
Diszkriminációnak és túlkapásnak tartja az RMDSZ Maros megyei szervezete a megyei tanfelügyelőség azon rendeletét, melyben megtiltja az iskolák vezetőségének a kétnyelvű érdemoklevelek használatát.
2013. június 18., 17:272013. június 18., 17:27
2013. június 18., 17:562013. június 18., 17:56
A megyei szervezet kedden kérvényben fordult a tanfelügyelőséghez, melyben a 2013/3700-as számú rendelet visszavonását kérte. Ebben kifejtik: a Ştefan Someşan főtanfelügyelő által aláírt, június 13-án keltezett dokumentum „visszaélő és diszkriminatív”, az érdemoklevelek kiadását ugyanis nem szabályozza miniszteri rendelet. Ugyanakkor – emlékeztet a szövetség – a regionális és kisebbségi nyelvek európai kartája, melyet 2007-ben Románia is elfogadott, megengedi az anyanyelv használatát az oktatási folyamatban. A szövetség politikusai a kérvény másolatát az oktatási tárcához is továbbították, tudomásulvételre.
Az RMDSZ megyei szervezete azt is leszögezi, hogy az általuk kiállított érdemoklevelek nem minősülnek hivatalos dokumentumoknak, csupán szimbolikus értékük van: ily módon akarták elismerni a jól teljesítő magyar diákok érdemeit.
Magyari: nem kurucoskodtunk
A Maros megyei tanfelügyelőség rendeletét Magyari Tivadar, az RMDSZ oktatási főtitkárhelyettese is elítélte, úgy vélve, a főtanfelügyelő túllépett a hatáskörén. „Az iskolák elsősorban szülői, pedagógusi és önkormányzati hatáskörben vannak, a tanfelügyelőségek az országos oktatási – tehát szakmai – politikát felügyelik, és egyes szervezési jogosítványaik vannak. Vannak törvényesség felügyeletéről szóló jogosítványaik is ugyan, csakhogy semmilyen jogszabály nem tiltja az iskoláknak, hogy milyen papíron, milyen formai elemekkel nyugtázzák kiemelt teljesítményű tanulóik érdemeit, illetve, hogy ezeket hol nyomtatják, hol szerkesztik” – írja keddi közleményében Magyari. Mint hangsúlyozza, az lenne a leghelyesebb, ha az iskolaszékek tudomásul sem vennék a rendeletet, vagy „határozottan, ha kell, a helyzethez illően nyersen lépnének fel” az ellen.
A címer használatát kéri a prefektus
Románia címerének a használatára szólította fel az önkormányzatok jegyzőit Adrian Jean Andrei Hargita megyei prefektus, megtiltva, hogy a hivatalos okmányokon, más, „törvénybeütköző jelképek” szerepeljenek. A kormánymegbízott gyűlésbe hívta a megye valamennyi közigazgatási egységének jegyzőjét, ott adta ki számukra az ukázt. Elmondta, számos olyan hivatalos irat érkezik a polgármesteri hivataloktól a prefektúrára, amelyeken nincs rajta Románia címere, ellenben más, a nemzeti jelképek használatára vonatkozó kormányrendelet által jóvá nem hagyott címer szerepel rajtuk.
Az oktatásért felelős főtitkárhelyettes arról is beszámolt, hogy a romániai magyar iskolai rendszer maximálisan alkalmazkodott az egyes oklevelek terén a központi elvárásokhoz. „Nem kuruckodtunk ott, ahol nem volt alkalmas, és például az országos tantárgyversenyeinket sorra elismertettük a minisztériummal, ami minisztériumi oklevéllel jár, és bármennyire is román nyelvűek voltak ezek, bármilyen giccses bizánciak, az ilyeneket is kiadtuk – még a magyar nyelv és irodalom versenyein is –, kiadtuk, hiszen ezek nem csak szimbolikusak, hanem különböző pályázatokon, egyetemi felvételiken számítanak” – olvasható a közleményben.
A miniszterhez fordult Paşcan
Az RMDSZ megyei szervezete által kiadott, és az iskolákban kiosztott mintegy 1500 kétnyelvű érdemoklevél azt követően került a központi román sajtó látószögébe, hogy Marius Paşcan Maros megyei szenátor hétfőn bejelentette, beadványban fordultRemus Pricopie oktatási miniszterhez, amelyben a Maros megyei tanfelügyelőségen zajló, „súlyos, az oktatási törvényt megszegő tettekre” hívta fel a tárcavezető figyelmét.
