Nincs hirtelen váltás. Egyelőre minden marad a megszokott kerékvágásban a Sapientián is
Fotó: Haáz Vince
Nem lehet egy nap alatt visszatérni a régi normalitáshoz a felsőoktatásban – vallják egybehangzóan felsőoktatási intézmények illetékesei, akik azonban a veszélyhelyzet megszüntetése nyomán tervezik az online tanítás felszámolását.
2022. március 09., 13:422022. március 09., 13:42
Megszűnt a közel két éve kihirdetett veszélyhelyzet Romániában, ezzel véget ér a korlátozások korszaka a tanügyben is, ami azt jelenti, hogy mostantól az oktatást elméletileg személyes jelenléttel kell megszervezni. A romániai egyetemek többsége azonban arra az álláspontra helyezkedett, hogy egyik napról a másikra nem lehet visszahívni több tízezer diákot, szükség van az átmeneti időszakra.
Éles vitát szült Sorin Cîmpeanu oktatási miniszter hétfő esti nyilatkozata, miszerint a veszélyhelyzet megszűnésével teljes mértékben visszaáll a 2020/55-ös számú törvény előtti állapot, és az oktatást az 2011/1-es oktatási törvény alapján kell megszervezni, ami azt jelenti, hogy
A miniszter ezt az Edupedu.ro oktatási portálnak nyilatkozta, hozzátéve, hogy a tanintézetekben csak ajánlás szintjén marad a maszkviselés.
Utólag viszont kiderült, hogy mindezt nem lépik meg március 9-től, tehát a veszélyhelyzet megszűnése utáni első naptól nem lép életbe,
A tanügyminiszter keddi közleménye szerint szerdától a felsőoktatási intézmények visszatérnek a jelenléti oktatáshoz, de ha ez nem lehetséges azonnal, az egyetemi autonómia elvéből kiindulva dönthetnek úgy, hogy a váltást egy átmeneti időszak előzze meg.
Sorin Cîmpeanu tájékoztatott, hogy 2022. március 9-étől a felsőoktatási intézmények visszatérnek a jelenléti oktatáshoz. Ha azonban bizonyos körülmények nem teszik lehetővé az azonnali átállást (például a diákbentlakások állapota vagy az órarend-módosítás szükségessége), akkor az egyetem szenátusa határozatot adhat ki egy átmeneti periódus beiktatásáról az egyetemek autonómiájának elve alapján, amelyet Románia alkotmánya garantál. Az elmaradt tananyagot a második szemeszter végéig kell pótolni.
Markó Bálint, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektorhelyettese lapunknak elmondta, tudott volt, hogy megszűnik a veszélyhelyzet, hiszen ezt Klaus Iohannis államfő pénteken bejelentette, ám a részletekről még egyeztetni kell. A kolozsvári székhelyű felsőoktatási intézmény szintjén jelenleg is zajlanak a tárgyalások arról, hogy melyek a törvényes lehetőségek.
– mutatott rá a rektorhelyettes.
Fotó: Jakab Mónika
A legnagyobb problémát abban látják, hogy egy ilyen változtatást nem lehet azonnali hatállyal életbe ültetni, mert nem életszerű, hogy Kolozsvárra, vagy bármelyik más egyetemi városba több tízezer diákot egyik napról a másikra visszarendeljenek.
„Elő kell készíteni a termeket, a kollégiumokat, nem beszélve arról, hogy a diákok egy jelentős része nem bentlakásban, hanem albérletben lakik, tehát nekik lakást kell találniuk. Ez olyan költséget és kényelmetlenséget jelent a diákoknak és a szülőknek, ami nem tisztességes, ezért nem felvállalható” – szögezte le Markó Bálint.
Jelenleg keresik azt a változatot, ami lehetővé teszi, hogy az átmeneti időszakot törvényesen be tudják állítani, a visszajelzések alapján a hazai egyetemek többsége így viszonyul ehhez a kérdéshez.
Minderről még az egyetem szenátusának is döntést kell hoznia, tehát elhúzódik, amíg mindenki visszatérhet az egyetemre.
Markó Bálint hangsúlyozta, üdvözlik a veszélyhelyzet megszüntetését, azt is, hogy a miniszter szorgalmazza a jelenléti oktatást, ám az átmeneti időszakra szükség van, különben káosz fog kialakulni. Szerdán tehát mindenki úgy folytatja, mint korábban, nem lesz egyelőre semmi változás, a napokban születik konkrét határozat az egyetem szintjén az átmeneti időszakról.
