2009. december 23., 07:432009. december 23., 07:43
A gyergyószentmiklósi Dancurás hegyimentő-szolgálat jelenleg 12 fős csapattal működik, ebből négyen főállásban dolgoznak, munkájukat nyolc önkéntes és további hat gyakornok segíti. A csapat a Gyergyói-medencében, Marosfőn, a Gyilkostónál, a Békási-szoros környékén, valamint a Görgényi-havasokban teljesít szolgálatot.
Eddig nem volt állandó székhelyük, pedig a megalakulás óta eltelt 30 évben folyamatosan küzdöttek ezért, hiszen a felszerelések miatt egy raktárhelyiségre és egy gyűlésteremre is igényt tartottak volna. Idén azonban az önkormányzat segítségével kaptak egy helyiséget, melynek felújítását a Hargita megyei tanács és a környékbeli vállalkozók több mint 20 ezer lejjel támogattak. Itt berendezhettek egy intervenciós, valamint egy személyi raktárt, valamint gyűléstermet is, ahol az újoncok oktatásával tudnak foglalkozni – tájékoztatta a Krónikát Lukács Lehel, a gyergyószentmiklósi hegyimentő-szolgálat elnöke.
Mint mondta, idén három sziklamászóutat javítottak meg, 50 kilométeren festették újra a jelzéseket, és 60 kilométeren útvonal-feltérképezést végeztek. A csapat tagjai részt vettek ugyanakkor egy térinformatikai kutatásban is a Babeş–Bolyai Tudományegyetem meghívására. Idén még szerveztek egy hegyimentő-továbbképző tábort is a Hargita megyei csapatok számára.
| Kimerülő tartalékok. A mentők költségvetése idén sem gyarapodott |
Idei tevékenységeikbe a diákokat is bevonták: a három gyergyószentmiklósi általános iskolából 160 tanulót vittek kirándulni. A Sérültek a csúcson elnevezésű projekt keretében a Gyergyói-medencében élő mozgássérültek közül összesen 165 személyt vitték fel a Gyilkos csúcsára.
Székelyudvarhelyen kilenc hegyimentő dolgozik, közülük ketten alkalmazottak, a többiek önkéntesként vállalnak munkát. László Gábor, a szolgálat egyik tagja elmondta: a csapat a Madarasi Hargitán, illetve a Vargyas-völgyben teljesít szolgálatot. Az udvarhelyiek idén végre kaptak egy irodahelyiséget, melynek felújítását önerőből és vállalkozók támogatásával végezték el, a napokban a berendezésével foglalkoznak.
A megyei önkormányzat által kezdeményezett Biztonságos turizmusért elnevezésű projekt keretében 60 kilométeres szakaszon újrafestették a turistajelzéseket, a város közelében pedig a kedvelt kirándulóhelyeken a jelzések mellett figyelmeztető táblákat, a veszélyes helyeken kordont szereltek fel. Idén 250 gyereket kirándultattak a környéken. Cserkésztáborokba is rendszeresen járnak, ahol a gyerekeknek elsősegélynyújtást, illetve a túrázáshoz szükséges ismereteket tanítanak.
A Vargyas-szorosban sziklamászóutakat újítottak fel, és a veszélyesebb helyeken korlátokat szereltek. Sítúraversenyek szervezésében is szerepet vállaltak, továbbá részt vettek a Hargita teljesítménytúrán, a székelyudvarhelyi off-road versenyen, és ősszel voltak egy felkészítőn is. Most pedig a Madarasi Hargitán egy téli tábort szerveznek a Hargita megyei hegyimentők számára. A helyszínelést a csapat tagjai saját járműveikkel végzik, mivel még mindig nincs szolgálati autójuk.
