Egyre nehezebb a hazai méhészek talpon maradása, az importméz letarolja a piacot
Fotó: Makkay József
Miközben a romániai méhészek jelentős része a kedvezőtlen időjárás, az alacsony felvásárlási árak és az európai piacot elárasztó olcsó importmézek miatt a túlélésért küzd, egy szovátai bioméhész kifejezetten jó évet zárt. Ács József mintegy kétszáz méhcsaládjával az átlagosnál kedvezőbb eredményeket ért el, és tapasztalatai szerint a tanúsított bioméz termelése jelentheti az egyik kitörési lehetőséget a válságba került hazai méhészeti ágazat számára. A mezőgazdasági minisztérium eközben a támogatási források átcsoportosításával próbál segítséget nyújtani a gazdáknak.
2026. október 14., 19:102026. október 14., 19:10
Eredményes évet tudhat maga mögött Ács József szovátai méhész. A Maros megyei termelő közel negyedszázada foglalkozik bioméhészkedéssel, és bár az elmúlt évtizedekben jó néhány kedvező idényt megélt, úgy látja, a biominősítésnek napjainkban nagyobb a jelentősége, mint korábban bármikor.
A kétszáz méhcsaláddal gazdálkodó szovátai termelő az idei szezonban családonként átlagosan valamivel több mint ötven kilogramm mézet pergetett. Ez a hozam egyértelműen jó eredménynek számít, különösen annak fényében, hogy az ország más térségeiben sok méhész jelentős terméskiesésről és súlyos gazdasági nehézségekről számol be.
Ács József ugyan korábban ennél nagyobb hozamokat is elért, az idei eredménnyel elégedett.
A szovátai méhész kétszáz családjából százötvennel vándorol. Az idei szezonban Dél-Romániából indult, ahol a repcevirágzást használta ki, majd az akác és a hárs virágzását követve egészen a székelyföldi havasokig jutott. A nyári időszakban ismét dél felé vette az irányt, hogy a napraforgótáblák közelében gyűjthessenek mézet a méhei.
Ez a termelési módszer jelentős munkával, szállítási költségekkel és szervezéssel jár, ugyanakkor kedvező időjárás esetén lehetőséget ad arra, hogy a méhész többféle mézet állítson elő, és jobban kihasználja a különböző térségek méhlegelőit.
Ács Ilona és József szovátai méhész házaspár a kaptárakat szállító kamion mellett: idén is jó évet zártak
Fotó: Makkay József
Ács József szerint a méhészet jövője szempontjából egyre fontosabbá válik a termék minősége, ellenőrizhető eredete és a tanúsított ökológiai gazdálkodás. A szovátai termelő közel huszonöt éve szerezte meg a bioméz előállításához szükséges minősítést. Ennek előnyeit különösen az utóbbi években tapasztalta meg, amikor a hagyományos méz értékesítése egyre nehezebbé vált.
A méhész termelésének egy részét közvetlenül a vásárlóknak adja el Szováta főutcáján működő kis méhészeti üzletében. A nagyobb mennyiséget egy marosvásárhelyi vállalkozás vásárolja fel, amely nyugat-európai, elsősorban németországi piacokra exportálja a biomézet.
Ezek az árak kedvezőbbek annál, amit a hagyományos mézet előállító termelők egy része el tud érni a felvásárlóknál.
A szovátai méhész elmondása szerint terméke a szigorú minőségi követelményeknek megfelelő biomézként kerül a nyugat-európai piacra, ezért a felvásárló a magasabb árkategóriában veszi át.
A bioméhészkedésre való áttéréstől sok termelőt a szigorú szabályozás és a méhbetegségek kezelésével kapcsolatos bizonytalanság tart vissza. Ács József azonban úgy látja, hogy napjainkra a biogazdálkodásban engedélyezett állategészségügyi készítmények és kezelési módszerek megfelelő választéka áll a méhészek rendelkezésére. Ez szerinte megkönnyíti az ökológiai méhészetek működtetését.
Elkezdődött a méhcsaládok beteleltetése
Fotó: Makkay József
A száz család méhet tartó Țica Beatrice siteri méhészasszony a méhészeti termékek egyik legismertebb kiskereskedője Nagyváradon és környékén. A tanári diplomával rendelkező négygyerekes hölgy 17 éve gondolt egy merészet és nagyot, és belevágott a méhészetbe. Azt vallja, hogy ez volt élete egyik legjobb döntése.
A szovátai méhész kedvező tapasztalatai különösen figyelemre méltók annak tükrében, hogy a romániai méhészeti ágazat súlyos piaci válsággal küzd.
Főleg a tavalyi esztendő súlyos veszteségeket okozott a méhészeknek. A késő tavaszi fagyok, az aszály és a növényvédő szerekkel összefüggésbe hozott méhpusztulások miatt az országos méztermelés egy átlagos év mennyiségének mindössze 30 százalékára eshetett vissza.
