
Az utóbbi években ismét növekedni kezdett a korai iskolaelhagyások száma, ami főleg a roma, falusi, szegény, illetve fogyatékkal élő gyerekeknél fordul elő - derült ki az UNICEF támogatásával készült egyik felmérésből.
2013. május 22., 14:052013. május 22., 14:05
2013. május 22., 14:122013. május 22., 14:12
Remus Pricopie oktatási miniszter a gazdasági válságnak tulajdonítja azt, hogy miután az új évezred első évtizedében sikerült 18-ról 15 százalékra csökkenteni az iskolai lemorzsolódás arányát, 2010-től újból romlani kezdett a helyzet, és ismét 17 százalékra emelkedett azok aránya, akik már a középiskola előtt kimaradnak a közoktatásból.
Ciprian Fartusnic, az UNICEF-tanulmány vezetője rámutatott: hivatalosan csak akkor lehet iskolaelhagyásról beszélni, ha egy 14 év alatti gyerek már két éve nem szerepel az oktatási rendszer statisztikáiban. Ezzel magyarázható, hogy a gazdasági válság hatása késéssel jelent meg a lemorzsolódási statisztikákban. A szaktárca kötelezővé tenné az iskolák számára, hogy a hiányzásokról havi jelentést tegyenek közzé az interneten.
A tanulmány szerint 2009-ben a 3-6 éves korosztály 20 százaléka nem járt óvodába, a 7-10 évesek 8 százaléka (több mint 65 ezer gyerek) nem járt az általános iskola alsó tagozatára, a 11-14 évesek 5 százaléka pedig (több mint 50 ezer gyerek) nem járt a felső tagozatra.
A szakemberek szerint az iskolaelhagyás hátterében az esetek többségében a család rossz anyagi körülményei állnak. Egy átlagos romániai család évi 419 eurót költ egy iskolás gyerekre, amit a szegénységben élő családok nem engedhetnek meg maguknak. A roma gyerekek 14 százaléka egyáltalán nem járt iskolába, 40 százalékuk az általános iskola alsó, 24 százalékuk a felső tagozaton maradt ki az oktatásból.
A bukaresti célkitűzései között szerepel, hogy jövő év végéig ismét 15 százalék alá, 2020-ig pedig 11 százalékra csökkentse a korai iskolaelhagyók arányát az országban.
A 15 év alattiak iskolai lemorzsolódásának uniós átlaga 2011-ben 13,5 százalék volt, Magyarországon pedig 11 százalék.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.
Kijelölték a Románia és Ukrajna között tervezett Nagytarna–Kistarna határátkelőhöz vezető utak csatlakozási pontját. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke szerint ezzel megtették az első gyakorlati lépést az új határállomás megnyitása felé.
Mennyibe kerül egy egyetemista megélhetése Kolozsváron, és mekkora terhet jelent ez a szülőknek? Két diáklány tapasztalatai mutatják meg, hogyan alakítja a havi kiadásokat a lakhatás, az étkezés, és mennyit segít az ösztöndíj a költségek fedezésében.
Harminc napos előzetes letartóztatásba helyezte a Bihar Megyei Törvényszék a halmi határrendészet és vámhivatal parancsnokát, valamint további hat határrendőrt és vámost.
Hetvenegy ország több mint ezer művésze jelentkezett az idei Székelyföldi Grafikai Biennáléra.
A legkisebb jogsérelmet sem szabad elfogadni vagy átsiklani felette, mert a rossz banalitása veszélybe sodorhatja a közösség szabadságát – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök Aradon, az október 6-i megemlékezésen.
Nem kell mindig véráldozatot hozni, de a szabadságért mindig, minden korban meg kell harcolni – fejtette ki október 6. üzenetét Kelemen Hunor kedd délután Aradon, az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc megtorlásának 177. évfordulóján.
szóljon hozzá!