
Fotó: A szerző felvétele
2010. március 08., 08:512010. március 08., 08:51
Egy 22 éves fiú halálának híre rázta meg nemrég Gyergyószentmiklóst. Andrei Zbînţu a tragédia előtt néhány nappal hűlésre panaszkodott, édesanyja a házi patikából vett neki gyógyszert. Állapota azonban nem javult. „Enyhe hőemelkedése volt, akkor hívtam taxit és a kórházba vittem, amikor a múlt kedden (február 23-án) este nehezen lélegzett” – magyarázta az édesanya.
A sürgősségi ügyeleten dr. Gianina Aurora Mancaş ideggyógyász látta el, aki az édesanya szerint két injekciót adott a fiának, így ettől egy ideig jobban érezte magát. Anya és fia körülbelül egy óra múltával távozott a kórházból. Reggel a családorvoshoz készültek, amikor Andrei hirtelen rosszul lett. „Nem lélegzik már – románul is és magyarul is mondtam, hogy az ügyeletes mentős jól értse, amit mondok” – mesélte az édesanya.
Véleménye szerint a hívásra hamar érkező mentőautó nem volt a megfelelő életmentő felszereléssel ellátva. A mentős asszisztens további segítséget kért, újabb mentő érkezett, azonban a fiatalemberen már nem tudtak segíteni. A 22 éves Andrei Zbînţu, a BBTE gyergyószentmiklósi kihelyezett tagozata diákjának már kórházba szállítás előtt megállt a szíve.
„Valahol valami hiba történt” – nyomatékosított az édesanya, hozzáfűzve, hogy a gyergyószentmiklósi sürgősségi ügyeleten „már mások is megjárták”. Kifejtette: azért fordult a nyilvánossághoz, hogy felhívja az emberek figyelmét, jobban figyeljenek embertársaikra. „Vizsgálják ki az ügyet, és vonják felelősségre azt, aki hibázott” – szögezte le az egyetlen gyermekét sirató édesanya, hozzáfűzve, hogy amikor a nyilvánossághoz fordult, nem a bosszú vezérelte, csupán a közvélemény figyelmét próbálta felhívni a jelenségre, ami megengedhetetlen a 21. században.
Dr. Jeszenszky Géza kórházigazgató szerint az ügyeletes dr. Gianina Aurora Mancaş több hibát is elkövetett.
„A doktornő virózisra gyanakodott, és kihagyott néhány olyan lépést, amit ügyeletesként be kellett volna tartania” – szögezte le Jeszenszky, kifejtve, hogy többek közt röntgenfelvételt kellett volna készítenie, illetve két órán át megfigyelés alatt kellett volna tartania a beteget. Mint mondta, az ügyeletes középkáderek is arról számoltak be, hogy „szenved a beteg”, és ez is indokolta volna beutalását a kórházba. A kórházigazgató szerint azonban már akkor annyira súlyos volt Andrei Zbînţu állapota, hogy kevés esély volt a megmentésére.
A boncolás során ugyanis kiderült, hogy rosszullétét egy mandula mögötti tályog okozta, innen a genny átkerült a pajzsmirigyre, illetve a mellkasi szervekre. Jeszenszky szerint a haláleset akkor lett volna elkerülhető, ha a beteg napokkal előbb antibiotikumos kezelésben részesül. „Ennek ellenére elmondható, hogy a doktornő hibázott, mert nem tett meg mindent a beteg életben maradásáért” – hangsúlyozta az igazgató, kifejtve, hogy első intézkedésképpen az orvosnőt eltiltotta a sürgősségi ügyelettől, illetve a sürgősségi osztály tevékenységét úgy szervezte át, hogy személyesen felügyelhesse az ott zajló munkát. Mint mondta, a legtöbb beteg a sürgősségi ügyeletről kerül a kórházba, ha itt nem megfelelő a személyzet hozzállása, az egész intézmény jó híre csorbul.
