
Tiltakozásának és elégedetlenségének adott hangot a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség a város közgyűlésének azon határozata kapcsán, amely az egykori Olaszi temetőből lett parkot Mihai Viteazul névre keresztelte.
2013. június 25., 18:032013. június 25., 18:03
Böcskei László megyéspüspök tegnap közleményben jelezte: ezt olyan döntésnek tartja, „amely súlyosa sérti a kollektív emlékezetet, hisz egy, a város történelmétől és hagyományaitól idegen elnevezést alkalmaz egy történelmi közterület megnevezésére\". Nehezményezte továbbá, hogy a tanácsi határozatot a szóban forgó területen tulajdonjoggal bíró történelmi egyházak, azaz a görög és a római katolikus püspökség megkérdezése nélkül szavazták meg. Mint arról beszámoltunk, az ominózus önkormányzati ülésen a park átnevezését ellenző RMDSZ-es politikusok is kifogásolták az egyház megkerülését, de Adriana Lipoveanu főépítész azt válaszolt, hogy ebben az esetben nem szükséges a tulajdonos beleegyezése, mivel az elnevezés nem a területre, hanem a közösségi zöldövezetre vonatkozik. Ennek valóságtartamát azonban még vitatják, mind az RMDSZ, mind az Erdélyi Magyar Néppárt ezen a jogi vonalon próbálná elindítani a határozat megtámadását a közigazgatósági bíróságon.
A főépítész ugyanakkor korábban arról is beszélt, hogy tudomása szerint voltak szóbeli egyeztetések az érintett egyházakkal, ám ezt a Böcskei által kiadott közlemény határozottan cáfolja. A római katolikus püspökség szerint az önkormányzat „önkényesen döntött ebben az ügyben\", ezért továbbra is kéri és sürgeti a város vezetőségét, hogy vegye figyelembe a helyi közösség szándékát. A váradiak egy csoportja, mint beszámoltunk, korábbam több ízben is tiltakozott Ilie Bolojan polgármester névadó terve ellen, az Erdélyi Magyar Ifjak például villámcsődülettel, több történész és civil szervezet pedig közleményben adott hangot nemtetszésének. A hírek szerint a városvezető azért akarta Mihály vajdáról elnevezni az Olaszi parkot, mert oda akarja költöztetni a havasalföldi fejedelem szobrát, hogy annak helyére Ferdinánd román király emlékművét állítsa ki a Szent László (Unirii) téren.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.
Kijelölték a Románia és Ukrajna között tervezett Nagytarna–Kistarna határátkelőhöz vezető utak csatlakozási pontját. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke szerint ezzel megtették az első gyakorlati lépést az új határállomás megnyitása felé.
Mennyibe kerül egy egyetemista megélhetése Kolozsváron, és mekkora terhet jelent ez a szülőknek? Két diáklány tapasztalatai mutatják meg, hogyan alakítja a havi kiadásokat a lakhatás, az étkezés, és mennyit segít az ösztöndíj a költségek fedezésében.
Harminc napos előzetes letartóztatásba helyezte a Bihar Megyei Törvényszék a halmi határrendészet és vámhivatal parancsnokát, valamint további hat határrendőrt és vámost.
Hetvenegy ország több mint ezer művésze jelentkezett az idei Székelyföldi Grafikai Biennáléra.
A legkisebb jogsérelmet sem szabad elfogadni vagy átsiklani felette, mert a rossz banalitása veszélybe sodorhatja a közösség szabadságát – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök Aradon, az október 6-i megemlékezésen.
Nem kell mindig véráldozatot hozni, de a szabadságért mindig, minden korban meg kell harcolni – fejtette ki október 6. üzenetét Kelemen Hunor kedd délután Aradon, az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc megtorlásának 177. évfordulóján.
Rákóczy Parchetich Hugó, Aradon raboskodó nemzetőr őrnagy és országgyűlési képviselő készítette a rajzokat a fogolytársairól.
A magyar–román határ mentén fekvő Gyulán mond beszédet Magyar Péter miniszterelnök a nemzeti gyásznapon. Eközben Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a határ túloldalán, Aradon emlékezik a ’48-as vértanúkra október 6-án.
szóljon hozzá!