Öt hétig tartó diákpurgatórium

az addig még érintetlen tankönyvvel vagy a – természetesen – fénymásolt jegyzetekkel. „Úgy döntöttem, mint sokan mások, hogy munkába állok az egyetemi évek alatt, mert szüleim képtelenek önerőből fizetni a hatalmas lakbért és egyéb költségeket, így a szesszió kétszer nehezebb – meséli Simona. – Délelőtt órákra járok, délután 14 órától este 22 óráig dolgozom egy parfümboltban, és éjjel tanulok. Kávét iszom, csokit eszem, amit ilyenkor szokás.” Ikertestvére, Ana-Maria még elsőéves, mint mondja, ő is gazdaságtudományt tanul. „Most, hogy már túl leszek az első éven, úgy érzem, hogy a két vizsgaidőszak nem egyforma: a nyári sokkal jobb – magyarázza interjúalanyunk. – Télen hideg van, és sötét, így az ember legszívesebben aludna, nincs kedve semmihez, főleg nem a könyv fölé görnyedéshez: ott a karácsony, a szilveszter, ilyenkor nem várhatják, hogy tanuljunk. Januárra marad vizsgáink jelentős része, zsúfolttá válik az év első hónapja.” Szerinte ezzel szemben a nyári időszakban már az időjárás is feldobja a diákok hangulatát. „Ha gyorsan túl vagyunk a vizsgáinkon, akkor három hónapos pihenés vár ránk. Ha esetleg nem sikerül valamelyik vizsga, akkor sincs világvége, majd utóvizsgára jobban felkészülünk” – mondja Ana-Maria Mureşan.

Álmatlanság, fogyókúra
„Gondoljunk bele: egy hallgatónak átlag 8–10 vizsgája van – erre van 5 hete és még egy hét az utóvizsgára: ha elosztjuk, akkor átlagosan 3 nap jut egy-egy tantárgyra, ami bizony elég kevés” – részletezi Varga Orsolya, a BBTE szociológia tanszékének másodéves hallgatója. Mint mondja, aki jól beosztja az idejét, az a nap egy bizonyos szakában tanul, a többiben pihen. Már nem kell mindennap bejárnia az egyetemre, nem muszáj korán kelnie, és annyit bulizhat az ember, amennyit csak akar. A napjai azon részét, amit nem a tanulással tölt, töltheti a strandon vagy a barátaival. „Ez lenne olyan szörnyű a szesszióban?  – kérdez vissza a jövendőbeli szociológus. – Ráadásul sajnos sokan és egyre többen úgy állnak hozzá a vizsgákhoz, hogy csak az ötös legyen meg. Ők biztosan nem fognak megszakadni a tanulásban. De vannak jobb jegyekre vágyók. Nekik talán kicsit nehezebb dolguk van, ők ilyenkor rendszerint 4-5 kilogrammot fogynak, éjjel nem alszanak.”
Nagy-Babos Janka szerint a lényeg a szorgalom, az elszántság és az időbeosztás. „Aki jól össze tudja hangolni mindezt, annak semmi problémája nem lesz a vizsgaidőszakban – világosít fel a magyar–angol szakos hallgató. – Ha belátjuk, hogy ez szükséges rossz, és nem úgy gondolunk rá, mint a mumusra, akkor sikeresen fogunk szerepelni, és bátran nézünk szembe ezzel az öt héttel”.

Csodatevő bogyók, modern puskák
Az a rossz, hogy mindig vizsgaidőszakra teszik a labdarúgó-Európa-bajnokságot meg a világbajnokságot. Így nagyon nehéz tanulni, mert persze a focival sör is jár – válaszolja érdeklődésünkre István, akit éppen a könyvtár előtt zavarunk meg. A történelem szakos egyetemista szerint egyszerű a recept a vizsgaidőszak átvészelésére. „Red Bull, Bomba, Hell, Tiger, Blue Bear, Buldózer, Spirit, Watt – energiaitalok vizsga előtt legalább 2-3 nappal, csak így lehet túlélni. Persze szedni kell a memóriajavító gyógyszereket, a Lecitint és a többi ilyen csodatevő bogyót, amit legrosszabb esetben a nagymamáktól is be lehet szerezni” – sorolja István. Mint mondja, akadnak olyanok is, akik kabalát szorongatnak a tanulás ideje alatt, majd a vizsgára is magukkal viszik. Ilyen apró tárgyak például egy faragott kiselefánt, szerencsepatkó, plüss- vagy porcelánfigura.
Kis Boglárka földrajz és angol szakos hallgató szerint akadnak olyan leleményes diákok is, akik számára a vizsgaidőszak semmiben sem különbözik az egyetemi tanév bármelyik átlagos hetétől. Mint mondja, a megfelelő technikai eszköztárral rendelkező diákoknak manapság azzal sem kell tölteniük az időt, hogy megírják a puskákat egy-egy vizsgára. „Nem egy kollégám használt legújabb változatú, úgynevezett handsfree-telefonkészüléket vizsgákon: a készüléket szépen be kell tenni a fülbe, rá kell fésülni a hajat, és a jó ismerős diktálhatja is a tananyagot – részletezi a negyedéves, végzős egyetemista. – Tudok olyanokról is, akik ki sem nyitották a kurzusokat, és simán átmentek a vizsgákon.”

A tanárnak sem könnyű
Köztudott, hogy szesszió idején minden egyetemista és tanár kikészül idegileg – mondja Flavius Rovinaru, a közgazdaságtan tanára. „Rengeteg a kapkodás, az idegesség és a stressz, ebben az időszakban a fiatalok bármit megtennének azért, hogy a vizsgák jól sikerüljenek, könnyen lehessen bepótolni az elmulasztott tanulást, olvasást, a tanárok pedig vizsgáztatnak, javítanak, osztályoznak, nyomtatnak – elemzi a vizsgaidőszakot a professzor. – Jól mondta egyszer valaki, hogy a szesszió olyan, mint a purgatórium, mivel ilyenkor a diákok angyalkákká akarnak változni, minden rosszról megpróbálnak leszokni, és ezek után csak a jóra törekedni. Ilyenkor látják be, hogy mindennel együtt jó volna azért tanulni is.\"