Dr. Gianina Aurora Mancaş ideggyógyász ügyében a kórház etikai bizottsága, illetve a Hargita megyei orvoskollégium folytat vizsgálatot. Jeszenszky szerint a legsúlyosabb büntetés, ami kiróható ilyen esetben: hat hónapos eltiltás az orvosi praxis gyakorlásától. A kórházigazgató viszont inkább továbbképzésre küldené a doktornőt. Dr. Gianina Aurora Mancaş azonban nem érzi felelősnek magát Andrei Zbînţu haláláért. „A beteg a saját lábán távozott az ügyeletről” – jelentette ki a Krónika kérdésére kifejtve, hogy a kórház be van kamerázva, videofelvétel készült erről az esetről is, ami bizonyíthatja, hogy szakszerűen járt el.
Andrei Zbînţu esete egyébként idén nem az első, amikor orvosi hanyagság okozta a beteg halálát. Mint korábban beszámoltunk róla, az egészszégügyi minisztérium vizsgálatot rendelt el annak a halálesetnek az ügyében, amelynek során februárban Nagyváradon egy sípcsonttöréssel műtött kisfiú hunyt el. A Bihar megyei Közegészségügyi Hatóság később meghatározatlan időre felfüggesztette az ügyeleti jogát azoknak az orvosoknak, akik akkor teljesítettek ügyeletet a nagyváradi megyei kórház ortopédiáján, illetve sebészetén, amikor a műtött 17 éves fiú meghalt.
Rendvédelmi erők és a terrorelhárító egységek nagy erőkkel vonultak ki hétfő reggel Kolozsvár központjába, miután a 112-es egységes segélyhívó számon bejelentést tettek egy robbanószerkezetről a Báthory István Elméleti Líceum területén.
Egy hetedikes tanuló késsel támadt egy tanárnőre, és megsebesített egy másik diákot hétfő reggel a besztercei Ștefan cel Mare Általános Iskolában. A támadó állítólag egy hatodikos gyermeket akart megsebesíteni, mivel az más vallású.
Dróttal összekötözött zsákba tett, majd egy hídról a folyóba dobott egy mindössze három-négy hónapos kutyakölyköt egy férfi a Szeben megyei Cód (Sadu) településen. Az állatot szerencsére időben megtalálták és megmentették.
A havazás, a viharos szél és a jelentősen romló látási viszonyok miatt fokozott óvatosságra intik a hegyekbe induló turistákat a hegyimentők, az ajánlások az ország valamennyi magashegységében érvényesek.
Újabb halasztás történt a györgyfalvi álépítészként ismertté vált Szeredai Lóránt büntetőügyében. A bíróság idén márciusban három év és öt hónap letöltendő szabadságvesztésre ítélte a férfit, aki éveken keresztül szakmai jogosultság nélkül tervezett.
Heves vitát váltott ki Tarr Zoltán bejelentése, miszerint a magyar kormány 110 millió forinttal támogatja a szilágycsehi református templom leomlott tornyának újjáépítését.
A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) írott sajtó nívódíjában részesült a Krónika munkatársa, Kiss Judit. A szakmai szervezet Csíksomlyón zajló tisztújításán Kacsó Sándort választották a MÚRE új elnökévé.
Köbméterenként átlagosan 280 lejért értékesített tűzifát a lakosságnak a Romsilva 2026 első kilenc hónapjában, ám a tényleges árak fafajtánként és térségenként jelentősen eltérnek.
Két új, különböző nehézségű hegyi túraútvonalat avatnak fel október végén Jósikafalva (Beliș) térségében. A 21, illetve 7–8 kilométeres körtúrák a környék legszebb kilátópontjait és a víztározó partvidékét érintik.
A Tisza-kormány támogatja a külhoni magyarokat, hogy szülőföldjükön boldoguljanak, de felelősen kívánja elkölteni az adófizetők pénzét – jelentette ki kolozsvári közönségtalálkozóján Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter.