Hagyományőrzés szívvel-lélekkel. Bálint Tibor (középen) szerint a bujka apró, de lényeges részleteihez rengeteg türelem és odafi gyelés szükséges
Fotó: facebook.com/Tibor Bálint
Harminc éve foglalkozik bujkakészítéssel Bálint Tibor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház szabója. A Kolozs megyei Türében élő szabómester a szakma nehézségeiről, a népviselet fontosságáról beszélt a Krónikának.
2018. november 03., 07:572018. november 03., 07:57
2018. november 03., 08:012018. november 03., 08:01
– A kalotaszegi népviselet több száz éves múltra tekint vissza, a ruhadarabokat, többek között a bujkát gondosan megtervezték, hímezték a szabók. Napjainkban milyen hagyománya van a bujkakészítésnek, kik foglalkoznak ezzel?
– Sajnos a 21. században már egyre kevesebben foglalkoznak bujkakészítéssel. Türében már csak a feleségem és én készítünk, illetve Mérában csak néhány idősebb nő varrja. Ennek ellenére büszkén mondhatom, hogy többek között nekem köszönhetően Kalotaszegen nagyon sokan viselnek bujkát. Inkább a fiatalok körében népszerű, de van olyan középkorú generáció, akiknek már a harmadik bujkát készítettem, mert kihízták vagy kinőtték. A bujka főként konfirmációra készült régen és ma is, de az utóbbi években már keresztelőkre is megrendelik. Elsősorban kalotaszegiek veszik, hiszen a mi népviseletünk, de varrtam már politikusoknak, magánszemélyeknek Székelyföldre, Erdélybe és Magyarországra is. Fontosnak tartom megjegyezni:
– Tehát a bujka nemcsak szép, hanem kényelmes is?
– Nem ér semmit a szép ruha, ha csak porfogó a szekrényben. A mai emberek hozzá vannak szokva a kényelemhez. A bujkát nemcsak népviseletként lehet hordani, hanem kabátként is, hiszen bármilyen modern nadrághoz, ruhához társítható. Ennek a ruhadarabnak varázsa van, tulajdonosa jól érzi magát benne, és szívesen viseli. Viszont, ha valaki felveszi magára a bujkát, az még nem jelenti azt, hogy népviseletbe öltözött. Az ott kezdődik, hogy visel csizmát, csizmanadrágot, bricsesznadrágot, parasztinget, bujkát és kalapot is. Azért is szeretik az emberek a bujkát, mert nincs hozzákötve egy másik ruhadarabhoz. A sikere abban rejlik, hogy nem feltétlenül népviselet, a viselője nincs civil ruhában, de valami különlegeset vesz magára, amivel kitűnik a tömegből.
– Milyen hagyománya volt a bujkakészítésnek és -viselésnek?
– A kalotaszegi bujka őseink ruhatárában már évszázadokkal ezelőtt jelen volt. A férfiak bármilyen fontosabb eseményre felvették, ünnepkor vagy akár templomba menéskor, illetve létrehoztak egy változatot a nők számára is. Ez akkor még nem volt kihímezve, az csak a 18. század második felétől kezdődően, a varrógép feltalálása után vált szokássá.
A bujka ezeknek a nőknek köszönheti fennmaradását, akik ezután otthon folytatták a munkát. Sajnos amikor én elkezdtem ezzel foglalkozni, már nem volt kitől megtanuljam Türén.
– Akkor hogyan látott munkához?
– Mindig is nagyon vágytam arra, hogy legyen bujkám. Édesanyám nagy nehézségek árán teljesítette a kérésem, de ez volt az első és utolsó, amit valaha is készített. Elmentem az új bujkámban táncházba, és mindenki megcsodálta. Ekkor már Kolozsváron megtanultam a szabómesterséget, így miután többen is győzködtek, kipróbáltam a szakmám rokonmesterségét, és nagyon megtetszett.
Először szabtam mellényt, majd ujja is lett neki, végül kialakítottam egy új stílust, amely hű a hagyományokhoz, viszont kényelmes és formás. Erre megtanítottam a feleségem, és azóta együtt készítjük a bujkát. Aki szereti a mesterségét, annak semmit sem lehetetlen megtanulni.
– Immár harminc éve foglalkozik bujkakészítéssel. Melyek a főbb jellemzői az évek során kialakított sajátos stílusnak?
– A hagyományos bujka alakján és színén változtattam. Kalotaszegre jellemző a szilvakék posztó piros vagy zöld varrással. Én szürke bujkát készítek, feketével kivarrva és zölddel a szélén, illetve fekete-zöld gomblyukkal. Ez a modell azért népszerű, mert akármikor fel lehet venni, a színkombináció mindennel talál, valamint a szabása kényelmes. Ez a stílus korhű a népviseletet illetően, de a 21. századi emberre szabott. A fiatal generáció jobban kedveli ezt a fajta színes bujkát, főleg a nádasmenti falvakban megkövetelik, hogy cifra, legényes bujka legyen. Minél színesebb, annál több időbe telik elkészíteni: akár egy hetet is igénybe vehet, így havonta négy-öt darab készülhet el.
