
A centenáriumi híd látványterve
Fotó: Oradea.ro
Önkényességgel vádolják a nagyváradi polgármesteri hivatalt a Tímár (Plevnei) utca lakói, kiknek házait ledózeroltatná a városvezetés a Centenáriumi híd építése érdekében. Ilie Bolojan polgármester szerint a városnak szüksége van a beruházásra.
2018. április 24., 10:232018. április 24., 10:23
2018. április 24., 10:272018. április 24., 10:27
A nagyváradi polgármesteri hivatalban iktatott petícióban tiltakoznak a Tímár (Plevnei) utcai házsor tervezett kisajátítása és lebontása ellen az érintett lakók, önkényességgel vádolva a városvezetést. Ilie Bolojan polgármester a városközpontba tervezett új Centenáriumi híd terve miatt bontatná le a házsort, hogy a Körös (Tudor Vladimirescu) utcából két sávon lehessen ráhajtani a majdani átkelőre.
A városházán már korábban iktatott petíciót a környék lakói a napokban a sajtónak is eljuttatták, hangsúlyozva:
Petíciójukban arra kérik a városvezetést, hogy készíttessen „korrekt és törvényes” megvalósíthatósági tanulmányokat az ügyben, melyek nem feltételezik a történelmi belváros részét képező utca házainak lebontását.

Egész házsort készül lebontani a Tímár (Plevnei) utcában a nagyváradi önkormányzat, hogy helyet biztosítson a környéken épülő új Centenárium hídjának.
Kifejtik, nagyra értékelik a városvezetés azon tervét, hogy fejleszteni akarja a várost, és hangsúlyozzák, nyitottak a párbeszédre, de arra is emlékeztetnek, hogy az illetékeseknek is figyelembe kellene venniük alkotmányos jogukat, a tulajdonhoz való jogot. A petíció szerzői ugyanakkor úgy vélik, a városvezetésnek tekintettel kellene lennie a belváros épített örökségére, illetve a beruházás lakosságra gyakorolt hatását is elemeznie kellene. Rámutatnak, a Tímár utca – akárcsak a belvárosi utcák zöme – szűk és kanyargós, de szerintük a városvezetésnek épp ezt a „festői látványt” kellene értékesítenie ahelyett, hogy növelné az autós forgalmat a jelenleg csendes, főleg biciklisek által kedvelt utcán.
A petíció írói az Ebihoreanul hírportál idézte közleményükben
Ugyanakkor az utca „értékesítésére” vonatkozó ötleteket is adnak a polgármesteri hivatalnak, rámutatva, hogy annak sétálóutcává való átalakítása és az egykori tímárműhelyek helyi képzőművészek által grafittikkel, román, magyar és német hagyományos motívumokkal való kifestése turistákat vonzana a környékre. Sőt
A Tímár utca lakói ugyanakkor sérelmezik, hogy bár az ügyben meghallgatást kértek Ilie Bolojan polgármestertől, az elöljáró nem volt hajlandó fogadni őket. A városvezetés már januárban bejelentette, hogy még júniusban kártalanítja a kisajátított házak tulajdonosait, akiknek az ütemterv szerint 2019. március elsejéig el kellene költözniük otthonukból.
Ilie Bolojan polgármester
Bolojan szerint a polgármesteri hivatal illetékesei mindig szóba álltak az érintettekkel, ezek ellenben nagy értékű előszerződéseket kötöttek házaikra, hogy így srófolják fel azok árát. Hangsúlyozta, elismeri, hogy a beruházás kellemetlenséget okoz az érintetteknek, de szerinte arra mindenképp szükség van a város fejlesztése érdekében.
Az átkelő – mely a polgármesteri hivatal közelében, a Szent László és a Széles (Decebal) utcai híd között szeli majd át a Sebes-Köröst – kétsávos és mintegy 85 méter hosszú lesz. A megkezdett munkálatot ez évben kell megvalósítani, a tervek szerint 2018. december 1-jén avatnák fel. A beruházás becsült értéke 3,1 millió euró plusz áfa.
Egyébként Ilie Bolojan polgármesternek már dugába dőlt egy hasonló, a Kert (Avram Iancu) utca kiszélesítését célzó kisajátítási terve. A több műemlék épület lebontását feltételező beruházás ellen az érintett lakosok mellett politikai és civil szervezetek is tiltakoztak, és aláírásgyűjtés is zajlott.

Ellenzik a nagyváradiak a belvárosi épületbontásokat – derült ki azon a közvitán, amelyet csütörtök délután szerveztek a készülő általános városrendezési terv (PUG) tárgyában. Mint arról beszámoltunk, a terv legvitatottabb pontja az a javaslat, amely szerint a városközponti Kert (Avram Iancu) utca egy részén lebontanák az épületeket, hogy négysávos utat alakítsanak ki a mostani kétsávos helyett.
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
Meggyőző ütemben halad az első Hargita megyei autópálya-szakasz építése: egyetlen hónap alatt 6 százalékos a fizikai előrelépés a Gyergyóalfalu és Ditró között létesítendő sztrádán.
Az Arad Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház kénytelen volt megduplázni a hepatitis A-val kezelt gyermekek számára rendelkezésre álló kórházi férőhelyek számát, miután az utóbbi hetekben jelentősen megszaporodtak a megbetegedések.
Emil Boc polgármester hivatalosan is felszólította a kolozsvári metró kivitelezőjét a felhalmozódott késések behozására, valamint a projekt következő szakaszaira vonatkozó egyértelmű ütemterv bemutatására.
Vesztegetés elfogadásának gyanújával indított büntetőeljárást négy nagylaki határrendész ellen a ügyészség: a nyomozók szerint pénzt fogadhattak el azért, hogy beengedjék Magyarországról Romániába az illegális sertényszállítmányokat.
Csökkenhetnek 2027-ben a határon túli magyar közösségeknek szánt magyarországi támogatások. Az RMDSZ szerint a szórványoktatást nem fenyegeti drasztikus forráselvonás, az EMSZ viszont azt kéri számon, mire fordítja az RMDSZ a román állami támogatást.
Hozzáláttak a Tordát Szászsebessel összekötő A10-es autópálya múlt héten lezárt, hosszú évek óta problémás szakaszának javításához.
Kórházba került egy 13 éves Kolozs megyei diák, miután egy osztálytársa késsel támadt rá. Az áldozat eleinte nem is akarta elmondani a tanároknak, hogy késelés történt, azt állította, hogy egy törött üveg vágta meg.
A romániai kisebbségvédelmi törvényalkotás és a meglévő jogszabályok alkalmazása terén tapasztalt hiányosságokra hívta fel az Európa Tanács Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája szakértői testületének figyelmét az RMDSZ.
szóljon hozzá!