
Becslések szerint az egyik módja a dohányzás korlátozásának a jövedéki adó emelése lenne
Fotó: Barabás Ákos
Gyógyszertárban dolgozó patikusok segítségével szeretne küzdeni a dohányzás ellen az a román–magyar–amerikai vegyes kutatócsoport, amely 2014 óta a hazai dohányzási szokásokat tanulmányozza. A projekt irányítója, Ábrám Zoltán marosvásárhelyi egyetemi tanár lapunknak elmondta, az orvosokhoz hasonlóan a gyógyszerészek is adhatnak tanácsot a patikába betérő betegeknek.
2019. május 31., 19:352019. május 31., 19:35
2019. május 31., 20:232019. május 31., 20:23
A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) közegészségügyi tanszéke végzett is egy felmérést, amelyből kiderül, hogy bár a munkaprogramjuk feszes, a patikusok is szívesen részt vennének a tájékoztatási kampányban. A csütörtökön rendezett szakmai konferencián ezt Nicoleta Radu, a gyógyszerészek Maros megyei kamarájának elnöke is megerősítette.
A vásárhelyi egyetem oktatói abból indultak ki, hogy egy évekkel ezelőtt végzett felmérésből kiderült, a hallgatók közül a legkevésbé a gyógyszerészeti szakon tanulók dohányoznak. Egyébként
térségünkben ekkorát csak az ukrajnai és szerbiai átlagos lakosság körében mértek.
„Egy orvosi és gyógyszerészeti egyetemen tanuló diáktól azonban elvárható volna, hogy jó példával szolgáljon. Ehhez képest egyesek még a törvényt megszegve, az intézmény falai között is rágyújtanak” – mutatott rá az egyik nagy gondra Ábrám Zoltán. A legtöbb dohányos a fogorvosi szak hallgatói közül került ki, ott tíz diákból szinte négyen füstölnek. A felmérést végzők annak is megtalálták a magyarázatát, hogy a gyógyszerészetin tanulók miért élnek egészségesebben: sokkal több lány készül patikusnak, mint például fogorvosnak, és köztudott, hogy a nők sorában lényegesen alacsonyabb a dohányzók aránya.
Az egyesült államokbeli nemzeti közegészségügyi intézet által finanszírozott kutatásban részt vevő oktatók azt is vállalnák, hogy
Azt szeretnék, ha a patikusok nemcsak a dohányzásról leszoktató úgymond csodaszereket tudnák bemutatni, hanem ennél sokkal többet tudnának mondani a dohányzás következményeiről. Ugyanakkor egy picit átvennék a háziorvos szerepét, ha például a Stop fumat! (Hagyjuk abba a dohányzást!) elnevezésű országos programról is tájékoztatást nyújtanának.
A minisztériumi programot Ábrám professzor jónak tartja, de szűk körűnek. Azon túl, hogy az érintettek kis hányadának van tudomása róla,
„A fejlett társadalmakban, mint például az Amerikai Egyesült Államokban vagy Nagy-Britanniában a dohányzó lakosság több mint fele mondott le a cigizésről – nagyrészt a hatékony leszoktató programoknak köszönhetően. Jó program nálunk is van, amiről a többség vagy tud, vagy nem, de akinek van is tudomása, nem biztos, hogy sorra kerül, mert elfogy az anyagi keret” – fejtette ki Ábrám Zoltán.
Egy másik módja a dohányzás korlátozásának a jövedéki adó emelése lenne, véli a kutatócsoport vezetője. Romániában a cigaretta ára még mindig nem érte el a nyugati szintet, egy esetleges drágulás viszont a fogyasztás csökkenéséhez vezetne, ugyanakkor az állam se esne el a jövedéki adóból befolyó jelentős összegtől.
Nemet mondott a bányászati tevékenységre a Szeben megyei Resinár község lakossága: a vasárnap megrendezett népszavazáson urnákhoz járulók 98,43 százalékos arányban utasították el a bányanyitást.
Perrel fenyegetőzik Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti RMDSZ-es polgármestere, miután olyan információk láttak napvilágot, hogy jogosulatlanul vett igénybe rendőri kíséretet.
„Ha elcsúszunk öt percet, az egész napunk rossz” – mondja Kovács Katalin, miközben a konyhán aznap 3600 gombóc készül.
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
szóljon hozzá!