
„Nem kívánunk Nagyvárad csatlósai lenni” – szögezte le lapunknak Bátori Géza, a Bihar megyei Bors polgármestere Ilie Bolojan nagyváradi elöljáró csatlakozási felkérésére reagálva.
2014. április 03., 18:062014. április 03., 18:06
2014. április 03., 18:062014. április 03., 18:06
A határ menti település elöljárója szerint az itteni közösségnek semmi előnye nem származna abból, ha beolvadnának a megyeszékhelybe. Mint mondta, mindezt hamarosan Ilie Bolojannak is megindokolja. Mint ismeretes, a nagyváradi városvezető a napokban levélben kérte a metropoliszövezethez tartozó községek elöljáróit, hogy jelezzék, ha öt-tíz éven belül szeretnének a városhoz csatlakozni.
Bolojan elképzelése szerint ugyanis, ha Váradszentmárton után Nagyvárad bekebelezné Bihart, Hegyközpályit, Fugyivásárhelyt, Nagyürögdöt, Szentandrást és Borsot is, akkor 2024-re kiterjedt, gazdaságilag fejlett konglomerátummá nőné ki magát.
Csakhogy Bátori Géza rámutatott arra, hogy náluk jelenleg jól működik a helyi gazdálkodás, és egyáltalán nem tartja valószínűnek, hogy a borsiak által befizetett adók és illetékek a csatlakozás után is visszatérnének a településre.
A községvezető bevallása szerint nem szeretnének az elhanyagolt Biharpüspöki sorsára jutni, hiszen, mint ismert a jelenlegi városrész is egykoron önálló falu volt, és a Nagyváradhoz való csatolása a hátrányára vált.
„Megszűnne a polgármesteri hivatalunk is, a helyieknek pedig Váradra kellene utazniuk ügyeiket intézni. A lakosok többsége magyar, nem boldogulna mindenki románul” – mutatott rá Bátori. Az RMDSZ-es elöljáró elmondta, megvitatatták a témát a helyi tanácsosokkal és úgy döntöttek, elutasítják az elképzelést.
Hasonlóan elutasító állásponton van Nagy Gizella, Bihar község polgármestere is. „Szó sem lehet róla. Bihar mindig község volt, és az is marad. Nem szeretnénk Nagyvárad gyarmata lenni” – jelentette ki a Krónikának a polgármester.
Az RMDSZ-es elöljáró arra is rámutatott, hogy 4200 lakosával a település nagynak számít. Mint mondta, mind a tanácsosok, mint a helyi lakosok elutasítóan fogadták Bolojan javaslatát. Mi több, már az a gondolat is felmerült, hogy a metropoliszövezetből is kiválnak, tette hozzá a községvezető.
Somogyi Lajos, Hegyközpályi polgármesterét meglepte az ajánlat, és bár nem egyedül fog dönteni az ügyben, mégis biztos abban, hogy elutasítják a Váradhoz való csatlakozás lehetőségét. Helyben jobban lehet irányítani egy térséget, sokan jobban oda lehet figyelni az emberekre, fogalmazta meg álláspontját az elöljáró.
Községként a helyi adók alacsonyabbak és egyszerűbb az ügyintézés is, sokan pedig épp azért költöztek ki a környező településekre, hogy ne Váradon, ne nagyvárosban lakjanak – mutatott rá a polgármester.
Szabó Ödön, a Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnöke lapunknak már korábban úgy vélekedett, hogy egy, a váradszentmártoni bekebelezéshez hasonló ajánlatról egyetlen RMDSZ-es polgármestert sem lehetne meggyőzni.
Ilie Bolojan korábban Lucian Popuş, Váradszentmárton község vezetőjével közösen jelentette be a Félixfürdőt és Püspökfürdőt is magában foglaló település Váradhoz csatolásának tervét, erre vonatkozóan az idei államfőválasztással egy időben népszavazást írnának ki.
A polgármesteri hivatal újabb bejelentése szerint a megyeszékhely Szentmárton után a többi környező települést is bekebelezné, hogy 2024-re egy kiterjedt, gazdaságilag fejlett konglomerátummá nője ki magát.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
Meggyőző ütemben halad az első Hargita megyei autópálya-szakasz építése: egyetlen hónap alatt 6 százalékos a fizikai előrelépés a Gyergyóalfalu és Ditró között létesítendő sztrádán.
Az Arad Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház kénytelen volt megduplázni a hepatitis A-val kezelt gyermekek számára rendelkezésre álló kórházi férőhelyek számát, miután az utóbbi hetekben jelentősen megszaporodtak a megbetegedések.
Emil Boc polgármester hivatalosan is felszólította a kolozsvári metró kivitelezőjét a felhalmozódott késések behozására, valamint a projekt következő szakaszaira vonatkozó egyértelmű ütemterv bemutatására.
Vesztegetés elfogadásának gyanújával indított büntetőeljárást négy nagylaki határrendész ellen a ügyészség: a nyomozók szerint pénzt fogadhattak el azért, hogy beengedjék Magyarországról Romániába az illegális sertényszállítmányokat.
Csökkenhetnek 2027-ben a határon túli magyar közösségeknek szánt magyarországi támogatások. Az RMDSZ szerint a szórványoktatást nem fenyegeti drasztikus forráselvonás, az EMSZ viszont azt kéri számon, mire fordítja az RMDSZ a román állami támogatást.
Hozzáláttak a Tordát Szászsebessel összekötő A10-es autópálya múlt héten lezárt, hosszú évek óta problémás szakaszának javításához.
szóljon hozzá!