Önmagában az import nem jelentene problémát, a mézhamisítás és a származási hely megtévesztő feltüntetése azonban tisztességtelen versenyhelyzetet teremt a szabályokat betartó termelők számára.
A jelenség súlyosságát az Európai Bizottság egyik átfogó vizsgálata is alátámasztotta:
A vizsgálatban az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) is részt vett. Az ellenőrzések során különösen a kínai és törökországi eredetű szállítmányok között találtak nagy arányban kifogásolható mintákat.
Ezeket a hozzáadott anyagokat a hagyományos laboratóriumi eljárásokkal sok esetben nehéz kimutatni. Az OLAF vizsgálatai arra is fényt derítettek, hogy egyes kereskedelmi szereplők a méz eredetére vonatkozó dokumentáció meghamisításával, valamint az összetétel manipulálásával próbálták kijátszani az ellenőrzéseket.
A szovátai méhészeti bolt vásárlóinak többsége visszajáró
Fotó: Makkay József
A romániai méhészek számára a hamisított termékek mellett a legnagyobb gondot az alacsony felvásárlási árak jelentik. Idén nyáron több nagybani mézkereskedő mindössze 8,50 lejes kilogrammonkénti árat ajánlott a termelőknek, miközben az előállítás költségei ennél magasabbak.
A ROMAPIS méhészeti szövetség alelnökeként az Agerpres hírügynökség által megszólaltatott Constantin Dobrescu a mézhamisítás technológiai oldalára hívta fel a figyelmet. Álláspontja szerint a jelenleg alkalmazott hamisítási módszerek annyira kifinomultak, hogy még laboratóriumi körülmények között is rendkívül nehéz megállapítani, történt-e beavatkozás a termék összetételébe. A két szakmai állásfoglalás ugyanannak a válságnak a különböző oldalait világítja meg. Az egyik a termelők gazdasági ellehetetlenülésére, a másik a piaci ellenőrzés hiányosságaira figyelmeztet.
Ács József szovátai méhész tapasztalataival összevetve jól látható, mekkora különbség alakult ki a hagyományos tömegtermékek és a tanúsított bioméz piaci lehetőségei között.
Fotó: Makkay József
Ezer kaptár méhet tart a bihardiószegi Fiók család, amely Bihar megye egyik legnagyobb méhállományával rendelkezik. A kiváló erdélyi mézek piacát azonban átvette a kétes minőségű importméz. Riportunkban a gazdacsalád kiútkeresését mutatjuk be.
A méhészeti ágazat nehézségeire a román mezőgazdasági minisztérium is reagált. A szaktárca október 7-én közvitára bocsátotta azt a rendelettervezetet, amely a 2026-os méhészeti támogatásokra elkülönített pénzösszegek átcsoportosításáról és az egységnyi támogatások meghatározásáról rendelkezik.
Az intézkedés a 2023–2027-es időszakra szóló közös agrárpolitikai stratégiai terv keretében valósulna meg. A minisztérium célja, hogy a rendelkezésre álló forrásokat azokhoz a támogatási intézkedésekhez irányítsa át, amelyekre az eredetileg tervezettnél nagyobb igény mutatkozott.
A rendelettervezet szerint összesen 359 367,09 eurót csoportosítanának át az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap forrásaiból.
A tervezett átcsoportosítás három fontos területet érint:
62 081,60 eurót méhészeti eszközök és berendezések – többek között mézpergetők, mézérlelő tartályok, virágporszárítók, viaszolvasztók és fedelezőgépek – beszerzésére fordítanának.
111 615,93 eurót méhanyák vásárlásának támogatására különítenének el.
185 669,56 eurót méhcsaládok beszerzésére irányítanának át.
A minisztérium hangsúlyozza, hogy nem újonnan létrehozott támogatási keretről van szó, hanem a méhészeti ágazat számára már elkülönített pénzösszegek hatékonyabb felhasználásáról.Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter a rendelettervezet közzétételekor hangsúlyozta, hogy a méhészeknek szükségük van a támogatásra ahhoz, hogy fedezni tudják kiadásaikat és folytathassák tevékenységüket.
A minisztérium az APIA-val közösen arra készül, hogy a támogatásokat október 15-ig, a mezőgazdasági pénzügyi év lezárásáig folyósítsák. Ehhez azonban előbb jóvá kell hagyni a rendeletet, és meg kell jelentetni a Hivatalos Közlönyben.
A 2026-os méhészeti szezonról szóló romániai beszámolók ugyanakkor árnyalják a válságról kialakult képet. A termés mennyisége több térségben javult a tavalyi katasztrofális évhez képest, az értékesítési nehézségek azonban változatlanul súlyosak.
Az Agerpres hírügynökségnek nyilatkozó Ionuț Pîrvan, a Romániai Méhészek Egyesülete Gorj megyei szervezetének alelnöke úgy értékelte, hogy az idei termelés viszonylag jó volt, különösen a 2024-es és 2025-ös rendkívül kedvezőtlen szezonhoz viszonyítva. „A jó hír az, hogy termett méz. A kevésbé jó hír, hogy méhészetünk továbbra is az értékesítési piac hiányával küzd” – fogalmazott a szakember.
