
Tiltakozásának és elégedetlenségének adott hangot a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség a város közgyűlésének azon határozata kapcsán, amely az egykori Olaszi temetőből lett parkot Mihai Viteazul névre keresztelte.
2013. június 25., 18:032013. június 25., 18:03
Böcskei László megyéspüspök tegnap közleményben jelezte: ezt olyan döntésnek tartja, „amely súlyosa sérti a kollektív emlékezetet, hisz egy, a város történelmétől és hagyományaitól idegen elnevezést alkalmaz egy történelmi közterület megnevezésére\". Nehezményezte továbbá, hogy a tanácsi határozatot a szóban forgó területen tulajdonjoggal bíró történelmi egyházak, azaz a görög és a római katolikus püspökség megkérdezése nélkül szavazták meg. Mint arról beszámoltunk, az ominózus önkormányzati ülésen a park átnevezését ellenző RMDSZ-es politikusok is kifogásolták az egyház megkerülését, de Adriana Lipoveanu főépítész azt válaszolt, hogy ebben az esetben nem szükséges a tulajdonos beleegyezése, mivel az elnevezés nem a területre, hanem a közösségi zöldövezetre vonatkozik. Ennek valóságtartamát azonban még vitatják, mind az RMDSZ, mind az Erdélyi Magyar Néppárt ezen a jogi vonalon próbálná elindítani a határozat megtámadását a közigazgatósági bíróságon.
A főépítész ugyanakkor korábban arról is beszélt, hogy tudomása szerint voltak szóbeli egyeztetések az érintett egyházakkal, ám ezt a Böcskei által kiadott közlemény határozottan cáfolja. A római katolikus püspökség szerint az önkormányzat „önkényesen döntött ebben az ügyben\", ezért továbbra is kéri és sürgeti a város vezetőségét, hogy vegye figyelembe a helyi közösség szándékát. A váradiak egy csoportja, mint beszámoltunk, korábbam több ízben is tiltakozott Ilie Bolojan polgármester névadó terve ellen, az Erdélyi Magyar Ifjak például villámcsődülettel, több történész és civil szervezet pedig közleményben adott hangot nemtetszésének. A hírek szerint a városvezető azért akarta Mihály vajdáról elnevezni az Olaszi parkot, mert oda akarja költöztetni a havasalföldi fejedelem szobrát, hogy annak helyére Ferdinánd román király emlékművét állítsa ki a Szent László (Unirii) téren.
A Kolozsvári Magyar Napok alatt a Bánffy-palota egyszerre kiállítótér, találkozóhely és esti bulihelyszín: miközben odabent öt tárlat várja a látogatókat, az udvarban már napközben készülnek az esti pezsgésre.
Még nem azonosították, ki küldte a halálos fenyegetést a Majka művésznéven ismert Majoros Péternek, vagy legalábbis az ügyészség nem tájékoztatta erről a magyarországi rapper, dalszövegíró és műsorvezető romániai jogi képviselőjét.
A magyar nemzeti ünnep alkalmából ökumenikus szertartás keretében áldották meg a Magyarok Kenyerét Kolozsváron, a Szent Mihály-templomban. A Kolozs megyei gazdák búzaadományával idén is erdélyi intézményeket támogatnak.
Mit tudott valójában Sztálin Erdélyről? Mi alapján döntött a második világháború után Észak-Erdély sorsáról, és mennyire Moszkvában születtek azok a döntések, amelyek később évtizedekre meghatározták a térség történelmét?
Hamarosan egyszerűbbé válhat számos kisebb építkezés és átalakítás Romániában.
Átvette nyereményét szerdán a hatos lottó rekordösszegű fődíjának nyertese – közölte a Román Lottótársaság. A nyeremény értéke 52,839 millió lej, azaz több mint 10,07 millió euró.
Megszökött egy külső munkavégzésre beosztott fogvatartott szerda délután egy nagybányai építkezésről – közölte a nagybányai börtön szóvivője, Borgyos Norbert.
Áldozataikat gyakorlatilag rabszolgasorban tartó személyekre csaptak le a hatóságok Kovászna megyében.
Háromnapos eseménysorozattal ünnepli Nagyvárad az államalapítás és az új kenyér ünnepét: augusztus 20–22. között Magyar Kulturális Napok várják a közönséget a város több helyszínén. Idén a korábbi években megszokottnál is gazdagabb a programkínálat.
Kétnapos ünnepséggel emlékeznek Márton Áron egykori erdélyi római katolikus püspök születésének 130. évfordulóján, augusztus 28–29-én szülőfalujában, Csíkszentdomokoson – tájékoztatta az MTI-t kedden a helyi Márton Áron Múzeum.
szóljon hozzá!