A csíkszeredai tizenegy tagú hegyimentő-szolgálatnak egyelőre székhelye sincs. Ez a csapat a Szent Anna-tó, a Csomád-hegység, a Csíki-havasok, az Öcsém-tető, a Terkő, a Nagyhagymás, a Gyímesi-havasok, valamint a központi és déli Hargita környékén teljesít szolgálatot. Télen a sípályákon, nyáron pedig a látogatottabb helyeken vannak jelen. Bertoti Zsolt, a csapat egyik tagja elmondta, anyagi helyzetük továbbra sem javult: idén is 60 ezer lejből gazdálkodhattak, az egyetlen hegyi közlekedési eszközük pedig egy ötéves Dacia márkájú személygépkocsi. Munkában, feladatokban azonban nincs hiány: a megye számos iskolájából vittek gyerekeket a Szent Anna-tóhoz, 75–80 kilométeren turistaútvonalakat térképeztek fel. Gyerektáborok, sporttáborok szervezése mellett részt vettek iskolanapokon, a pünkösdi búcsún, jelenleg pedig az előre legyártott menedékhelyek kihelyezését, felállítását végzik.
A sepsiszentgyörgyi hegyimentő-szolgálatnál kilenc önkéntes tevékenykedik, közülük hárman gyakornokok. Állandó szolgálatot télen Sugásfürdőn, nyáron pedig a Vargyas-szurdokvölgyében teljesítenek a székelyudvarhelyiekkel közösen. Szolgálatot teljesítenek továbbá a Baróti- és a Bodoki-hegységben, a Hargita déli részén, a Büdös-hegységben, Torja, Bálványos és a Szent Anna-tó környékén, a Nemere-hegységben, valamint a Háromszéki-havasokban.
Ebben az évben az egykori Háromszék vármegye várainak irányába jelölték meg a turistaösvényeket 90 kilométeren, de festettek biciklisutat és régi turistaútvonalak felújítása is rájuk hárult – mondta el lapunknak Tulit Zsombor, a sepsiszentgyörgyi hegyimentő-szolgálat vezetője. Több helyen régi sílécekre festettek jelzéseket, ezeket azonban ellopták.
A Bihar megyei hegyi- és barlangszolgálatnál öt alkalmazott dolgozik, munkájukat ötven önkéntes segíti. A Nyugati-Kárpátokban 36 szabványosított turistaútvonal szerepel a nyilvántartásban, többek közt ezek karbantartása is rájuk hárul. Két székhelyük is van: egyik Nagyváradon, a másik pedig Vaskohszikláson, ahol egy regionális központot működtetnek. Náluk a legnagyobb gondot a hegyi infrastruktúra jelenti: Pádison – ahol májustól novemberig állandó szolgálatot teljesítnek – mindössze egy üvegszálas iglu jelenti számukra a bázist. Megtudtuk, a Bihar megyeiek két újabb székház építésére pályáztak, az egyik Sonkolyoson épülne meg, ahol Körös-völgyi szolgálat kapna helyet, a másikat a Vertop-hágón húznák fel.
Munkájukat a megyei tanács finanszírozza, a 20 ezer lejes támogatást az év végén utalnák át a számlájukra. Munkájuk során egy Toyota Hilux terepjárót, egy motorizált szánkót, egy quadot is használhatnak. A Bihar megyei hegyi- és barlangi mentőszolgálat vezetője, Pintér István elmondta, a tavalyhoz képest megduplázódott a turisták száma Bihar megyében, ezzel arányosan az ellátott esetek száma is növekvő tendenciát mutat.
Miután a Pádis környékén megduplázódott a turisták száma, a korábbi heti 5-6 eset helyett most csúcsszezonban heti 14–16 esetet is regisztráltak. Többször is előfordult, hogy egyszerre három helyre is hívták őket.
