A rádió főszerkesztője fegyelmi eljárást akart indítani kollégai ellen, de kezdeményezését bukaresti felettesei elutasították
Fotó: Marosvásárhelyi Rádió/Facebook
Helyben topognak a nyomozó hatóságok a Marosvásárhelyi Rádió két munkatársa között két évvel ezelőtt történt incidens körülményeinek tisztázása kapcsán. Az időhúzás az egymással szemben álló feleket is megviseli, hisz Parászka Boróka és Kiss Dénes egyaránt mielőbbi igazságtételre számított. A rendőrség szerint hamarosan pontot tesznek a vizsgálat végére.
2022. június 27., 14:342022. június 27., 14:34
Rendkívül körülményesen halad a nyomozás az egyik fél szerint tettlegességig fajuló ügyben, amely 2020 tavaszán robbant ki a Marosvásárhelyi Rádió magyar szerkesztőségének két munkatársa között. Szóvivőjén keresztül a Maros megyei rendőr-főkapitányság lapunk megkeresésére azt ígérte, hogy mielőbb pontot tesz az ankét végére. „Azt nem tudnám megmondani, hogy miként, csak azt, hogy a kollégáim megígérték, hamarosan lezárják az ügyet” – állítja Alexandra Petrovici, az intézmény sajtósa.
A Marosvásárhelyi Rádió munkatársa nem említett sem nevet, sem helyszínt; az intézmény vezetőségéhez eljuttatott beadványában azonban kollégáját, Kiss Dénest vele szemben elkövetett fizikai agresszió elkövetőjeként nevezte meg. Parászka a zúzódást alátámasztó fényképpel erősítette állítását, Kiss viszont azt mondta, hogy a sérülést nem a kettőjük vitája közben szerezte. Ráadásul azt állította, hogy éppenséggel a kolléganője volt az, aki hisztérikus kirohanása alatt őt meglökdöste, és trágár szavakkal illette.
Parászka Boróka két évvel ezelőtt posztolt fotót véraláfutásos karjáról
Fotó: Parászka Boróka/Facebook
Parászka Boróka akkor arról is beszélt, hogy zaklatása hét évvel azelőtt kezdődött. Kiss Dénes viszont mindmáig elutasítja a zaklatási vádat, a konfliktus kirobbanásának időpontjával viszont egyetért. „Én voltam az, aki a Kultúrpresszó szerkesztőjeként a Marosvásárhelyi Rádióhoz hívtam őt – a műsor erősítése végett. Rövid idő alatt azonban kiderült, hogy Boróka bizonyos emberek lejáratására, manipulálásra, diverziókeltésre használja a mikrofon kínálta nyilvánosságot” – tért ki az annak idején a Krónikában is feltárt összekülönbözés okára Kiss Dénes. A tapasztalt rádiós elmondta, a közszolgálati intézmény 2014-től szóban és írásban egyaránt számos panaszt kapott kolléganője részrehajló ténykedése miatt, amit a munkatársak jeleztek Szász Attila főszerkesztőnek.
– pörgette vissza a történteket Kiss Dénes. Amint 2020-ban megírtuk, azt sem rejtette véka alá, hogy ő volt a kezdeményező, mivel – olyanként, aki a rádióhoz hívta Parászkát – felelősnek érezte magát a kolléganője miatt.
Rendőrségi feljelentést készül tenni a másik ellen a Marosvásárhelyi Rádió két, egymással konfliktusba keveredett szerkesztője. Munkáltatójuk már megtette a lépést, és a nyomozó hatóságokhoz fordult az igazság kiderítése érdekében.
Az 1958 óta sugárzó területi rádióadó történetében egyedülálló konfliktus kicsúcsosodása óta eltelt bő két esztendő alatt a két kolléga közti viszony mit sem változott: Parászka Boróka és Kiss Dénes egyaránt kitart eredeti álláspontja és igaza mellett. Előbbi egy hosszú évek óta tartó munkahelyi zaklatás áldozatának tartja magát, míg Kiss egy „karaktergyilkossági merénylet” túlélőjének.
Kiderült, hogy bár ugyanannál az intézménynél, ugyanabban az épületben dolgoznak, Parászka és Kiss nem csak a pandémia ideje alatt, de később sem találkozott egymással. Ez nagyrészt a vezetőség által megszabott munkarendnek és a távmunka lehetőségének tudható be, ugyanakkor a két rádiós nem is kereste egymás társaságát.
Parászka Boróka
Fotó: Facebook/Parászka Boróka
Ugyanakkor úgy tűnik, a nyomozó hatóságok ráérős munkája sem segít az igazság mielőbbi kiderítésében. „Közben még volt egy zaklatási ügyem, azt polgári úton rendeztem, és alapfokon már ítélet született. Ezzel meg topogunk egy helyben” – nehezményezi Parászka Boróka. Aki arról is beszélt lapunknak, hogy kimondottan örülne, ha az ügyészség a végére járna a történteknek, hiszen számára óriási lelki terhet jelent ez az ügy. A nyomozás érthetetlen elnyúlását kifogásolja Kiss Dénes is.
