Fotó: Bálint Eszter
Ünnepélyes keretek között helyezték el hétfőn a nagyváradi Szent László Óvoda új szárnyának alapkövét – a beruházást a magyar állam támogatja a Kárpát-medencei óvodafejlesztési programja keretében.
2021. május 17., 14:192021. május 17., 14:19
2021. május 17., 15:242021. május 17., 15:24
„A jövőnk olyan lesz, amilyenné most a jelenben tesszük” – húzta alá az ünnepi momentumot megelőző szentmisén Bărbuţ Péter, az óvoda közvetlen szomszédságában található Szent József-telepi római katolikus templom plébánosa, azt kívánva, hogy a most épülő szárny se legyen soha üres, sőt, legyen szükség a további bővítésre.
„Az alapkő elhelyezésével jelét adjuk, hogy lesz jövőnk” – fogalmazott hasonlóképpen Böcskei László nagyváradi római katolikus püspök.
Fotó: Bálint Eszter
Grezsa István, az óvodafejlesztési programért is felelős miniszteri biztos is azt hangsúlyozta, hogy „jövőt építünk”, és abbéli reményének adott hangot, hogy amikor egyszer, a távoli jövőben kiveszik az alapkővel együtt elhelyezett időkapszulát, lesz Nagyváradon, aki tud magyarul olvasni.
– szögezte le a miniszteri biztos.
Régi álom teljesül az új épületszárny megépülésével – jelentette ki Konrád Katalin, a nagyváradi Szent László Római Katolikus Teológiai Gimnázium. Jelezte egyúttal, hogy az óvodába máris több mint száz gyerek jár, velük tíz óvónő és három dada foglalkozik napi rendszerességgel. Az eseményen ugyanakkor elhangzott, az iratkozás a következő tanévre lezárult, és minden meghirdetett hely megtelt.
Átadták a magyar állam Kárpát-medencei óvodafejlesztési programja keretében épült első romániai evangélikus óvodát vasárnap délután Nagyváradon. Az újonnan épült intézmény négy csoportban 120 gyereknek biztosít magas színvonalú óvodai napközis foglalkozást; a beruházás összege 120
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!