Tőkés László 19 évig volt a Királyhágómellék püspöke
Fotó: Beliczay László
Nem kapott meghívót Bogdán Szabolcs János jelenlegi királyhágómelléki református püspök beiktatására Tőkés László, az egyházkerület volt püspöke, holott az egyházi protokoll szerint a rangos egyházi eseményekre a korábbi elöljárókat is meg szokták hívni. A történtek mögött Tőkés és a frissen nyugdíjba vonult Csűry István közötti konfliktus húzódik.
2022. december 13., 19:022022. december 13., 19:02
Nem hívták meg Tőkés Lászlót, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) egykori püspökét az egyházkerület új elöljárójának, Bogdán Szabolcs Jánosnak múlt pénteken a Szilágy megyei Krasznán rendezett beiktatására.
A meghívás elmaradása azért furcsa, mivel a protokoll szerint a rangos egyházi eseményekre az adott egyházkerület korábbi püspökeit is meghívják. Tőkés László 19 évig volt a királyhágómelléki egyházkerület püspöke, 1990 és 2009 között vezette a Magyarország és Erdély közötti református közösséget, őt követte a most leköszönt Csűry István a püspöki székben.
Az egyházkerület alkalmazottai az újonnan alakuló közgyűlés összehívásával voltak megbízva, míg a protokoll-meghívások a korábbi püspök, Csűry István utasításai szerint történtek. A püspöki titkár azt is elmondta, hogy a leköszönt püspök nem kívánja kommentálni, miért nem hívták meg az ünnepi eseményre elődjét, akivel éveken keresztül püspökhelyettesként is együtt dolgozott.
A magyar kormány üzenetét tolmácsoló Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár felidézte: 1989-ben az egyházkerület neve összeforrt a bátorsággal, a szabadság iránti olthatatlan vággyal, Tőkés László nevével. Emlékeztetett arra, hogy Románia szabadságharca a magyar református lelkész templomából kapott szikrát, aki mellett hétről hétre magyarok, románok, svábok, zsidók álltak testőrséget.
„A Kárpát-medence népei egymásra vannak ítélve. Sorsközösség a miénk, de az 1989-es karácsony arra figyelmeztet minket, hogy a sorsközösség csak akkor válhat üdvtörténetté, ha maghalljuk és megértjük Isten szavát” – jelentette ki az államtitkár. Úgy vélte: Közép-Európa népeinek úgy kell egymás mellett állniuk, ahogy annak idején a temesváriak álltak a belvárosi református templomnál.
Csűry István megáldja utódját a krasznai református templomban tartott püspökbeiktatáson
Fotó: Kiss Gábor/Református.ro
Tőkés egy nagyváradi sajtótájékoztatóján elmondta: a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) ugyan 2009-ben olyan iratot állított ki az akkori püspökjelöltről, amely szerint „nincs arra vonatkozó adat, hogy Csűry István a Szekuritáté ügynöke vagy besúgója lett volna”, a szegedi Molnár János egyháztörténész olyan jelentéseket talált egyes erdélyi lelkészek megfigyelési dossziéiban, amelyek szerinte minden bizonnyal Csűrytől származnak.
A jelentések egy része az 1986–1989-es időszakból származik egy Kiss fedőnevű ügynöktől, akit a Szekuritáté tisztjei szalárdi lelkészként is emlegetnek. Tőkés László emlékeztetett, hogy ebben az időszakban Csűry István volt a református lelkész a Bihar megyei Szalárdon. Csűry István annak idején a Krónikának nyilatkozva visszautasította a vádakat, leszögezve: nem volt besúgó.
Eddigi szolgálati helyén, a krasznai református templomban iktatták be pénteken Bogdán Szabolcs Jánost, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KRE) új püspökét. „Nem kell szégyellni az evangéliumot sehol.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
„Ahhoz, hogy egy-egy egyéni szerepet reálisan és elfogulatlanul láthassunk, a teljes erdélyi értelmiségi társadalom hálózatát, a teljes kontextust meg kell vizsgálnunk” – mondta el a Krónikának adott interjúban Bandi István történész.
Elkészült Temesváron a Forradalom útja, amely a nacionálkommunista rendszer bukásához vezető 1989-es eseményeknek állít emléket, ugyanakkor az önkormányzat elvesztette a projektre igényelt uniós támogatást.
Öt kutatás indul az erdélyi magyar értelmiség 1944 és 1952 közötti történetének, a korszak kulturális és intézményi hálózatainak, valamint a kommunista diktatúra hatalomgyakorlásának és az értelmiségi életutakra gyakorolt hatásának a vizsgálatára.
Több mint ötven település közösségei találkoznak, sátrakat állítanak, hagyományos ételekkel kínálják egymást, miközben népviseletbe öltözött gyermekek, fiatalok és idősek vonulnak végig Zilahon.
Zöld jelzést kapott a projekt: Brassó egyik legfontosabb műemléke, a Fekete templom udvara egy lépéssel közelebb került a helyi önkormányzat és az Evangélikus Egyház által előkészített gyökeres átalakuláshoz.
Éles verseny bontakozott ki az erdélyi légikikötők között, a Kolozsvári Nemzetközi Repülőtér szerint a marosvásárhelyi reptérnek juttatott önkormányzati támogatások már érzékelhetően befolyásolják a mindkét városból elérhető járatok utasforgalmát.
Erdély több megyéjében is látni házalókat, illetve az utcán potenciális vevőket leszólító, edénykészleteket kínáló kereskedőket, akik gyenge minőségű termékeiket próbálják áron felül rásózni a gyanútlan emberekre.
Baj van a matematika oktatásával Romániában, szemléletváltásra van szükség – szögezte le Vad Zoltán nagyváradi matematika és informatika szakos tanár, amikor a PISA 2025-ös felmérésének minap közzétett, lesújtó eredményeiről faggattuk.
Egyházmegyei zarándoklat keretében adták át és áldották meg vasárnap a felújított templomot és zarándokközpontot a Bihar megyei Szentjobb településen, ahol egykor Szent István király jobbját is őrizték – közölte a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye.
Bírsággal sújtotta a nagybányai önkormányzatot a közlekedési rendőrség egy, az országos helyreállítási alapból (PNRR) épített kerékpárút miatt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!