– Az időigényességen kívül milyen nehézségekkel jár ez a munka?
– A bujkakészítés elég bonyolult dolog. Miután kiszabtuk a posztót, megjelöljük a szélmintát, utána jöhetnek a motívumok, amelyek a virágokon kívül lehetnek mértani alakzatok, például rombusz és kör váltakozásával. A kalotaszegi minta egyik jellemzője a zseb alatti díszítés. A bujka díszítése hátközépből indul ki, a belső felében pedig ott van a tulajdonos monogramja, amit én rátűzdelek a mellzseb belső felére. Ezekhez az apró, de lényeges részletekhez rengeteg türelem és odafigyelés kell. Sokkal nehezebb munka, mintha egyszerű kabátot készítenék.
– A kiállításokon, vásárokon kívül van a bujkának Erdélyben vagy a nagyvilágban divatkifutós változata, hagyománya?
– Két alkalom van, amelyre minden évben elmegyünk: az egyik a Budapesten szervezett Tavaszi Fesztivál táncháztalálkozója, a másik pedig a feketetói vásár. Viszont a bujkákat meg lehet tekinteni a Kolozsvári Magyar Napokon, és idén például három hónapig kiállítottam őket a budapesti Műcsarnokban, amely a kortárs képzőművészet nagy múltú nemzeti intézményeként van számontartva. 2012-től kezdődően népviseleti konferenciát szerveznek Székelyudvarhelyen.
A feleségem pedig különdíjas lett. Romániában és Magyarországon is szeretik a bujkát, de fontos, hogy legyenek olyan szakmai fórumok, amelyek a népviseletről szólnak.
– Hogyan egyezteti össze ezt a munkáját a Kolozsvári Állami Magyar Színházban végzett szabói tevékenységével?
– Próbálok megfelelni a díszlettervező igényeinek, az időnkénti változtatásoknak, és igyekszem kielégíteni a színészek elvárásait is. Mindezt úgy, hogy a nézőket is elkápráztassuk. A ruhának meghatározó szerepe van a jelenetekben, mivel nemcsak a közönségre van hatással. Ha kényelmes, akkor segíti a színészt a szöveg hiteles előadásában, a koncentrációban, mozgásban. De nem mindig a kényelem az úr. Így egyensúlyoznom kell mindenki igényei között. Azt is mondhatnám, hogy a színházban azon fáradozunk a munkatársaimmal a háttérben, hogy minél jobb darabokat lássanak a nézők. A szabó sajátos stílusa gyakran láthatatlan, de érezhető.
Tőkés Hunor
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az 1956-os forradalom erdélyi eseményeire és az utána következő megtorlásokra is emlékeznek a 70. évforduló alkalmából tartandó rendezvénysorozaton Székelyföldön 56-os elítéltek és volt politikai foglyok közreműködésével.
Több mint háromezer erdélyi magyar kisiskolás vesz részt az Iskola Alapítványnak a magyar kormány támogatásával működtetett délutáni oktatási programjában, mely hétfőn indult 14 romániai megyében – tájékoztatott hétfőn az RMDSZ sajtószolgálata.
Megújult a nagyváradi Szent László-templom és a Barátok temploma. Ekkora összeget magyar történelmi egyház 2022 előtt még nem kapott templomfelújításra a román kormánytól – közölte a fejlesztési miniszter.
Az évtizedekig eltűntnek vélt, de három éve előkerült alkotást a felújított templom udvarán kívánják felállítani a Magyar Szórvány Napján – mondta a Krónikának az egyházközség két lelkipásztora.
Elkészült a Mária-út Csíksomlyó és Máriapócs közötti szakasza, a két magyar Mária-kegyhelyet összekötő ötszáz kilométeres zarándokutat a csíksomlyói kegytemplom előtti téren adták át ünnepélyesen.
Fémtüskékkel felszerelt forgalomlassítót helyezett el a nagybányai önkormányzat a városi piac közelében, hogy megakadályozza az autósok szabálytalan behajtását.
Erdélyben egyedi kezdeményezésként egy székelyföldi unitárius templom kerítésére Jézus példázatait illusztráló rajzokat készítenek diákok.
Jelentős lehűlésre figyelmeztet az Országos Meteorológiai Igazgatóság (ANM) hamarosan akár 10 fokkal is csökkenhet a hőmérséklet.
Az üres épületek sokak számára nem egyszerűen romok, hanem egy letűnt korszak történeteit őrző, felfedezésre váró helyek.
Szeptember-október a gyökerek és a termések időszaka a csipkebogyótól a pitypanggyökérig – de a gyűjtés és a felhasználás közben sok mindenben tévedhetünk.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!