Összpontosul a nagybányai magyar szórványoktatás

Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár májusban jelentette be, hogy a magyar kormány 95 millió forinttal támogatja a nagybányai líceum új épületének, illetve a máramarosszigeti katolikus közösségi háznak a felújítását, mivel ezek nagymértékben hozzájárulnak a kisebbségben élő magyarság megmaradásához.

Lesz „alapja” az iskolának

Váradi Izabella elmondta, az új épületben három óvodai csoport – egy Waldorf-, egy napközi és egy rövid programú – kap helyet, illetve a négy elemi osztályuk. Reményeik szerint iskolakezdésig az egyelőre szimultán első-második osztályt is sikerül szétválasztani, ugyanis

– mesélte az igazgató. Az épület alagsorában konyha és étkezde működik majd. „Lesz egy alapja az iskolának, nem kell gondolkodnunk azon, hogyan jön majd létre az ötödik osztály, hanem a saját nevelésünket folyatjuk tovább. Másrészt nem vesznek el a gyermekek, akik körében sokkal nagyobb volt a lemorzsolódás, amíg nem tanulhattak mindent magyarul egy önálló magyar líceumban” – hangsúlyozta az igazgató.

– jelentette ki Váradi Izabella.

Jövőre újabb költözést remélnek

A felújított épületbe csak a kisgyerekek költöznek, az 5–8. osztályok és a középiskola az eddigi, város széli épületben marad. „Reméljük, hogy nem sokáig, ugyanis ígéretünk van arra a polgármesteri hivataltól, hogy ezek az osztályok is el fognak költözni jövőre egy másik, az óváros kellős közepén található épületbe. S akkor már a két iskolaépület egymáshoz közel lesz” – ismertette a jövőbeli terveket az igazgató. Elmondta, 5–8-ikban egy, középiskolában két osztály van évfolyamonként. A nyolcadik után csatlakozó vidéki diákok révén egy mozaikrendszerben működő matematika-informatika, illetve biológia-kémia fél osztályt, illetve egy humán-filológia osztályt működtetnek.

Egyelőre azonban nem összpontosul itt a nagybányai magyar oktatás, az egyik tagozatos iskolában még mindig működik egy sor magyar osztály előkészítőtől nyolcadikig, ennek létjogosultságát a két tanintézet közötti nagy távolság indokolja – magyarázta Váradi Izabella.

– vélte az igazgató.

– jelentette ki a pedagógus, aki szerint bár diákjaik egyelőre nem nagyon igénylik a kollégiumi ellátást, ez a későbbiekben fontos lehet. „Azért, hogy fogadni tudjunk szórványvidékekről olyan gyermekeket, akik egyébként nem jönnének hozzánk, vagy nem tanulnának magyarul. Ezt mindenképp szociális programmal egybekötve működne" – részletezte.

Mint mondta, Nagybánya környékén vannak szórványtelepülések, ahol – akárcsak Csángóföldön –, fakultatív rendszerben zajlik a magyar oktatás: román tagozatra járnak a gyerekek, néhány magyar órájuk van hetente. „Ezeket a gyerekeket kellene behozni magyar tagozatra, és ehhez feltétlenül fontos a bentlakás" – hangsúlyozta Váradi.

Mert másként találták ki az önálló magyar iskolát: hogy egy elit elméleti líceum lesz többnyire nagybányai diákok részére. Ebből a kényelmi megoldásból ki kell mozdulnunk, és belátni, hogy Nagybánya önmagában már nem tart fenn egy líceumot, és csak bányai diákokkal nem tudjuk biztosítani a szakok diverzitását" – utalt a jövő kihívásaira Váradi Izabella, aki szerint fel kell vállalni szociális programokat is, különben nem lesznek diákjaik.

Nagybánya önálló magyar iskolája, a Németh László Elméleti Líceum 1998-ben indult be három különböző tanintézetben működő magyar tagozat összevonásával, 2014-ig 5–12. osztállyal működött. A református egyház öt éve ajálotta fel ingyenes használatra az eredetileg is iskolának épült Híd utcai ingatlant, melynek most fejeződött be a felújítása.

A hétfőn 17 órakor kezdődő iskolaavatón Kövér László, az Országgyűlés elnöke és Kelemen Hunor RMDSZ-elnök mond köszöntőbeszédet. „Mindannyiunk nagy álma teljesül azzal, hogy a Németh László Elméleti Líceum óvodásai és kisiskolásai az óvárosba, a helyi magyarságot megillető méltó helyre, elődeink iskolaépületébe költöznek” – áll a meghívóban. Nagybányán a magyarság a lakosság 10 százalékát teszi ki, a 2011-es népszavazáson 12606 személy vallotta magát magyar nemzetiségűnek.