Hasonló a helyzet a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen is. A rektori hivataltól megtudtuk, hogy szerdán még náluk sem lesz semmilyen változás az oktatásban, ugyanúgy folytatják, ahogy eddig, és ezután döntenek a következő időszakról.
A Partiumi Keresztény Egyetemen sem egyik napról a másikra következik be a váltás, Nyíri Enikő, a nagyváradi székhelyű felsőoktatási intézmény kommunikációs és PR-felelőse kedden a Krónika megkeresésére úgy nyilatkozott, az egyetem vezetősége a következő napokban foglalkozik a kérdéssel.
Körültekintő lazítást várnak a diákok
A veszélyhelyzet vége és a korlátozások feloldása azt jelenti, hogy mától a diákoknak sem kell maszkot viselniük az iskola területén. Tény, a hatóságok továbbra is ajánlják a száj és az orr eltakarását, mint ahogy a járvány kezdete óta a mindennapi rutin részévé vált higiéniai szabályok betartását, valamint a fizikai távolságtartást is annak érdekében, hogy ne induljon újfent gyors terjedésnek a koronavírus. Óvatosságra int, és az egészségügyi óvintézkedések körültekintő lazítását kéri eközben a döntéshozóktól az Országos Diákszövetség is. „Az esetszámok csökkenése még nem jelenti a megbetegedés kockázatának megszűnését, ezért a korlátozások fokozatos feloldását javasolják. Azt is kérik, hogy az új intézkedésekről idejekorán értesítsék az iskolákat és tanulókat, hogy legyen idő a felkészülésre” – idézte az Agerpres a tanulók érdekvédelmi szervezetének keddi közleményét. A diákok felhívást intéznek a tanárokhoz és diákokhoz, hogy továbbra is legyenek elővigyázatosak az újabb közösségi fertőzések megakadályozása érdekében. Ugyanakkor úgy vélik, az online oktatást továbbra is fejleszteni kell, hogy rendkívüli helyzetekben senki ne kerüljön hátrányba.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tovább dagad a kolozsvári körgyűrűbotrány: a csalást kiáltó bosnyák útépítő bemutatta bizonyítékait és kérte a kivitelezési szerződés felbontását. Miközben Emil Boc polgármester „mossa kezeit”, a román útépítő fővállalkozó más ügyekben is „sáros” lehet.
Elkezdődött Kolozsváron csütörtökön a Gyulafehérvári Főegyházmegyében a Márton Áron 130 emlékév. Az emlékévet koordináló bizottság és az illetékesek ismertették a várható eseményeket.
Közbeszerzési eljárást írt ki a Kolozs Megyei Tanács egy általános forgalomszámlálás elvégzésére az önkormányzat kezelésében lévő 1300 kilométernyi közúton.
Csütörtökön több erdélyi és partiumi városban gyűltek össze tüntetők, tiltakozásukat fejezve ki az idei évtől érvénybe lépett helyi adó- és illetékemelések ellen. A tüntetők többek között a kormány és Ilie Bolojan lemondását követelték.
A magyar kormány a Székely Nemzeti Tanács mellett avatkozik be abba a perbe, amelyet a szervezet az Európai Bizottság ellen indított tavaly. Az SZNT a nemzeti régiókat érintő polgári kezdeményezés ügyében született elutasító döntés érvénytelenítését kéri.
Bírósági végrehajtótól kapott felszólítást a rendház elhagyására Fejes Rudolf Anzelm nagyváradi premontrei apát azt követően, hogy a nagyváradi bíróság az önkormányzat keresetének helyt adva az apát kilakoltatásáról döntött.
Óriási összegeket költenek egyes romániai önkormányzatok a magán biztonsági szolgálatokra – a listát Konstanca és Arad vezeti, de vannak más erdélyi nagyvárosok is, amelyek tetemes összegeket utalnak át az őrző-védőknek a városkasszákból.
Életének 89. évében szerdán Kolozsváron elhunyt Murádin Jenő művészettörténész, művészeti író, szerkesztő, egyetemi docens, az erdélyi művészet legavatottabb ismerője.
A Kolozs Megyei Tanács nem kíván döntést hozni, miután egy egyesület hivatalosan kérte az Octavian Goga Megyei Könyvtár átnevezését azzal az indokkal, hogy a volt politikus és költő antiszemita volt.
Aláírták Nagybánya új fürdőközpontjának kivitelezési szerződését, így megkezdődhet a régóta tervezett beruházás megvalósítása.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás