóján rákérdeztünk, vannak-e pártpolitikai ambícióik. Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke, az EMSZ stratégiai bizottságának elnöke ugyanis a Válasz Online portálnak adott interjúban úgy vélte: a szerinte inkább baloldali értékeket valló, szociálisan érzékeny Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom „még nem párt ugyan, de akár azzá is válhat”.
Szerinte a szóba jöhető három alternatíva közül
„Úgyhogy mivel pragmatikusan, praktikusan mindezek az alternatívák nem valósíthatók meg, okafogyott a kérdés. Mindegy, miről ábrándozunk mi, ennek jelenleg nincs semmilyen realitása” – fejtette ki a társadalomkutató. Toró Tibor politológus, a Sapientia–EMTE docense (a fent említett Toró T. Tibor fia) hozzátette, a következő időszakban olyan típusú advocacy (érdekérvényesítés, képviselet) típusú, aktivista tevékenységet terveznek, ami például az oktatásra vagy más szakpolitikákra összpontosít.
„Az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom számára nagyon fontos a belső alávetett csoportok, például a magyarul beszélő romák, a magyar melegek érdekeinek a képviselete. Olyan advocacy tevékenységet kell elképzelni, ami a magyarokkal szemben az oktatási rendszeren belül vagy a román állam által elkövetett oktatási diszkriminiációt együtt kezeli azokkal a diszkriminációs esetekkel, amit mondjuk a székelyföldi önkormányzatok vagy kisebbségi magyar intézmények követnek el” – jelentette ki a Krónikának a kolozsvári Nemzetikisebbség-kutató Intézet (NKI) munkatársa.
Aki leszögezte azt is: nem tudják, és nem is akarják kizárni annak a lehetőségét, hogy valamikor politikai alternatíva nője ki magát a mozgalomból, de ennek szerinte most semmiféle intézményes politikai realitása nincs. „De előbb-utóbb valamiféle politikai alternatívának ki kell nőnie magát azzal a tákolmánnyal szemben, ami most van. Remélem, ebben valamilyen formában segíteni tudunk akár szakértőként, szociológusként, akár úgy, hogy tágítjuk az erdélyi magyar közösség fantáziáját. Nem gondoljuk ugyanis, hogy a jelenlegi állapotnak nem kellene alternatívája legyen, de a jelenlegi helyzetben mi nem tudunk az lenni” – hangsúlyozta kérdésünkre Kiss Tamás.
Felszámolná az „informális politikai alkuk” erdélyi magyar világát, felszabadítaná az erdélyi magyarok politikai képzelőerejét az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom, amely alternatív érdekérvényesítési csatornákon keresztül szeretne cselekvően fellépni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
Meggyőző ütemben halad az első Hargita megyei autópálya-szakasz építése: egyetlen hónap alatt 6 százalékos a fizikai előrelépés a Gyergyóalfalu és Ditró között létesítendő sztrádán.
Az Arad Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház kénytelen volt megduplázni a hepatitis A-val kezelt gyermekek számára rendelkezésre álló kórházi férőhelyek számát, miután az utóbbi hetekben jelentősen megszaporodtak a megbetegedések.
Emil Boc polgármester hivatalosan is felszólította a kolozsvári metró kivitelezőjét a felhalmozódott késések behozására, valamint a projekt következő szakaszaira vonatkozó egyértelmű ütemterv bemutatására.
Vesztegetés elfogadásának gyanújával indított büntetőeljárást négy nagylaki határrendész ellen a ügyészség: a nyomozók szerint pénzt fogadhattak el azért, hogy beengedjék Magyarországról Romániába az illegális sertényszállítmányokat.
Csökkenhetnek 2027-ben a határon túli magyar közösségeknek szánt magyarországi támogatások. Az RMDSZ szerint a szórványoktatást nem fenyegeti drasztikus forráselvonás, az EMSZ viszont azt kéri számon, mire fordítja az RMDSZ a román állami támogatást.
Hozzáláttak a Tordát Szászsebessel összekötő A10-es autópálya múlt héten lezárt, hosszú évek óta problémás szakaszának javításához.
Kórházba került egy 13 éves Kolozs megyei diák, miután egy osztálytársa késsel támadt rá. Az áldozat eleinte nem is akarta elmondani a tanároknak, hogy késelés történt, azt állította, hogy egy törött üveg vágta meg.
Látogatottsági adatok
2 hozzászólás