
Bartha Barna zsidózik, és afölött kesereg, hogy nem folyamodnak emberöléshez a székelyek
Fotó: Bartha Barna/Facebook
Nem esik a büntetőjog kategóriájába a Mi Hazánk szerint, hogy nemzetpolitikai kabinetjének vezetője erdélyi magyar újságíró felakasztásáról beszélt egy székelyföldi fórumon. Miközben a Bartha Barna akasztásos „eszmefuttatásáról” beszámoló Transtelex nem fedte fel, kiről beszélt a politikus, az anyaországi ellenzéki párt a Krónikának elárulta: Parászka Borókáról, a Marosvásárhelyi Rádió munkatársáról volt szó, és kivizsgálják az esetet. Az újságíró lapunkkal közölte, az illetékes hatóságokhoz fordul a történtek nyomán.
2022. november 03., 20:442022. november 03., 20:44
2022. november 03., 21:482022. november 03., 21:48
A Transtelex szerdán közölt cikkében számolt be arról, hogy ismert erdélyi újságíró akasztásáról beszélt székelyföldi szervezetépítő „turnéjának” sepsiszentgyörgyi fórumán Bartha Barna. A Mi Hazánk nemzetpolitikai kabinetének vezetője az esemény maroknyi részvevője előtt keményen ostorozta a magyarországi sajtót. Szerinte ha kétszer annyit élt volna, Nicolae Ceaușescu román kommunista diktátor akkor se tudott volna akkora kárt okozni a székely népnek, mint „az RTL Klub és a bandája”, valamint a Duna TV. Az erdélyi portál idézeteket közöl a Mi Hazánk politikusának kirohanásából, nem fedi fel azonban, hogy melyik magyar újságírót támadja Bartha.
„A naiv és tiszta székely nép óhajtotta a magyar szót, és akkor megjelent a Magyar Televízió a maga mocskával a zsidók által pontosan kitalált bomlasztó pusztító programokkal, mocsokkal. Vagy meg lehet hallgatni a Marosvásárhelyi Rádióból Parászka Borókát. Hát ha az ilyeneket a magyarok nem tudják felakasztani, nem tudják kiiktatni maguk közül, akkor nem csoda, hogy oda jutunk, ahova jutunk. És ő is székelynek vallja magát természetesen. Nem tudom, ki ismeri Parászka tevékenységét, nincsenek szavaim rá, nem lehet minősíteni” – hangoztatta Bartha a szentgyörgyi fórumon.
A szélsőségesként elkönyvelt magyarországi ellenzéki alakulat politikusa hozzátette, „ezeket” egy nép ki kell közösítse a maga köreiből. „Ki kell kérje magának az erdélyi magyarság, a székelyek, hogy ilyen emberek rádióban vagy bárhol is… Ez egy borzasztó intelligens újságírónő, de ennél nagyobb gazembert én életemben nem láttam” – fogalmazott Bartha, aki a Transtelex szerint marosvásárhelyi származású. A portál egyébként az érintett védelmére hivatkozva nem tárta fel az újságíró nevét, és az ügyben született második, a telexes anyagra hivatkozó cikkükben sem nevezik meg Parászkát.
Többek között azt kérdeztük tőle, valóban elhangzottak az idézett kijelentései, ha nem tőle származnak, kért-e helyesbítést, valóban felakasztatna egy újságírót a véleménye miatt, ki az a médiamunkás, akinek a meggyilkolását szükségesnek tartja, tisztában van-e azzal, hogy kijelentésével emberölésre bujtogatott, ezáltal a büntető törvénykönyvbe ütköző cselekedetet hajtott végre. Továbbá mindezek után tervezi-e, hogy lemond a Mi Hazánkban betöltött tisztségeiről.
Drótpostán kerestük az ügyben kérdéseinkkel az idén áprilisban rendezett magyarországi választáson országgyűlési képviselethez jutott pártot. Megkeresésünkre Kisberk Szabolcs kommunikációs igazgató feltárta, hogy alakulata vezető politikusa Parászka Borókára gondolt, de kikötötte: válaszaik közléséhez csak eredeti formájukban járulnak hozzá. Íme: „Az elhangzottak - ha valóban elhangzottak és valóban így hangzottak el - nem esnek a büntetőjog kategóriájába. A Transtelex által idézettek, amelyek Parászka Borókára vonatkoztak - aki egyébként egy magyar és nemzetellenes provokátor, nem pedig újságíró - biztosan nem esnek ebbe a kategóriába. Nyilvánvalóan nem tartjuk szükségesnek senki meggyilkolását. Kivizsgáljuk az esetet”.
Vagyis a Mi Hazánk szerint nem esik a büntetőjog kategóriájába, hogy Bartha Barna szerint szükséges és indokolt Parászka Boróka meggyilkolása. De mit mond erről a román büntető törvénykönyv? „Felbujtónak minősül az a személy, aki szándékosan rábír egy másik személyt a büntető törvénykönyvben szereplő cselekedet végrehajtására” – határozza meg a felbujtó fogalmát a román Btk. VI. fejezetének 47. cikkelye.
