Fotó: Haáz Vince
Etnikailag semleges és etnikai jellegű tényezők egyaránt befolyásolják az óvodaválasztásban az erdélyi magyar szülőket – derül ki a Nemzetpolitikai Kutatóintézet friss felméréséből, amely a Kárpát-medence négy régiójára (Erdély, Felvidék, Vajdaság és Kárpátalja) terjed ki.
2018. október 18., 20:202018. október 18., 20:20
Az oktatás színvonalát tekintik a legfontosabb szempontnak óvodaválasztáskor a Kárpát-medencében élő magyar szülők a Nemzetpolitikai Kutatóintézet friss felmérése szerint. A megkérdezettek második kritériumként az anyanyelvet jelölték meg, míg harmadik helyen a biztonságos környezet szerepelt.
A Kárpát-medencei óvodafejlesztési program keretében végzett kérdőíves kutatás során a szakemberek olyan szülőkkel kerültek kapcsolatba, akiknek gyermeke magyar nyelvű óvodába, óvodai csoportba jár. A Kárpát-medence négy régiójában (Erdély, Felvidék, Vajdaság és Kárpátalja) összesen 152 településen, 161 intézményhez kötődően, 1977 szülő válaszolt a kérdésekre.
Márton János, a szülők körében készült kérdőíves felmérés erdélyi koordinátora a Krónika megkeresésére elmondta, a kutatásban részt vevő erdélyi szülők mintegy 39 százalékának volt lehetősége legalább két óvoda közül választani, a fennmaradó 61 százaléknak csak egy óvoda állt a rendelkezésére óvodaválasztáskor. Kifejtette, a választási lehetőséggel rendelkező szülők döntését leginkább befolyásoló tényezők között szerepelnek etnikailag semlegesek és etnikai jellegűek egyaránt.
Ugyanakkor fontos a szülők számára az óvoda elhelyezkedése (biztonságos környék), infrastruktúrája (jó állapotú, közművesített épület) és felszereltsége (pedagógiai segédeszközökkel, játékokkal való ellátottság) is.
A koordinátor szerint az etnikai jellegű tényezők közül kettőt fontos kiemelni, amelyek az oktatás nyelvével függnek össze: a szülők szeretnék, ha a gyerekük mindent értene az óvodában, illetve magyar nyelvű oktatási életpályát terveznek számukra, tehát a majdani iskolaválasztás során is magyar tannyelvű intézményt választanának.
„A szülői attitűdfelmérés célcsoportját a gyerekeiket magyar tannyelvű óvodába járató szülők jelentették, a gyerekeik számára román tannyelvű óvodát választó szülőkre vonatkozón csak közvetett módon, a megkérdezett szülőktől kaptunk információkat” – hangsúlyozta a kutatás erdélyi vezetője. Hozzátette,
Véleményük szerint a szóban forgó szülők esetében a román nyelvű óvodaválasztást alapvetően két tényező befolyásolja: vagy román nyelvű oktatási életpályában gondolkodnak, és a későbbiekben román tannyelvű iskolát terveznek választani gyerekük számára, ezért már az óvodaválasztás során román nyelvű intézmény mellett döntenek; vagy a korai nyelvtanulás előnyeit szeretnék kihasználni, és ezért járatják gyereküket román óvodába, az iskolától kezdődően azonban visszatérnének a magyar oktatásba.
Ferenc Viktória, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet kutatási referense, a felmérés vezetője lapunknak elmondta, a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program segíthet abban, hogy minél több magyar szülő válasszon anyanyelvű óvodai oktatást.
– részletezte a kutatás vezetője. Hozzátette, új intézmények jönnek létre azokon a településeken, ahol erre igény mutatkozik, így megoldódna azon szülők problémája is, akik az utaztatással járó nehézségek miatt nem íratják magyar óvodába csemetéiket. „Minden problémára nem szolgálhat megoldással a program, viszont számos esetben a kezdeményezésnek köszönhetően alapítottak magyar óvodát” – hangsúlyozta a kutatási referens.
Tizenkét ezerrel növelnék a magyar óvodába járó gyerekek számát a külhoni területeken
Grandiózus nemzetpolitikai programnak nevezte a Kárpát-medencei óvodafejlesztési programot a feladattal megbízott miniszteri biztos szerdán Budapesten. Grezsa István szerint fontos, hogy a képzési rendszerbe olyan szakterületeket emeljenek be, amelyek javítják a külhoni magyar óvodák szakmai világát. Kiemelte: a cél az, hogy a most 48 ezer óvodába járó gyerekek száma elérje a 60 ezret. Hozzátette: ez a cél reális még akkor is, ha a magyar kormány tisztában van a demográfiai tényekkel és a gazdasági elvándorlással is, amelyek szintén sújtják a határon túli magyar közösségeket. A Kárpát-medencei óvodafejlesztési programot 38,5 milliárd forint keretösszegből két ütemben hajtják végre 2020. december végéig. A 2016-ban indított programban 150 új óvoda építése és 450 megújítása szerepel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A már a 16. századtól gyógyhatásairól ismert lippai ásványvizet palackozó vállalat azt állítja, hogy másik kutat használ, így nincs köze a közkút „kiszáradásához”.
Halad a fejlesztés Erdély egyetlen működő sóbányájában: egyeztetést tartott Torda polgármestere a József-tárna felújításáról. A 25 milliós eurós uniós, forrásból finanszírozott beruházás tavaly óta fokozottan fontossá vált Erdély turizmusa számára.
Az iskolák és egyetemek környékének fokozott ellenőrzésével, megelőző programokkal és a fiatalok körében egyre népszerűbb elektromos rollerek használatának szigorúbb felügyeletével kezdte az új tanévet a Kolozs Megyei Rendőr-főkapitányság.
Lincshangulat alakult ki szerdára virradóra a Temes megyei Csene településen, ahol idén januárban a brutális tinédzsergyilkosság történt. A Temes megyei törvényszék által pénteken meghozott alapfokú ítélet nem nyerte el a helyiek tetszését.
Európa legjobb bárjai közé került egy kolozsvári létesítmény, ahol a kocsma csak egy része a történetnek: a Heltai FolkCenter könyvtárként indult, ma pedig táncházak, néptáncpróbák, gyerekprogramok és diákrendezvények otthona.
Fenntartja az Észak-Bihari Vízszolgáltatóról és az érmelléki RMDSZ vezetőiről tett kijelentéseit Csomortányi István.
A székelyudvarhelyi Vándor székely-szobor eltávolításáért pereskedő Bogdan Ionescu ügyvéd a Krónikának elmondta: három, Wass Albert néven látható „hasonmás” szobrot talált Magyarországon. Szakács-Paál István polgármester szerint az udvarhelyi az eredeti.
Az 1956-os forradalom erdélyi eseményeire és az utána következő megtorlásokra is emlékeznek a 70. évforduló alkalmából tartandó rendezvénysorozaton Székelyföldön 56-os elítéltek és volt politikai foglyok közreműködésével.
Több mint háromezer erdélyi magyar kisiskolás vesz részt az Iskola Alapítványnak a magyar kormány támogatásával működtetett délutáni oktatási programjában, mely hétfőn indult 14 romániai megyében – tájékoztatott hétfőn az RMDSZ sajtószolgálata.
Megújult a nagyváradi Szent László-templom és a Barátok temploma. Ekkora összeget magyar történelmi egyház 2022 előtt még nem kapott templomfelújításra a román kormánytól – közölte a fejlesztési miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!