Gorj megyében az idei átlagtermés méhcsaládonként 10–15 kilogramm körül alakult, vagyis jóval elmaradt a szovátai Ács József által elért ötven kilogrammot meghaladó hozamtól.
A szakember a méz hazai fogyasztásának ösztönzését is sürgette. Egyik javaslata az iskolai mézprogram tényleges bevezetése lenne, amelynek keretében a diákok havonta egy 400 grammos üveg mézet kapnának.
Hasonló tapasztalatokról számolt be korábban Zöldi István, a Romániai Méhészek Egyesülete Hargita megyei szervezetének alelnöke is. Az idei szezont az átlagosnál jobbnak minősítette, és hangsúlyozta, hogy a termés lényegesen kedvezőbben alakult, mint 2025-ben. A Hargita megyei méhészek ugyanakkor az alacsony felvásárlási árakra panaszkodtak. A nagybani felvásárlók kilogrammonként 8–20 lejt ajánlottak a mézért, miközben az üzletekben az importmézet már 12–15 lejért is kínálták 950 grammos kiszerelésben. Zöldi István arra is felhívta a figyelmet, hogy a romániai mézfogyasztás visszaesett. A vásárlók egy része ma már luxuscikknek tekinti a mézet, amelyről a mindennapi kiadások növekedése miatt könnyebben lemond.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) hétfőn összesen 51,814 millió lejt utalt át 5369 támogatásra jogosult méhésznek a 2026-os évre – közölte kedden az intézmény. Az APIA tájékoztatása szerint idén 5391 támogatási kérelmet nyújtottak be a méhészek, közülük 5369-et hagytak jóvá. A támogatást 50 százalékban az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból (EMGA), 50 százalékban pedig az állami költségvetésből finanszírozzák.
A támogatások többek között állatgyógyászati termékek beszerzésére, kaptárdobozok cseréjére, méhészeti kellékek, eszközök és védőfelszerelések és beszerzésére használhatók. A méhészek támogatást kaphatnak ugyanakkor méhkirálynők és méhcsaládok beszerzésére, valamint a méz minőségének igazolásához szükséges elemzések elvégzésére.
Az APIA közleményében hangsúlyozta, hogy a támogatások célja a román méhészeti szektor fenntartása, a termelési feltételek javítása és a méhészeti termékek értékesítésének hatékonyabbá tétele.
Nehéz anyagi helyzetben vannak a méhészek, sokan abbahagyták a méhészkedést, és aki kitart, már nem tud ebből főállásban megélni. Videós riportunkban a marosszéki Nemes András méhész hármasfalui birtokára látogattunk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Rátámadtak egy testnevelő tanárra egy ötödik osztályos tanuló szülei szerdán Temesváron, miután a pedagógus rendreutasította gyermeküket a tanórai viselkedése miatt.
Nemzetközi turisztikai sikertörténetként népszerűsítik a Via Transilvanicát, miközben az útvonalon évek óta gondot jelentenek az agresszív pásztorkutyák, amelyek miatt maguk a szervezők is hatósági segítséget kértek korábban.
Hivatali visszaélés gyanújával indított büntetőeljárást a korrupcióellenes ügyészség (DNA) a temesvári polgármesteri hivatal vezetését érintően.
A Nagyváradi Ítélőtábla kedd este elutasította a halmi határátkelőnél feltárt korrupciós ügy nyolc gyanúsítottjának fellebbezését. A bíróság jogerős végzéssel fenntartotta a határrendészek korábban elrendelt, harmincnapos előzetes letartóztatását.
A Malom-barlang eddig nem szerepelt a kirándulók számára ajánlott útvonalak között, mostantól azonban kiépített ösvényen érhető el.
Alig kilenc hónappal a megnyitása után már javításra szorul az aradi ferdekábeles híd, amelynek az építése 165 millió lejbe került. A gyalogos- és kerékpárforgalomnak fenntartott sávban már hámlik a burkolat.
Több mint 737 ezer lejes adócsalás miatt tartottak öt házkutatást Bihar és Hunyad megyében. A nyomozók szerint egy 60 éves nagyváradi férfi által irányított vállalat éveken keresztül fiktív beszerzésekkel csökkenthette adófizetési kötelezettségeit.
Nem lesz nehéz dolga a nagyváradi vasútvillamos-projekt szerelvényeinek beszerzésére kiírt pályázat bírólóbizottságnak.
Az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) öt év után lezárta a Soós Zoltán marosvásárhelyi polgármestert és több városházi kollégáját érintő eljárást.
Több mint 300 munkás és 245 munkagép dolgozik a Marosvásárhely-Târgu Neamț (A8) autópálya Gyergyóalfalu-Ditró szakaszán – közölte hétfőn az Országos Közúti Beruházási Társaság (CNIR).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!