Parászka Boróka szerint Bartha Barna szavai nem kommentárra szorulnak, hanem igazságszolgáltatásra és jogvédelemre
Fotó: Facebook/Parászka Boróka
A Krónika csütörtökön ugyancsak e-mailen kérte ki a történtek kapcsán Parászka Boróka véleményét. Megkérdeztük a Marosvásárhelyi Rádió munkatársát, miként kommentálja a magyarországi politikus kijelentéseit, és tervezi-e, hogy feljelentést tesz a hatóságoknál a Bartha Barna által elmondottak miatt. Az újságíró csütörtök este megkeresésünkre közölte: Bartha Barna szavai nem kommentárra szorulnak, hanem igazságszolgáltatásra és jogvédelemre. „Ezekért, ahogy a korábbi bántalmazási ügyekben is, az illetékes hatóságokhoz folyamodom” – válaszolta lapunknak Parászka Boróka.
Cikkünk megírása előtt egyébként megtudakoltuk a Transtelex egyik munkatársától, hogy a kitámadott újságíróval közölték-e, miszerint róla beszélt az akasztással összefüggésben Bartha. Ez azért lényeges, mert így az érintettnek lehetőségében áll feljelentést tenni. Megtudtuk, hogy egyeztettek a marosvásárhelyi újságíróval, aki arra kérte őket, ne fedjék fel a kilétét, mert számos támadás érte az elmúlt időszakban.
Egyébként Parászka Boróka alaposan megosztja a közvéleményt írásaival, valamint rádiós műsoraiban kifejtett véleményével, ám ez természetesen nem indokolja a vele kapcsolatban ezúttal megfogalmazott fellépést. Ugyanakkor mint azt a Krónika megírta, az újságíró a Marosvásárhelyi Rádiót is megosztja, kibékíthetetlennek tűnő ellentétek feszülnek a csatorna magyar szerkesztőségében az újságírók többsége és Parászka Boróka között. Két évvel ezelőtt Parászka azzal vádolta meg kollégáját, Kiss Dénest, hogy fizikailag bántalmazta a stúdióban; utóbbi határozottan cáfolja a vádakat, az ügyben azóta sem fejezte be a kivizsgálást a nyomozó hatóság.

Kibékíthetetlennek tűnő ellentétek feszülnek a Marosvásárhelyi Rádió magyar szerkesztőségében az újságírók többsége és Parászka Boróka szerkesztő között.

Helyben topognak a nyomozó hatóságok a Marosvásárhelyi Rádió két munkatársa között két évvel ezelőtt történt incidens körülményeinek tisztázása kapcsán.
Holtan találtak csütörtök este egy 50 éves erdőőrt a Máramaros megyei erdészeti igazgatóság egyik vadászterületén, feltételezések szerint szarvasbika támadhatta meg – közölte pénteken a Romsilva a Facebook-oldalán.
Három személygépkocsi és két haszongépjármű keveredett balesetbe csütörtök éjjel egy óra körül az A1-es autópálya Arad megyei szakaszán, az 530-as kilométerszelvényéhez.
Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc hetvenedik évfordulójára október 20. és 30. között nagyszabású megemlékezéssorozattal készülnek Kolozsváron. A magyar főkonzulátus, az RMDSZ, az egyházak, az egyetemi és civil szervezetek közös rendezvénye.
A jelentkezők közel harmada nem jutott tovább az iskolaigazgatói versenyvizsga első próbáján. Egy kolozsvári iskolaigazgató a feladatsor mellett az elhúzódó vizsgafolyamatot és az intézményvezetők megbecsültségének hiányát is kifogásolja.
Eljuttatta a Krónikának a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium csütörtökön a Tarr Zoltán miniszter vezette küldöttség négynapos erdélyi körútjának programját.
Hatósági felügyelet alatt van és a bíróság jóváhagyását várja az ügyészség által felajánlott vádalkura Kócza István, Érbogyoszló – tisztségéből felfüggesztett – polgármestere, aki nem tagadja bűnösségét, de kitart amellett, hogy csapdába csalták.
A kolozsvári metró továbbra is szerepel az európai finanszírozási tervekben, azonban a projekt felvétele a finanszírozási programba önmagában még nem garantálja, hogy minden szükséges összeg rendelkezésre is fog állni – figyelmeztetett Horațiu Cosma.
Egyre gyakrabban vet be helikoptereket a román rendőrség a szabálytalankodó gépjárművezetők kiszűrésére. Október első felében Maros, Kolozs és Arad megyében is tartottak légi támogatással közlekedésrendészeti ellenőrzéseket.
Újabb részletek derültek ki a Szeben megyei Resinár közelében tervezett szerpentinitbánya engedélyezéséről. A bányászati hatóság szerint a vállalat egyelőre kizárólag kőzetkitermelésre és elsődleges feldolgozásra kapott koncessziós engedélyt.
Október 15-e, a fehér bot nemzetközi napja alkalmat ad arra, hogy nagyobb figyelem irányuljon a vak és gyengénlátó emberek helyzetére, az önálló életvitel és az esélyegyenlőség kérdésére.
3 hozzászólás