„Egy év csend után már másnap felhívott egy rendőr, és arra kért, hogy menjek majd be vallomást tenni, illetve adjam meg a feljelentésben megjelölt két tanú elérhetőségét. Rögtön kiderült, hogy a Parászka feljelentésében tanúként megnevezett másik két személy közül egyik sem tartózkodott a helyszínen. Magyarán: nem tanúk!” – állapította meg Kiss Dénes. Szerinte mindez arra következtet, hogy a munkatársa nem tett említést a feljelentésében az egyetlen szemtanú, azaz a koronatanú jelenlétéről. Az említett személy kilétéről a rendőr az állítólagos agresszortól szerzett tudomást. Május elején mintegy két órán keresztül kihallgatta, és jegyzőkönyvezte az általa elmondottakat. Kiss azt is furcsállja, hogy a vélt áldozat ügyvédje nem vett részt a szemtanú kihallgatásán.
Újabb egy év elteltével, 2022 júniusában a helyzet szinte változatlan.
– állítja Kiss Dénes, aki egy hónappal ezelőtt telefonon érdeklődött a kivizsgálás felől. „Felhívtam a rendőrt, és megkérdeztem, hogy a karaktergyilkossági merénylet, a hamis vád, a hatóságok megvezetése nem számít bűncselekménynek? Azt mondta, nincs semmi vád, majd be fog hívni, hogy tegyek én is vallomást. Kivárom, és közben szokom az új erdélyi trendeket: áldozati agresszió, ideológiai alapú félrenézés, lájkok özönével támogatott önáldozati szereplés” – panaszolja a rádió szerkesztője.
Kiss Dénes (jobbra)
Fotó: Marosvásárhelyi Rádió/Facebook
Szász Attilát, a rádió kisebbségi szerkesztőségének vezetője állítása szerint nem csak az ügy, hanem annak tisztázatlansága is zavarja. Amint lapunknak kifejtette, ő két szálon is elindult kideríteni az igazságot, azonban zsákutcába futott. „Félévente felhívom a rendőrséget, de a válasz mindig ugyanaz: dolgoznak az ügyön. Megpróbáltam fegyelmi eljárást indítani mindkét kolléga ellen, de a kezdeményezésemet elutasították a bukaresti vezetők. Ennél többet nemigen tehetek” – nyilatkozta a Krónikának a főszerkesztő, aki két évvel ezelőtt előrebocsátotta: ha kiderül az igazság az incidens ügyében, a két érintett újságíró közül valamelyiknek távoznia kell a rádiótól. Szász szerencsésnek tartja, hogy a két fél nemigen találkozik sem az irodában, sem a stúdióban, Kiss Dénes és Parászka Boróka más-más időpontban és teremben dolgozik. Hogy meddig, nem tudni. Tény, hogy mindkettőjüknek még hosszú éveket kell ledolgozniuk a nyugdíjazásig.
A nyomozó hatóságokhoz készül fordulni Parászka Boróka, a Marosvásárhelyi Rádió szerkesztője, aki közösségi oldalán tette közzé, hogy április elején „polgári, értelmiségi, keresztény, védett környezetben atrocitás érte”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miközben az AUR látványos előretörése sokak szemében a nacionalizmus és a magyarellenesség visszatérését jelzi, egy friss országos kutatás szerint a román társadalom politikai megosztottságát ma már nem elsősorban az etnikai kérdések alakítják.
Megújult az egykori apátsági épület és plébániatemplom, elkészült a zarándokközpont a Bihar megyei Szentjobbon.
Több mint 226 ezer lejnyi állami támogatást szerzett jogosulatlanul egy 26 éves, Máramarosszigetről származó férfi a gyanú szerint úgy, hogy valótlan adatokat közölt ukrajnai menekültek elszállásolásáról és ellátásáról.
Brassóban a medvék már nem csak az élőket zavarják, hanem a temetőben is gyakran felbukkannak, a sírokon taposnak, a pap a csendőrséggel éjszaka járőrözik a sírkertben.
A medvék és a viperák egyre gyakrabban jelennek meg a népszerű túraútvonalakon, ezért a most kezdődő nyári időszakban fokozott elővigyázatosságra van szükség – hívta fel a figyelmet a Salvamont hegyimentő-szolgálat.
Egy friss felmérés szerint a romániai nagyvárosokban élők legfőbb kikapcsolódási helye a bevásárlóközpont.
Precedensértékű pert nyert a tanügyi tárcával szemben egy kolozsvári diáklány, aki azért fordult bírósághoz, mert egy bécsi egyetem felvételi vizsgája egybeesett az érettségivel, és nem engedték meg számára a speciális vizsgaidőszakban való részvételt.
Az 1989-es rendszerváltás óta drámaian visszaesett a szőlőtermesztés és a bortermelés a ménes–magyarádi dombokon, ezért az érintettek az összefogástól remélik a vállalkozások forgalmának növelését, a térség történelme és hagyományai megismertetését.
Ismét megvételre kínálják a tulajdonosok az érköbölkúti Bónis-kúriát, amely arról híres, hogy az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc idején átmenetileg a Szent Korona menedékhelye is volt.
Miközben Kolozsvár közel 50 millió lejt oszt szét sport-, kulturális és szociális projektekre, a legnagyobb támogatást az Kolozsvári U fociklub kapja: 14 millió lejt. Ez több, mint amennyit a TIFF, a magyar napok és más kulturális események együtt kapnak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!