Nem akkor kell segítséget kérni, amikor már menthetetlen a kapcsolat

„A párkapcsolati válság egyik legfontosabb jele, hogy a felek elveszítik a közös hangot. A kommunikáció fokozatosan agresszívvá, passzív-agresszívvá vagy éppen teljesen elkerülővé válik. Egyre több a félreértés, a sérelem, a visszatérő vita, miközben egyre kevesebb az őszinte beszélgetés” – foglalja össze a legfontosabb tüneteket a pszichológus.

A terapeuta szerint a párok gyakran azért keresik fel a szakembert, mert szeretnék megtudni, kinek van igaza egy konfliktusban. A terápiában azonban nem az igazságosztás a cél, hanem annak megértése, hogy a két ember miként jutott el a jelenlegi helyzetig, és hogyan tudnának ismét egymás felé fordulni.

„A bizalomvesztést érdemes egy értékskálán értelmezni. Ha megbíztam benned, hogy kenyeret veszel, és ezt nem tetted meg, az a bizalomvesztés első fokozata, amit elegendő bevallani, és megoldást találni rá. Ha viszont megbíztam a partneremben, hogy a közös pénzből egy értékesebb tárgyat vásárolunk, ő pedig ezt a pénzt másra költi, akkor a bizalom megtörése már egy jóval magasabb szinten mozog. Ilyen helyzetben alapvető feltétel, hogy a bizalomvesztés ne váljon szokássá, mert akkor mindent megkérdőjelezünk. Mivel a bizalom hozza magával a biztonság érzését, ha tartósan megrendül, onnan nagyon nehéz a visszaút” – mutat rá a pszichológus.

Előfordulhat, hogy a felek újra és újra csalódást okoznak egymásnak, megszegik ígéreteiket, vagy egyszerűen nem figyelnek eléggé a másik szükségleteire. Egy idő után pedig minden vita ugyanoda vezet vissza: a korábbi sérelmek felemlegetéséhez.

Beszélgetésünk során kitértünk a hűtlenség kérdésére is, amely számos párkapcsolati válság kiváltó oka. Bálint Gabriela szerint fontos tisztázni, hogy a hűtlenség mit jelent az adott pár számára. Egy tekintetet, egy flörtöt, egy barátkozást, egy randit, egy több hónapos vagy akár többéves párhuzamos kapcsolatot, esetleg olyan viszonyt, amelyből gyermek is születik?

A terapeuta szerint vannak párok, akik hajlandók megérteni a hűtlenség okait, megbocsátani, és folytatni a kapcsolatot. Tapasztalata szerint a legtöbben egy rövid kalandot vagy egy egyszeri félrelépést még képesek feldolgozni, ugyanakkor hangsúlyozza: a hűtlenség minden esetben külön témát jelent a párterápiában.

A családból hozzuk magunkkal a kapcsolatainkat

A párterápia egyik alapvetése, hogy mindenki családi mintákkal érkezik egy kapcsolatba. A gyermekkorban kialakult kötődési minták, konfliktuskezelési módszerek és szerepfelfogások tudattalanul is meghatározzák a felnőttkori kapcsolatokat.

Bálint Gabriela szerint gyakran éppen ezek a minták okozzák a legtöbb problémát. Sok pár ugyanazokat a működési zavarokat ismétli, amelyeket gyermekkorában látott a szüleinél.

A szakember kiemeli a reziliencia szerepét is, vagyis azt a képességet, amely lehetővé teszi, hogy az ember alkalmazkodjon a nehéz helyzetekhez, és képes legyen regenerálódni a veszteségekből és csalódásokból. Minél fejlettebb valakinek ez a képessége, annál nagyobb eséllyel tudja megőrizni kapcsolatát a válságos időszakokban is.

„Az, hogy mennyire vagyunk képesek megbirkózni a nehézségekkel, több tényezőtől függ. Például attól, hogyan értelmezzük a világot, milyen társas támogatással rendelkezünk, és milyen megküzdési stratégiákat alkalmazunk. A jó hír az, hogy ezek a készségek és erőforrások fejleszthetők, tudatos gyakorlással pedig tovább erősíthetők” – hangsúlyozza a szakember.

Hogyan zajlik egy párterápia?

A terápiás folyamat első lépése a biztonságos keretek kialakítása.

• A terapeuta ismerteti a bizalmas kezelés és a titoktartás szabályait,
• majd mindkét fél lehetőséget kap arra, hogy saját szemszögéből ismertesse a problémát.

A tapasztalatok szerint már az első találkozások sokat elárulnak a kapcsolat állapotáról. Ha a felek ugyanazt a problémát nevezik meg, az rendszerint jó kiindulópontot jelent. Ha azonban teljesen másképp látják a helyzetet, akkor először közös nevezőre kell jutniuk.

A terápia során a pár konkrét témákat dolgoz fel. Ilyen lehet a kommunikáció javítása, a bizalom helyreállítása, a családi szerepek tisztázása, a gyermekneveléssel kapcsolatos nézetkülönbségek kezelése vagy a közös célok újrafogalmazása. A folyamat általában fél év és egy év között tart, de ez jelentősen függ a pár motivációjától és a problémák mélységétől.

Miért nehezebb ma párkapcsolatban élni?

A pszichológus szerint az elmúlt évtizedekben jelentősen megváltozott a társadalom értékrendje. Korábban a családalapítás és a gyermekvállalás természetes életcélnak számított. A mai generációk számára ugyanakkor az önmegvalósítás, a szabadság és az egyéni célok gyakran megelőzik a családi terveket.

A párkapcsolatok kialakítása ráadásul sokkal bonyolultabbá vált. Egyre több fiatal harmincéves kor felett is egyedül él, miközben vágyik a kapcsolatra. A szakember szerint ennek egyik oka, hogy a fiatal férfiak gyakran visszahúzódnak a digitális világba, míg a nők egyre önállóbb életformát alakítanak ki, saját közösségeket építenek, és kevésbé érzik létfontosságúnak a párkapcsolatot.