Fotó: A szerző felvétele
2010. március 15., 08:382010. március 15., 08:38
„Azért a Szekuritáté archívuma nem szentírás” – jelentette ki Csendes László, a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) volt elnöke Kolozsváron az egyházközi átvilágítási és közelmúlt-kutatási szakmai egyeztető fórum megalakulása alkalmával tartott sajtótájékoztatón.
Az evangélikus-lutheránus egyházat képviselő szakember a Krónikának arra a kérdésére válaszolt ekképpen, hogy mennyiben tekinthető hiteles forrásnak az egykori politikai rendőrség irattára. Csendes elmondta, az egyházi átvilágítás során csak kiindulópontnak tekintik az ott fellelhető dokumentumokat. Minden esetben megpróbálják ellenőrizni az iratok hitelességét, az érintetteket pedig megpróbálják szembesíteni a dokumentumokkal.
Tulajdonképpen az egyházi átvilágítás során felhalmozódott szakmai tapasztalat megosztása, az erők egyesítése céljával alapították meg az Erdélyi és a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, az Erdélyi Unitárius Egyház és a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház képviselői az átvilágítási és közelmúlt-kutatási szakmai egyeztető fórumot. Amint korábban hírt adtunk róla, a római katolikus egyházmegyék képviselői távol maradtak az egyeztetésről. Álláspontjuk szerint a múlttal való szembenézést a papok lelkiismeretére, az elszámoltatást pedig Istenre kell bízni, hiszen a ma tanulmányozható dokumentumok úgyis csak morzsáit tartalmazzák a teljes valóságnak.
| A romániai evangélikus egyházat a püspökhelyettese által próbálta bomlasztani a kommunista politikai rendőrség. Ezt Csendes László, a CNSAS volt elnöke jelentette ki szombaton a Járosi Andor Keresztyén Kulturális Műhely előadójaként. A kutató megállapította, az egyházat 1941 és ’74 között vezető Argay György püspökről három közvetlen munkatársa küldte a jelentéseket a Szekuritáténak. A besúgók nem érték be a tájékoztatással, befolyásolni is próbálták a püspök döntéseit. Rapp Károly egykori püspökhelyettest kimondottan az egyház bomlasztására képezte ki, és eredményes tevékenységéért meg is fizette a Szekuritáté. |
A protestáns egyházak átvilágítóbizottságainak a képviselői nyilatkozatukban leszögezték, tiszteletben tartják a testvéregyházak sajátos viszonyulását a közelmúlttal való szembenézés kérdésköréhez. „Ugyanakkor meggyőződésünk, hogy szakmai együttműködésünk nyomán az egyházankénti átvilágítás és közelmúltkutatás eredményesebb lesz, mint az elmúlt húsz évben” – áll a dokumentumban. A protestáns egyházak képviselői azt is leszögezték, egyházaiknak kötelessége elősegíteni a megtévedt személyek bűnvallását, hibáik jóvátételét, amennyiben ez még lehetséges.
Szabó László, az unitárius egyház képviselője elmondta, a protestáns egyházak azáltal, hogy szabályozták a belső átvilágítást, méltányosan járnak el az egykori beszervezett papokkal szemben. Az egykori besúgó papok jelentései ugyanis előbb-utóbb előkerülnek az áldozatok dossziéiból, és a törvény ma az álnevek mögött meglapuló besúgók azonosítását is lehetővé teszi. Elkerülhetetlen tehát, hogy fény derüljön az egykor megtévedt egyházi személyiségek kilétére. Ha pedig szabályozatlan formában történik a lelepleződés, és az érintetteknek nem adatik meg a védekezés lehetősége, az sokkal fájdalmasabb lesz számukra, mint a szabályozott lelepleződés.
Amint Antal János, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület átvilágítóbizottságának illetékese elmondta, az egyházkerület többször is lehetőséget adott a lelkészeknek arra, hogy maguk nézzenek szembe a saját múltjukkal, az egyházi tisztségekre pályázó lelkészeknek pedig írásban kellett nyilatkozniuk, hogy nem működtek együtt. Antal János elmondta, Bányai Ferenc volt temesvári esperes esete a legkirívóbb. Bányai ugyanis írásban nyilatkozta, hogy nem működött együtt, később pedig a dokumentumok azt igazolták, hogy a Szekuritáté egyik legaktívabb palástos informátora volt.
A Tőkés László által végzett leleplezések negatív visszhangjával kapcsolatban elmondta, a Szekuritáté a beszervezéssel együtt arra is felkészítette a besúgóit, hogy miként viselkedjenek, ha lelepleződnek. Azt tanította nekik, hogy a végsőkig tagadják az együttműködést, és gyanúsítsák meg azt a személyt, aki leleplezte őket. Antal János szerint hamis az a megközelítés, hogy a diktatúra idején nem lehetett ellenállni a Szekuritátéval szemben. Mint megjegyezte, a közelmúltkutatás során számos meghiúsult beszervezési kísérletre is fény derül.