A Maros megyei barlangi- és hegyimentő-szolgálat 2003-ban alakult, melynek keretében jelenleg 18 hegyimentő és egy szakfelügyelő dolgozik, közülük hatan főállásban, a többiek pedig önkéntesként vállalnak munkát, 25-en pedig segítik a tevékenységet. Az elmúlt időszakban szoros együttműködést alakítottak ki a megyei rohammentő-szolgálattal, az országos katasztrófavédelmi központtal, a Kelemen Nemzeti Park őrségével, a megyei turisztikai hivatallal, az Erdélyi Kárpát-Egyesülettel és az Örökmozgó egyesülettel is. Csapatuk két részre oszlik: az egyik kirendeltség a Maros völgyében, Palotailván, a Kelemen-havasokban és a Görgényi-havasokban teljesít szolgálatot, a csapat másik fele pedig Szováta környékén. Két siklóernyős és terepfutó-vetélkedő szervezését is vállalták, továbbá öt éve ők rendezik a marosvásárhelyi hegynapokat, melyre sziklamászókat, alpinistákat hívnak meg.
Ebben az évben 660 kilométeren 42 turistaútvonalat jelöltek ki egy hároméves projekt utolsó lépéseként. Idén sikerült felújítaniuk a palotailvai székhelyüket és egy Toyota Hilux terepjárót is vásároltak. A Maros megyei hegyimentő-szolgálat mégis fennállásának legszomorúbb éveként könyveli el az ideit, miután elvesztették egyik társukat, Kocsis Lászlót, aki a Radnai-havasokban halt meg infarktus következtében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A napokon át tartó kánikula idején sok lakásban éjszakára sem csökken 25–30 Celsius-fok alá a hőmérséklet, miközben a házi patikában ott sorakoznak a tabletták, kapszulák, szemcseppek vagy éppen az inzulin.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) vasárnap sárga jelzésű, hétfő 10 órától kedd 10 óráig érvényes hőségriasztást adott ki Krassó-Szörény, Temes, Arad, Bihar, Szatmár, Szilágy és Máramaros megyére.
Románia vezeti a globális alkoholfogyasztási ranglistát fejenként évi 17,1 liter tiszta szesszel, miközben Erdélyben és Székelyföldön is riasztóak az egészségügyi mutatók. De mi áll a sokkoló világelsőség hátterében?
Kövekkel, botokkal és fejszékkel támadtak a Kolozs megyei Récekeresztúron (Recea-Cristur) feldühödött falusiak egy mentőautóra az úgynevezett „fekete mentőről” szóló rémhírek hatására, súlyos szemsérülést okozva a jármű vezetőjének.
A hőségben nemcsak az számít, mit teszünk a hűtőbe, hanem az is, mennyi idő alatt visszük haza a bevásárlást, hiszen a hús, a hal vagy egy krémes sütemény már egy hosszabb buszozás alatt is túlmelegedhet, megromolhat.
Jövő héten, augusztus 11. és 15. között, a Márton Áron Emlékév jegyében rendezik meg az 50. Csíksomlyói Ifjúsági Találkozót (CSIT) – közölte a gyulafehérvári római katolikus főegyházmegye az.
Tizenegy hét nyári szünidő Romániában, tíz Magyarországon, hat Dániában és tizennégy Olaszországban: jelentős eltérések tapasztalhatók az európai államok legfőbb közoktatási vakációját tekintve.
Erdély vízkészletei évek óta apadnak, a nyári zivatarok pedig önmagukban nem képesek pótolni a hiányt. Czellecz Boglárka hidrológus elmagyarázza, miért apadnak Erdély vízkészletei, és mit tehetünk a csapadék helyben tartásáért.
Nicușor Dan államfő visszaküldte pénteken felülvizsgálatra a parlamentnek a medveállomány ritkítására vonatkozó törvényt – közölte a román elnöki hivatal. A jogszabály alapján 2026-ban 859 barnamedve megelőző célú kilövésére nyílna lehetőség.
Az Arad Megyei Környezetőrség szerint 15 ezer lejre bírságoltak meg vízügyi korlátozások és a vízfelhasználási szabályok megsértése miatt egy halastavat üzemeltető céget, amely hivatalosan a tőzmiskei RMDSZ-es polgármester érdekeltségi körébe tartozik.
Látogatottsági adatok