A magyarellenes kirohanásairól ismert honatya azt állította, hogy Ilyés Ildikó főtanfelügyelő-helyettes felettese hiányában kétnyelvű, román és magyar szövegű érdemokleveleket szerkesztett és osztott ki a magyar tagozaton tanuló 1–12. osztályosok számára. Marius Paşcan kijelentette, az okleveleken nem szerepel a tanfelügyelőség és a minisztérium címere, jelképei, holott az oktatási törvény ezt előírja. A szenátor azt állította: egyes iskolák „ismerve a törvényt”, megtagadták az oklevelek átvételét.
Ştefan Someşan főtanfelügyelő az említett rendeletben cáfolta, hogy az általa vezetett intézmény adta és osztotta volna ki az okleveleket, amit – mint rámutatott –, a jelképek hiánya is bizonyít. „Ennek következtében megtiltjuk az iskolák vezetőségének, hogy használják és lepecsételjék ezt az oklevéltípust” – áll a főtanfelügyelői rendeletben, amely arra is kitér, hogy az intézménynek megvannak „a saját oklevelei”.
Az RMDSZ Maros megyei szervezetének tegnapi beadványára reagálva Ştefan Someşan főtanfelügyelő elmondta, nem rendeletről, csupán a tanfelügyelőség és iskolák közötti kommunkéről van szó, megerősítve korábbi álláspontját, miszerint az iskolaigazgatóknak nem kellene lepecsételniük „mindenféle papírt”. Az oktatási minisztérium álláspontját tolmácsolva Corneliu Grosu prefektus elmondta, Remus Pricopie tárcavezető videokonferenciáján kijelentette: ezek „nem oklevelek”. A kormánymegbízott szerint az ügy megoldása a tanfelügyelőség dolga.
A tanfelügyelőség tiltása miatt egyébként nem minden jogosult magyar diák kapott kétnyelvű oklevelet. Dumitru Oroşan, a marosvásárhelyi Művészeti Gimnázium igazgatója a Székelyhonnak elmondta, a tiltás miatt pecsét és aláírás nélkül, utólag juttatják majd el ezeket a diákokhoz. Tamási Zsolt, a 7-es számú általános iskola igazgatója arról számolt be, hogy a tanintézetben az ajándékba kapott kétnyelvű okleveleket osztották ki a nyolcadik osztályt végzőknek. A többi diák az iskola által készíttetett oklevelet kapja majd, ezt mindenkinek a saját nyelvén állítják ki, ahogyan az előző években is történt.
A Kolozsvári Magyar Napok alatt a Bánffy-palota egyszerre kiállítótér, találkozóhely és esti bulihelyszín: miközben odabent öt tárlat várja a látogatókat, az udvarban már napközben készülnek az esti pezsgésre.
Még nem azonosították, ki küldte a halálos fenyegetést a Majka művésznéven ismert Majoros Péternek, vagy legalábbis az ügyészség nem tájékoztatta erről a magyarországi rapper, dalszövegíró és műsorvezető romániai jogi képviselőjét.
A magyar nemzeti ünnep alkalmából ökumenikus szertartás keretében áldották meg a Magyarok Kenyerét Kolozsváron, a Szent Mihály-templomban. A Kolozs megyei gazdák búzaadományával idén is erdélyi intézményeket támogatnak.
Mit tudott valójában Sztálin Erdélyről? Mi alapján döntött a második világháború után Észak-Erdély sorsáról, és mennyire Moszkvában születtek azok a döntések, amelyek később évtizedekre meghatározták a térség történelmét?
Hamarosan egyszerűbbé válhat számos kisebb építkezés és átalakítás Romániában.
Átvette nyereményét szerdán a hatos lottó rekordösszegű fődíjának nyertese – közölte a Román Lottótársaság. A nyeremény értéke 52,839 millió lej, azaz több mint 10,07 millió euró.
Megszökött egy külső munkavégzésre beosztott fogvatartott szerda délután egy nagybányai építkezésről – közölte a nagybányai börtön szóvivője, Borgyos Norbert.
Áldozataikat gyakorlatilag rabszolgasorban tartó személyekre csaptak le a hatóságok Kovászna megyében.
Háromnapos eseménysorozattal ünnepli Nagyvárad az államalapítás és az új kenyér ünnepét: augusztus 20–22. között Magyar Kulturális Napok várják a közönséget a város több helyszínén. Idén a korábbi években megszokottnál is gazdagabb a programkínálat.
Kétnapos ünnepséggel emlékeznek Márton Áron egykori erdélyi római katolikus püspök születésének 130. évfordulóján, augusztus 28–29-én szülőfalujában, Csíkszentdomokoson – tájékoztatta az MTI-t kedden a helyi Márton Áron Múzeum.
szóljon hozzá!