Csángó fiatalok a bákói tárlat megnyitóján
Fotó: Moldvai Csángómagyarok Szövetsége
Nem pusztán a magyar nyelv és kultúra (vissza)tanítására, de a csángó gyerekek oktatásának egészére, lelkük, személyiségük formálására, képzőművészeti nevelésükre is hangsúlyt fektet a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) tehetséggondozó programja – mondta el a Krónikának Orbán Imola kézdivásárhelyi pszichológus, a program felelőse.
2023. január 13., 08:512023. január 13., 08:51
2023. január 13., 08:522023. január 13., 08:52
Nem pusztán a magyar nyelv és kultúra (vissza)tanítására, de a csángó gyerekek oktatásának egészére, lelkük, személyiségük formálására, képzőművészeti nevelésükre is hangsúlyt fektet a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) tehetséggondozó programja. A program ezen részének felelőse Orbán Imola kézdivásárhelyi tréner pszichológus, aki a csángók oktatásában részt vevő pedagógusok képzéséért felel, művészetterápiával is foglalkozik.
A Krónika megkeresésére arról számolt be, hogy miként tanítják vissza a gyerekeknek a magyar kultúrát úgy,
A magyar oktatásban részt vevő csángó gyerekek a nyáron a Bákó megyei Lábnyikon szervezett táborban alkottak
Fotó: Moldvai Csángómagyarok Szövetsége
A szövetség 35, csángók lakta faluban több mint ezerhatszáz óvodás- és iskoláskorút tart számon, akik bekapcsolódnak az oktatási-nevelési programokba.
– mondta Orbán Imola. Arra is kitért, hogy nemcsak magyar nyelvet tanítanak a gyerekeknek, hanem komplex személyiségfejlesztés is működik. Úgy fogalmazott, hogy
Orbán Imola pszichológus felel a csángók oktatásában részt vevő pedagógusok képzéséért
Kérdésünkre arról is beszélt, hogy törekvésük célja egyrészt a magyar nyelvű oktatás, de ennek keretében az egészségfejlesztés, személyiségfejlesztés, a kreatív énhatékonyság táplálása is fontos szerepet kap. „Mindezekhez társul a most kialakulóban levő képzőművészeti nevelés: több helyszínen tartunk alkalmanként foglalkozásokat a gyerekeknek, kamaszoknak” – sorolta Orbán Imola. A módszertanos szakember kiemelte, minél emberközelibb, természetközelibb, személyközpontúbb a program, annál pozitívabbak a visszajelzések.
„Az a célunk, hogy az egész embert szólítsuk meg. Azért vagyunk felelősek, hogy olyan tartalmakat vigyünk be az oktatásba, amelyek segítségével a gyerekek lelke is épül, fejlődik” – fogalmazott.
Pillanatkép a nyári alkotótáborban, a gyerekek lelkesen kapcsolódtak be az alkotómunkába
Fotó: Moldvai Csángómagyarok Szövetsége
Orbán Imola azt is kifejtette, hogy a gyerekek és tanárok munkáját támogatva azt látja, a diákok könnyedén fejezik ki magukat a vizuális művészetek „nyelvén”. Vannak gyerekek, akik alkotás közben oldódnak fel, ilyenkor könnyebbé válik a kommunikáció is, alkotás után verbalizálják reflektálásaikban a történeteiket, érzelmeiket, megéléseiket. A nyáron és az ősszel elindított programok új perspektívákat mutattak meg azoknak a gyerekeknek, akik érdeklődéssel fordultak a képzőművészet valamelyik területe felé. A Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kara Sepsiszentgyörgyi kirendeltségén lehetőségük lesz továbbtanulni a kitartó, elköteleződő tehetséges fiataloknak.
„Ebben támogatjuk mi is a gyerekeket és fiatalokat, hogy minél több alkalommal találkozzanak szakemberekkel, részt vehessenek székelyföldi vagy akár magyarországi eseményeken, műhelyeken, tárlatokon, táborokba” – mondta el Orbán Imola.
Fotó: Moldvai Csángómagyarok Szövetsége
Kérdésünkre kitért arra is, hogy a MCSMSZ több településen kezdeményezett tehetséggondozó programokat vizuális művészetek terén, ez pedig innovatív programnak számít. „Eddig a néptánc, hangszeroktatás, ének területén fejlesztettek nagyon sok tehetséges moldvai csángó gyereket. Arra gondoltam, fontos lenne, hogy képzőművészet területén is önkifejezésre ösztönözzük őket.
Kíváncsi voltam, hogy vajon ezt tovább viszik-e a vizuális alkotóművészeti technikák alkalmazásában” – ecsetelte a programfelelős. Kifejtette, ebből kiindulva az alkotóműhelyekre jelentkezőket arra ösztönözték, hogy ízlelgessék a szabad alkotás örömét, adjanak teret új koncepcióknak, lelki színeiknek, agyagba gyúrt formáknak, történeteknek, megéléseknek. A gyerekek zenét hallgatva festettek, csoportokba tömörülve egy-egy témát dolgoztak fel rajzaikban.
