Öngyógyító szervezet: Felméri Judit marosvásárhelyi homeopata az alternatív gyógymódokról

Másik, lényeges különbségként kiemelte, hogy a homeopátia minden esetben speciális gyógyszergyárakban előállított, törzskönyvezett készítményeket használ, amelyeket kizárólag patikákban forgalmaznak. A gyógymódot – a legtöbb európai országhoz hasonlóan – Romániában is csak szakképzett orvosok gyakorolhatják hivatalosan. „Az egészségügyi minisztérium 1980 óta szervez posztgraduális, összevont képzéseket az országban, a szakdiplomát két év alatt, többlépcsős vizsgával lehet megszerezni. A román egészségügyi biztosítási rendszer, az akupunktúrával együtt, támogatja ezt a módszert – hogy mennyire nevetségesen kis összeggel, az más kérdés” – magyarázta.

Kiütéseket, allergiát, emésztőrendszeri betegségeket is gyógyít

Mint megtudtuk, a klasszikus homeopátia nem elkülönített betegségekkel, hanem tünetegyüttesekkel dolgozik, nem a betegségre, hanem a betegre fókuszál. A kezelés minden esetben személyre szabott, így a szerek bevétele is kizárólag orvosi tanácsra történhet. „Minél pontosabban el tudja mondani a beteg, hogy mi bántja, és az orvosnak minél pontosabban sikerül a tüneteket összegyűjtenie és értelmeznie, a gyógyulás annál biztosabb. Egy-egy konzultáció tulajdonképpen egy időigényes ismerkedési folyamat, amelyben az orvos ráhangolódik a betegre” – tette hozzá. A készítmények olyan anyagok kis adagját tartalmazzák, amelyek nagy mennyisége egészséges emberekben a beteg meggyógyítandó tüneteihez hasonló tüneteket idéz elő. Ez a homeopátiás hatás indítja be a beteg védekező erőit, és vezet el végül a gyógyuláshoz a belgyógyászati betegségek nagy részében, de számos más, így egyes kissebészeti, vagy bőrgyógyászati esetekben is.

A hagyományos orvoslás idegenkedik tőle

A szakember szerint a hagyományos orvoslás kezdettől fogva – amióta a német származású Samuel Hahnemann az 1700-as évek végén kidolgozta és rendszerbe foglalta – idegenkedik a homeopátiától. Egyik legnevesebb képviselője, Constantine Hering ugyanakkor épp a módszer téziseinek megdöntésére tett igyekezete közben győződhetett meg annak hatékonyságáról, amikor az amputálás előtt álló ujját a homeopátiás készítmények mentették meg – mesélte. Az ellentét oka szerinte abban is kereshető, hogy Hahnemann (aki maga is orvos volt, de – miután belátta, hogy a korabeli gyógymódok inkább ártanak, mint használnak a betegeinek – kilépett a gyakorlatból) szokatlan vehemenciával támadta kora orvostudományát. A doktornő ugyanakkor elismerte, hogy a homeopátia hatásmechanizmusára jelenleg nincs természettudományos magyarázat, ezért a reáliák felől megközelítve nehéz elfogadni azt. „A hormézisz jelenségével kapcsolatos kutatások talán közelebb visznek majd a nagyon kis adagok gyógyhatásának megértéséhez” – tette hozzá.

„Sok beteg elmondja, hogy több helyen járt már és semmi sem segített rajta, ezért döntött úgy, hogy kipróbálja a homeopátiát, amelynek hatékonyságáról rokonaitól, ismerőseitől hallott. Mások a háziorvos javaslatára jönnek, és ez is igazolja, hogy vannak még, akik hisznek a szemüknek. Ha egy hetekig tartó köhögést pár óra alatt sikerül megállítani, engem nem zavar, hogy a szerben, amitől ez a „csoda” bekövetkezett, nincs mérhető mennyiségű hatóanyag” – magyarázta.

dr. Felméri Judit mindenekelőtt a megelőzés híve, így nem meglepő, hogy a hozzá érkezők jelentős része gyerek, a módszer leglelkesebb támogatói pedig az édesanyák. Mint mondta, a homeopátiás szerek különösen hatékonyak a legfiatalabbak körében: szoptatási vagy fogzási panaszoktól, légúti betegségeken és allergiákon át különböző emésztőrendszeri panaszokig nagyon széles skálán alkalmazhatók.

