Sándor Krisztina, az EMNT ügyvezető elnöke részletekbe menően mutatta be a romániai oktatás, azon belüli is a kisebbségek nyelvén zajló oktatás helyzetét
Fotó: EMNT
Az európai nemzeti kisebbségek oktatási, nyelvi- és emberi jogaival foglalkozó konferenciát szervezett Brüsszelben a Tom Lantos Intézet és Fernand de Varennes, az ENSZ kisebbségügyi főbiztosa, az Európai Nyelvi Egyenlőségért Hálózattal (ELEN) partnerségben. Az eseményen jelen volt és felszólalt Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke is.
2019. május 08., 12:512019. május 08., 12:51
2019. május 08., 12:522019. május 08., 12:52
Az EMNT szerdai közleménye szerint Sándor Krisztina beszéde elején röviden ismertette az erdélyi magyar kisebbség romániai helyzetét, hangsúlyozva: az 1,2 milliós romániai magyarság a legnagyobb számbeli kisebbség Közép-Kelet-Európában, s
Az EMNT ügyvezető elnöke részletekbe menően mutatta be a romániai oktatás, azon belüli is a kisebbségek nyelvén zajló oktatás helyzetét, majd rámutatott: a román oktatási rendszer túlközpontosított, nem veszi figyelembe a nemzeti kisebbségeket érintő sajátosságokat, a román nyelvet pedig nem idegen nyelvként tanítják az egyes kisebbségek, így az erdélyi magyar közösség diákjainak, hátrányos helyzetbe hozva ezzel tanulók ezreit.
Felszólalásában Sándor Krisztina az EMNT különböző ajánlásait fogalmazta meg – a romániai oktatási rendszerre vonatkozóan. Az EMNT ügyvezető elnöke a közlemény szerint kitért a romániai jogállami keretek megerősítésére, valamint a kisebbségi nyelvoktatásra vonatkozó jogszabályok végrehajtásának fontosságára is.
Fernand de Varennes és Sándor Krisztina
Fotó: EMNT
„A román törvényalkotás során, valamint a miniszteri- és kormányrendeletek esetében, a létrejövő szabályok összhangba kell kerüljenek a már meglévő kisebbségi nyelvoktatási rendelkezésekkel, s figyelembe kell vegyék a nemzetközi jog előírásait is. A kisebbségek számára keretprogramok létrehozására van szükség, ezek megalkotásához pedig független szakértőket kellene bevonni.
– szorgalmazta Sándor Krisztina.
Az EMNT ügyvezetője hozzátette: a román oktatási minisztériumnak – munkája során – figyelembe kellene vennie a többnyelvűségi kritériumokat, a vegyes iskolák nyelvi- és kulturális térképének pedig tükröznie kell az adott régió többnyelvűségét.
valamint a kisebbségi nyelven történő oktatásra vonatkozó jelentős döntések meghozatalakor szükség van a széleskörű konzultációra, bevonva a terület illetékes, kisebbségi oktatással és emberi jogokkal foglalkozó, szakembereit. Végezetül pedig javasoljuk egy kiegészítő finanszírozási keret létrehozását, mely a kisebbségi nyelven zajló oktatáshoz kapcsolódó többletköltségeket biztosítaná, így például a tankönyvek fordítását is" – mondta az EMNT tájékoztatása szerint Sándor Krisztina.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nemet mondott a bányászati tevékenységre a Szeben megyei Resinár község lakossága: a vasárnap megrendezett népszavazáson urnákhoz járulók 98,43 százalékos arányban utasították el a bányanyitást.
Perrel fenyegetőzik Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti RMDSZ-es polgármestere, miután olyan információk láttak napvilágot, hogy jogosulatlanul vett igénybe rendőri kíséretet.
„Ha elcsúszunk öt percet, az egész napunk rossz” – mondja Kovács Katalin, miközben a konyhán aznap 3600 gombóc készül.
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!