Papíron szinte mindent visszaszolgáltatnak

Mintegy 400 új dossziét tettek le az erdélyi történelmi magyar egyházak az országos restitúciós bizottság asztalára a január 25-i határidőig. Ezekkel együtt a magyar egyházak által visszaigényelt ingatlanok száma 2470 körül mozog.
A román kormány 2005 júliusában fogadta el azt az újabb restitúciós törvénycsomagot, amelynek alapján immár nem csak az ingatlanokat, hanem a beltelkeket is visszaszolgáltatják. A teljes restitúció azonban még így is hátravan, mert például a külterületeket és temetőket nem lehet visszaigényelni, de még a templomok között is akad olyan, amely ma is az állam vagyonát gyarapítja. Ez utóbbi helyzetre Komáromi Attila, a gyulafehérvári katolikus érsekség jogtanácsosa mondott példát. „Az olyan templom, amelyet a magyar állami kincstár épített az egyháznak, az államosításkor a magyar államtól átkerült a román állam tulajdonába” – magyarázta a jogász a furcsa helyzetet, hozzátéve: az ilyen templomot sem igényelhették vissza, annak ellenére, hogy az egyház rendszeresen használja.

Egy-két éves perspektívák
A már visszaigényelt ingatlanok helyzete viszont – legalábbis papíron – kedvező módon alakul, bár még így is évekbe telik, míg az egyházak magukénak tudhatják valamennyi, saját tulajdonukat képező ingatlan kulcsát. Markó Attila az országos restitúciós bizottság alelnöke szerint a munkának egyelőre mintegy negyedével-ötödével végeztek. „Körülbelül 500 dosszié esetében született meg a kedvező döntés, de csak egy-két év múlva fejezzük be valamennyi restitúciós kérvény ügyének tárgyalását” – becsülte fel a hátralevő munkát a bizottság alelnöke. Az ingatlanok többségében a visszaszolgáltatás mellett döntenek, elutasításra csak abban az esetben került sor, ha olyasmit kérnek az egyházak, amiről a törvény nem rendelkezik – például a már említett temetők és külterületek.
A tényleges birtokbavételt viszont nemcsak az „egy-két éves” határidő nehezíti. Az ingatlanok jelenlegi haszonélvezői több ízben is pert indítottak az egyházak ellen, ráadásul a felekezetek a visszaszolgáltatást követő öt éven keresztül kötelesek jelképes bérért cserében megtűrni az eddigi intézményeket. A romániai önkormányzatok, állami intézmények és magáncégek tucatnyi esetben támadták meg a bíróságon az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását, amelyet az akár évekig is elhúzódó pereskedés rendkívül lelassít. A román államtól több mint hatszáz ingatlant visszakövetelő Erdélyi Református Egyházkerület (EREK) például 108 ingatlan visszaszolgáltatásának ügyében elvi határozatot a restitúciós bizottságtól, ám ennek jelentős részét bíróságon is kénytelen visszaperelni. A gyulafehérvári főegyházmegye összesen 508 ingatlanra nyújtott be kérvényt, ebből 108-at az új törvény alapján; a visszaszolgáltatásra váró ingatlanok közül eddig 81 esetben született kedvező bizottsági határozat. Arról azonban egyelőre nincs pontos kimutatás, hogy hányat sikerült ténylegesen is birtokba venni.

Gáncsoskodók és bérletek
Kolozsváron a folyamat legfőbb kerékkötőjének a polgármesteri hivatal bizonyult: Emil Boc polgármester folytatja az elődje, Gheorghe Funar kezdeményezte restitúciót gátló pereket, sőt számos ingatlan visszaadása ügyében alkotmányossági kifogást is emelt. Tőkés László, a 314 ingatlant visszaigénylő Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke szerint túlságosan lassan halad a tényleges restitúció, a nagyváradi püspökség ugyanis eddig csupán 61 ingatlant kapott vissza bizottsági végzés révén, 40 épület esetében pedig csak elvi döntést hozott a bukaresti testület. Az egyházkerület tapasztalatai szerint a visszakapott ingatlanok általában lelakott, általános felújítást igénylő iskolaépületek, művelődési házak vagy bérlakások, és számos esetben elmaradt a törvényes rendelkezések miatt a tényleges birtokbavétel, így az egyház bérleti szerződés megkötésére kényszerült. Ilyen bérleti szerződés született például a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium és a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium épülete ügyében is – ezeket az ingatlanokat a szerződés lejárta után is hasonló módon és célokra kívánja működtetni a katolikus egyház. Komáromi Attila az időhúzás ellenére örömmel nyugtázta, hogy a január eleji kormányhatározat különféle szankciókat is kilátásba helyez a restitúciót megtagadó vagy azt késleltető polgármestereknek.

Nyugati prés
Markó Attila bizottsági alelnök összesítése szerint az országban több mint nyolcezer, a kommunizmus idején elkobzott ingatlant követelnek vissza az egyházak, közülük a román egyházi ingatlanok ügye halad nehézkesebben. „A román egyházak gyengébben állnak ezen a téren, lassabban válnak teljessé a dossziék, nem annyira intenzív a hozzáállás, mint a magyaroknál” – hasonlította össze a többségi nemzet felekezeteit érintő eseteket a magyarokéval. Markó véleménye szerint ez annak is köszönhető, hogy a magyar egyházakkal a kapcsolatok jobban állandósultak, könnyebb a dossziék sorsának nyomon követése. Így történhetett meg, hogy a nyolcezer ingatlan visszaadása ügyében eddig 908 esetében született elvi döntés, és ennek 57 százalékát a „magyar” javak jelentik. A tényleges birtokbavétel azonban csak az ingatlanok alig két és fél százalékának esetében történt meg.
Romániára különben az EU és az Egyesült Államok egyaránt nyomást gyakorol az egyházi restitúció méltányos megvalósítása érdekében. Az amerikai képviselőház például tavaly májusban egyhangúlag megszavazta a romániai egyházi ingatlanok viszszaszolgáltatását sürgető, Tom Lantos demokrata és Tom Tancredo republikánus képviselők által beterjesztett határozatot. A dokumentum megszületésében oroszlánrésze van az amerikai székhelyű Magyar Emberi Jogok Alapítványnak (HHRF), amely az erdélyi magyar történelmi egyházak jogtanácsosainak és a romániai restitúciós bizottság képviselőjének bevonásával restitúciós munkacsoport révén folytat állandó információcserét az ingatlan-visszaszolgáltatásról. Moldován Árpád Zsolt, a HHRF romániai képviselője elmondta, az Európai Bizottság minisztertanácsának 2006. május 16-i, Románia EU-csatlakozásáról döntő üléséig az alapítvány minden alkalmat megragad, hogy az európai politikusok tudomására hozza a romániai restitúció egyelőre megoldatlan kérdéseit. A HHRF azt célozza, hogy Bukarest még az uniós csatlakozás előtt teljesítse ezeket a követelményeket.

Batthyaneum-ügy: tovább késik a megoldás
A hazai restitúciós folyamatok ábrázolására beszédes példa a gyulafehérvári Batthyaneum Könyvtár esete. Miután a romániai jogorvoslati lehetőségeket végképp kimerítették, a katolikus egyház a nemzetközi emberjogi bírósághoz fordult, az iratcsomót még 2003 augusztusában iktatták Strasbourgban. Az egyház azóta is várja, hogy az ügyet napirendre tűzzék, Komáromi Attila jogtanácsos szerint erre valószínűleg idén kerül sor.