Felismerni a pillanatot, mikor van szükség komolyabb beavatkozásra

A leggyakoribb népbetegségek kialakulásának megelőzését a szakember elsősorban az egészséges életmódban látja, de ezt szerinte több tényező is akadályozza. Aggályait fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a gyerekek átlag tizenhárom évig, napi öt-hat órát ülnek az iskolapadban, majd otthon két-három órát a házi feladat mellett, amihez az utóbbi évtizedben a számítógéppel és okostelefonnal töltött – nem kis mennyiségű – idő is hozzáadódik. Említést tett emellett a boltokban kapható, kívánatos, ám magas cukor-, só-, és zsírtartalmú, egészségtelen ételekről, valamint a médiából érkező, stresszhatású hírekről és a mindent elárasztó gyógyszerreklámokról is.

Véleménye szerint ugyanakkor a tömegsport felszámolása, illetve az sem segít, hogy a sportolási lehetőségek korlátozottak, és egyre nagyobb anyagi ráfordítást igényelnek. Mindez ellen az emberek az egészséges életmódhoz való jog követelésével küzdhetnek, ami növeli annak esélyét, hogy pozitív irányba változzanak a külső, meghatározó tényezők. „Biztató, hogy a fiataloknak egy kisebb csoportja felismerte az „agyoncivilizált” élet veszélyeit, és tudatosan kerüli annak csapdáit: gyalogol, sportol, jógázik, egészségesen táplálkozik, a gyerekeit alternatív iskolákba járatja, és ha beteg, nem mérgezi magát vény nélküli, marokszámra szedett gyógyszerekkel. A többségnél azonban nagy bajok vannak” – vélekedett.

Elmondta, hogy az orvos felelőssége mérlegelni, majd adott esetben nemet mondani a betegnek a gyógyszerekre: sokan ugyanis akkor is gyógyszerekhez folyamodnak, amikor a szervezet magától, vagy nagyon kis segítséggel képes megoldani a problémát. Hozzátette, természetesen figyelni kell a test jelzéseire, nem engedni, hogy a betegség elmélyüljön, ugyanakkor túlságosan előzékenynek sem jó lenni, – mint mondta – meg kell tanulni felismerni azt a pillanatot, amikor a szervezetnek már komolyabb segítségre van szüksége.

Véleménye szerint a homeopátia elterjedése az egyre aggasztóbb antibiotikum-rezisztenciára is megoldást nyújtana. Mint mondta, az orvostársadalom nagy része még mindig az antibiotikumban lát biztosítékot a betegség súlyosbodásának megelőzésére, ezért olyan esetekben is felírják azokat, amikor nem indokolt. Meglátása szerint ha az orvosi egyetemeken alapképzésben tanítanák a homeopátiát – mint ahogy a gyógyszerészetin fakultatív kurzusként oktatják is –, sok vidéki orvos megnyugodhatna, mert lenne a kezében egy hatékony módszer például a vírusos betegségek legyőzésére. „A betegséget holisztikusan megközelítő gyógymódok erénye abban áll, hogy a beteget teljes egészként kezelik. Valahogy meg kellene találni az összhangot alternatív és klasszikus medicína között; ebben a felállásban pedig már nem alternatív, hanem komplementer gyógyászatról beszélhetnénk. Nem kiszorítósdit kellene játszanunk, hanem egyesíteni erőinket a beteg egészségi állapotának helyreállításáért” – fejtette ki a szakorvos.