Az utóbbi években ismét növekedni kezdett a korai iskolaelhagyások száma, ami főleg a roma, falusi, szegény, illetve fogyatékkal élő gyerekeknél fordul elő - derült ki az UNICEF támogatásával készült egyik felmérésből.
2013. május 22., 14:052013. május 22., 14:05
2013. május 22., 14:122013. május 22., 14:12
Remus Pricopie oktatási miniszter a gazdasági válságnak tulajdonítja azt, hogy miután az új évezred első évtizedében sikerült 18-ról 15 százalékra csökkenteni az iskolai lemorzsolódás arányát, 2010-től újból romlani kezdett a helyzet, és ismét 17 százalékra emelkedett azok aránya, akik már a középiskola előtt kimaradnak a közoktatásból.
Ciprian Fartusnic, az UNICEF-tanulmány vezetője rámutatott: hivatalosan csak akkor lehet iskolaelhagyásról beszélni, ha egy 14 év alatti gyerek már két éve nem szerepel az oktatási rendszer statisztikáiban. Ezzel magyarázható, hogy a gazdasági válság hatása késéssel jelent meg a lemorzsolódási statisztikákban. A szaktárca kötelezővé tenné az iskolák számára, hogy a hiányzásokról havi jelentést tegyenek közzé az interneten.
A tanulmány szerint 2009-ben a 3-6 éves korosztály 20 százaléka nem járt óvodába, a 7-10 évesek 8 százaléka (több mint 65 ezer gyerek) nem járt az általános iskola alsó tagozatára, a 11-14 évesek 5 százaléka pedig (több mint 50 ezer gyerek) nem járt a felső tagozatra.
A szakemberek szerint az iskolaelhagyás hátterében az esetek többségében a család rossz anyagi körülményei állnak. Egy átlagos romániai család évi 419 eurót költ egy iskolás gyerekre, amit a szegénységben élő családok nem engedhetnek meg maguknak. A roma gyerekek 14 százaléka egyáltalán nem járt iskolába, 40 százalékuk az általános iskola alsó, 24 százalékuk a felső tagozaton maradt ki az oktatásból.
A bukaresti célkitűzései között szerepel, hogy jövő év végéig ismét 15 százalék alá, 2020-ig pedig 11 százalékra csökkentse a korai iskolaelhagyók arányát az országban.
A 15 év alattiak iskolai lemorzsolódásának uniós átlaga 2011-ben 13,5 százalék volt, Magyarországon pedig 11 százalék.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Kolozsvári Magyar Napok alatt a Bánffy-palota egyszerre kiállítótér, találkozóhely és esti bulihelyszín: miközben odabent öt tárlat várja a látogatókat, az udvarban már napközben készülnek az esti pezsgésre.
Még nem azonosították, ki küldte a halálos fenyegetést a Majka művésznéven ismert Majoros Péternek, vagy legalábbis az ügyészség nem tájékoztatta erről a magyarországi rapper, dalszövegíró és műsorvezető romániai jogi képviselőjét.
A magyar nemzeti ünnep alkalmából ökumenikus szertartás keretében áldották meg a Magyarok Kenyerét Kolozsváron, a Szent Mihály-templomban. A Kolozs megyei gazdák búzaadományával idén is erdélyi intézményeket támogatnak.
Mit tudott valójában Sztálin Erdélyről? Mi alapján döntött a második világháború után Észak-Erdély sorsáról, és mennyire Moszkvában születtek azok a döntések, amelyek később évtizedekre meghatározták a térség történelmét?
Hamarosan egyszerűbbé válhat számos kisebb építkezés és átalakítás Romániában.
Átvette nyereményét szerdán a hatos lottó rekordösszegű fődíjának nyertese – közölte a Román Lottótársaság. A nyeremény értéke 52,839 millió lej, azaz több mint 10,07 millió euró.
Megszökött egy külső munkavégzésre beosztott fogvatartott szerda délután egy nagybányai építkezésről – közölte a nagybányai börtön szóvivője, Borgyos Norbert.
Áldozataikat gyakorlatilag rabszolgasorban tartó személyekre csaptak le a hatóságok Kovászna megyében.
Háromnapos eseménysorozattal ünnepli Nagyvárad az államalapítás és az új kenyér ünnepét: augusztus 20–22. között Magyar Kulturális Napok várják a közönséget a város több helyszínén. Idén a korábbi években megszokottnál is gazdagabb a programkínálat.
Kétnapos ünnepséggel emlékeznek Márton Áron egykori erdélyi római katolikus püspök születésének 130. évfordulóján, augusztus 28–29-én szülőfalujában, Csíkszentdomokoson – tájékoztatta az MTI-t kedden a helyi Márton Áron Múzeum.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!