Orbán Imola arról is beszámolt, hogy a nyári rajzpályázatra, amely megelőzte a tábort, gyönyörű alkotások érkeztek a gyerekektől. Az egyik témát egy moldvai csángó népdal szövege ihlette, az »a kertemben egy madár« témájára született alkotásokban nagyon gazdag volt a színvilág. 11 és 17 év közötti gyerekek kapcsolódtak be a képzőművészeti irányú tehetséggondozó programba, amely a nyáron a Bákó megyei Lábnyikon szervezett képzőművészeti táborral vette kezdetét.
Ügyes csángó kis alkotó szobrocskája
Fotó: Moldvai Csángómagyarok Szövetsége
„Az apró kis kezdeményezések teljessé váltak azzal, hogy szakemberek csapatát tudhattuk magunk mellett. A tábor és hozzá tartozó események kezdeményezőjeként partnerünk a Pécsi Tudományegyetem Művészeti kar Képzőművészeti Intézete. Közös utunk a rajzpályázattal indult: összesen 8 faluból jelentkeztek gyerekek, számukra alkotóműhelyeket szerveztünk a tábor kezdete előtt. Nagyon sok munka érkezett moldvai csángó falvakból és a gyimesbükki iskolából is” – fejtette ki Orbán Imola. A Pécsi Tudományegyetem Művészeti karának oktatói az alkotások elbírálása után 40 gyereket választottak ki, hogy a nyári képzőművészeti táborban tovább dolgozhassanak szakemberek irányításával. A táborban pár székelyföldi fiatal is részt vett, így még színesebb lett a csapat.
Ez a szobrászati alkotás is a lábnyiki táborban született
Fotó: Moldvai Csángómagyarok Szövetsége
A gyerekek élményként élték meg, hogy festőművészek és egy szobrászművész társaságában, otthonos, közvetlen támogató környezetben próbálhattak ki több technikát.
– mondta Orbán Imola. Azt is kiemelte, a programnak, amelyhez támogatást nyújtott a Külgazdasági és Külügyminisztérium, Járai Zsigmond miniszterelnöki megbízott volt a védnöke, de köszönettel tartoznak dr. Szili Katalinnak, az Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány kurátorának is.
A táborban született munkákat kiállítás keretében mutatták be az ősszel a bákói Magyar Házban, ahol újra találkoztak az alkotók, az alkotások és az oktatók. Ezt követően újabb tárlatra került sor Pécsen. „Nagy izgalommal figyelik a kis alkotóművészek, merre járnak az alkotásaik, és várva várják, hogy újabb táborban találkozhassanak, új kihívásokkal és örömökkel szembesüljenek.
A csángó gyerekek alkotásaiból a bákói Magyar Házban nyílt kiállítás az ősszel
Fotó: Moldvai Csángómagyarok Szövetsége
A gyerekek alkotómunkáját és az egész folyamatot, ami a tehetség felismerésétől a tehetség gondozásáig, támogatásáig tart, figyelmesen követték a diákok pedagógusai is, így rálátásuk van arra, miként tudják elősegíteni a tehetséges fiatalok kreativitásának kibontakozását. Így tovább folytatódik a hétköznapokban a „kincskeresés”, 2023-tól minél több oktatási helyszínt szeretnénk bekapcsolni” – mondta el Orbán Imola.
Leváltották a Bákó megyei Perzsoj (Pârjol) község általános iskolájának igazgatóját, miután Corina Ioniță a tanintézethez tartozó pusztinai oktatási intézménybe járó magyar gyereket szidalmazta.
A magyar állam támogatásával vásárolt és felújított magyar házat avattak vasárnap a csángóföldi Nagypatakon.
Az elmúlt 3–4 évben óriásit sikerült előrelépni a csángóföldi magyarok identitásának megerősítésében, a közösség szülőföldön tartásában – jelentette ki szerdán Szili Katalin háromnapos csángóföldi látogatását követően.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Három hétre teljesen leáll a forgalom a temesvári nemzetközi repülőtéren: 2026. november 2. és 22. között egyetlen repülőgép sem szállhat fel és nem landolhat, mivel a repülőtér fel- és leszállópályáját felújítják.
Megnyitotta kapuit a gernyeszegi Teleki-kastély, Erdély egyik legjelentősebb barokk műemléke. A felújításról, a kastély múltjáról és jövőjéről, valamint a Teleki család örökségéről gróf Teleki Kálmánnal beszélgettünk.
Nem csak a medvék, de rókák is egyre sűrűbben bukkannak fel Brassóban, ahonnan a hatóságok elkezdték elszállítani a rókákat. Az állatok hozzászoktak a város zajához, és már sem a forgalom, sem a dudálás nem riasztotta el őket.
Életének 89. évében csütörtökön elhunyt Ráduly János székelyföldi néprajzkutató, mesegyűjtő, költő – közölte a Facebookon a Kriza János Néprajzi Társaság, melynek tagja és életműdíjasa volt.
Tűz ütött ki csütörtök este a Kolozs megyei Alsójára iskolájában, a tűzoltók egész éjjel dolgoztak az oltáson.
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!