Csendes László, a CNSAS tagja arra hívta fel a figyelmet, hogy egyre több a Szekuritáté tisztjeit, besúgóit leleplező bírósági határozat található meg az intézmény honlapján. A törvény legújabb változata szerint azok esetében állapítja meg a bíróság a kollaborációt, akik a rezsim elleni magatartást is jelentettek, és jelentéseik csorbították a besúgottak emberi jogait.
| A Kollektív Emlékezet Virtuális Gyűjteményének létrehozását kezdeményezte pénteken Tőkés László EP-képviselő. Ez egy internetes felület lenne, amelyen egy munkacsoport összegyűjtené „mindazt, amit a Szekuritáté rólunk tudott – érthető összefoglalókkal, emlékezésekkel kiegészítve –; és mindazt, amit mi megtudunk róluk, a rendszerről: a múltunkról”. Tőkés szerint a gyűjteménybe bárki feltölthetné saját dossziéját, és tanulmányozhatná az összes iratot. „Jogunk van tudni, ki kit súgott be, mint ahogyan azt is jogunk van tudni, kik és hogyan szolgálták a diktátort – látnunk kell tehát a rendszert is. És mindez nem csupán jogunk: felelősségünk is” – áll Tőkés közleményében. Az EP-képviselő egyúttal javasolja és szorgalmazza, hogy az igazságtétel és a belső egyházi megtisztulás érdekében a volt kollaborátorok kérjék ki és tegyék közzé szekus dossziéikat, ők maguk leplezzék le egykori tartótisztjeiket, továbbá hozzák nyilvánosságra azok nevét, akikről jelentettek. Tőkést meglepte, hogy a 136 szekus tiszt, illetve a tartótisztek, kollaboránsaik és közös megfigyeltjeik együttes, 40 nevet tartalmazó jegyzékének az elmúlt hetekben történt felfedése felháborodást váltott ki az egyházi és közéleti körök egy részében. Hangsúlyozta: nem a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK), hanem a saját és családja dossziéiban megjelenő besúgók és tartótisztek nevét tárja nyilvánosság elé. Az EP-képviselő ugyanakkor úgy véli, „feltűnő az az összefonódás, amely – ebben a vonatkozásban – a bihari/nagyváradi RMDSZ és a református egyház szolgáinak egy része között mutatkozik”, és nehezményezi, hogy ezek a körök nem az áldozatokat, hanem a bűnösöket veszik védelmükbe. Hangsúlyozta: ő maga többször is felszólította az egykori besúgókat a bűnbánatra, de eddig a KREK mintegy 280 lelkipásztora közül egyetlenegy vallott önkéntesen színt, és ő is a legkevesebb kárt okozók közül való. Krónika |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy hetedikes tanuló késsel támadt egy tanárnőre, és megsebesített egy másik diákot hétfő reggel a besztercei Ștefan cel Mare Általános Iskolában. A támadó állítólag egy hatodikos gyermeket akart megsebesíteni, mivel az más vallású.
Dróttal összekötözött zsákba tett, majd egy hídról a folyóba dobott egy mindössze három-négy hónapos kutyakölyköt egy férfi a Szeben megyei Cód (Sadu) településen. Az állatot szerencsére időben megtalálták és megmentették.
A havazás, a viharos szél és a jelentősen romló látási viszonyok miatt fokozott óvatosságra intik a hegyekbe induló turistákat a hegyimentők, az ajánlások az ország valamennyi magashegységében érvényesek.
Újabb halasztás történt a györgyfalvi álépítészként ismertté vált Szeredai Lóránt büntetőügyében. A bíróság idén márciusban három év és öt hónap letöltendő szabadságvesztésre ítélte a férfit, aki éveken keresztül szakmai jogosultság nélkül tervezett.
Heves vitát váltott ki Tarr Zoltán bejelentése, miszerint a magyar kormány 110 millió forinttal támogatja a szilágycsehi református templom leomlott tornyának újjáépítését.
A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) írott sajtó nívódíjában részesült a Krónika munkatársa, Kiss Judit. A szakmai szervezet Csíksomlyón zajló tisztújításán Kacsó Sándort választották a MÚRE új elnökévé.
Köbméterenként átlagosan 280 lejért értékesített tűzifát a lakosságnak a Romsilva 2026 első kilenc hónapjában, ám a tényleges árak fafajtánként és térségenként jelentősen eltérnek.
Két új, különböző nehézségű hegyi túraútvonalat avatnak fel október végén Jósikafalva (Beliș) térségében. A 21, illetve 7–8 kilométeres körtúrák a környék legszebb kilátópontjait és a víztározó partvidékét érintik.
A Tisza-kormány támogatja a külhoni magyarokat, hogy szülőföldjükön boldoguljanak, de felelősen kívánja elkölteni az adófizetők pénzét – jelentette ki kolozsvári közönségtalálkozóján Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter.
Három cégcsoport pályázik Erdély látványossága, a fogarasi vár újabb felújítási munkálatainak elvégzésére.
Látogatottsági adatok