Navracsics Tibor uniós biztos és Hegedüs Csilla, az RMDSZ ügyvezető alelnöke
Fotó: Rostás Szabolcs
Navracsics Tibor uniós biztos szerint a marosvásárhelyi orvosi egyetemen létesítendő angol kar precedenst teremthet arra, hogy elháruljanak a magyar kar megalapítása előtt évtizedek óta tornyosuló akadályok.
2019. január 30., 12:322019. január 30., 12:32
2019. január 30., 13:132019. január 30., 13:13
Az Európai Bizottság oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és sportért felelős biztosa erről szerdai kolozsvári sajtótájékoztatóján beszélt a Krónika kérdésére. Lapunk arról faggatta az EU kormányának magyar tagját, mi a véleménye a Marosvásárhelyi Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány- és Technológai Egyetem (MOGYTTE) új vizsgarendszere kapcsán kirobbant botrányról, valamint arról, hogy a felsőoktatási intézmény román vezetősége tárgyalni sem hajlandó a magyar kar létrehozásáról – miközben angol kar megalapítását tervezi.
Az RMDSZ meghívására kétnapos erdélyi körúton tartózkodó Navracsics Tibor emlékeztetett, hogy két évvel ezelőtt levélben fordult az akkori román oktatási miniszterhez a marosvásárhelyi egyetem ügyében. Közölte, nincs hatásköre arra, hogy bármilyen szempontból szankcionálja vagy orientálja az uniós tagállamok oktatási minisztereit, éppen ezért annak idején a marosvásárhelyi katolikus iskola helyzetének felemlegetésével együtt arra kérte a bukaresti tárcavezetőt, hogy szenteljen különös figyelmet az akkor még rendezetlen két ügynek. Az uniós biztos örömteli fejleménynek nevezte, hogy azóta a marosvásárhelyi iskola ügye rendeződött, hiszen a tavaly őszi tanévtől újraalakult a korrupcióellenes ügyészség (DNA) eljárása nyomán megszűnt tanintézet.
„Egyrészt a tagállami hatáskörök, másrészt az egyetemi autonómia is korlátot szab az én cselekvőképességemnek, de annyit tudok mondani, hogy nem szerencsés megoldás az egyetemi hallgatókkal szemben vizsgaidőszak előtt egy-két héttel alapvetően megváltoztatni a vizsgarendszert” – fejtette ki lapunk kérdésére az uniós biztos, aki reményét fejezte ki, miszerint az RMDSZ vezetőinek részvételével zajló tárgyalások eredményre fognak vezetni.
Fotó: Rostás Szabolcs
„Úgy gondolom, egy lépést hátra kell lépni, először az egymással vitában álló magyar felek között kell közös álláspontot kialakítani, és utána lehet aztán tárgyalni a román féllel is. Az, hogy egy angol képzés, angol kar beindul, olyan precedenst teremt, amely számomra annak a reményét hozza, miszerint talán könnyebb lesz átlépni azokat a kulturális gátakat, amelyek eddig a magyar kar létrehozatalának útjába álltak. De ehhez maguknak a magyaroknak is egységes álláspontra kell jutniuk” – szögezte le Navracsics Tibor.
Hegedüs Csilla, az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnöke a sajtótájékoztatón elmondta, az Európai Bizottság oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és sportért felelős biztosa az ő meghívására tesz látogatást olyan erdélyi helyszíneken, ahol uniós forrásból történt örökségvédelmi felújítás. Körútja keretében Navracsics Tibor megtekinti az uniós forrásból korszerűsített kolozsvári Farkas utcai templomot, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumot és a nagyváradi várat, felkeresi a hamarosan pápalátogatás helyszínéül szolgáló Csíksomlyót, ugyanakkor erdélyi magyar pedagógusokkal, a történelmi magyar egyházak vezetőivel találkozik. Navracsics Tibor az elmúlt két évtized legnagyobb vívmányának nevezte, hogy az EU az európai kulturális örökség évének nyilvánította a tavalyi évet. Ennek keretében tízezer kulturális programot bonyolítottak le 37 európai országban, ugyanis az örökség évéhez nemcsak EU-tagállamok csatlakoztak.
„Elsősorban nem azt tekintem feladatomnak, hogy különböző fővárosokban tegyek protokolláris látogatásokat. Megpróbáljuk beiktatni a 2021-es uniós költségvetési ciklus prioritásai közé az erdélyi kezdeményezéseket is, továbbá az eddigiekhez képest háromszor annyi diákot részesítünk támogatásban, mivel megduplázzuk az Erasmus-program költségvetését” – jelentette be a kincses városban az uniós biztos. Hegedüs Csilla fontosnak tartotta kihangsúlyozni, hogy tavaly 168 millió eurót sikerült lehívni az erdélyi magyar épített örökség felújítására, ekkora összeget a román állam sem fordított erre a célra. Az idei európai parlamenti választáson induló RMDSZ-es politikus felhívta a figyelmet, hogy miközben a Navracsics Tibor vezette tárca büdzséje növekedni fog, bizonyos ágazatoké – például a regionális fejlesztésé és a mezőgazdaságé – „csökkenni látszanak”. „Az erdélyi magyarok számára prioritás, hogy növekedjék ezeknek az ágazatoknak a támogatása, ezért kérünk tanácsot Navracsics Tibortól, mert a mi célunk Erdély fejlődése” – hangsúlyozta a brüsszeli mandátumra pályázó Hegedüs Csilla.
Nincs gond a magyar állam erdélyi sportfinanszírozásaival
Navracsics Tibor újságírói kérdésre elmondta: nem értesült arról, hogy Romániában gondot jelentenének azok a támogatások, amelyeket a magyar állam romániai sportlétesítmények felépítéséhez nyújt. Hozzátette, Alexander Ceferin UEFA-elnök kifejezetten pozitív példaként említi a magyar kormány aktivizmusát a sportinfrastruktúra fejlesztésében és megteremtésében. Az uniós biztos úgy vélte: Romániának sem árt, ha a magyar kormány sportlétesítmények létrehozását támogatja Erdélyben. „Abban bízom, hogy egy pozitív végösszegű játszmáról van szó, amely mindkét fél számára előnyöket rejt. A legnagyobb nyertesek a helyi fiatalok lesznek, hiszen több lehetőségük lesz arra, hogy sportoljanak és egészséges életet éljenek” – jelentette ki a biztos Kolozsváron. Hozzátette: Európa a legelhízottabb földrész a világon, és azon belül Közép-Európa is rosszul áll, ezért fontos az egészséges életmód.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Mint köztudott, a kormány sürgősségi rendelete értelmében a szerencsejáték-termek működésének engedélyezése 2026-tól már nem kizárólag országos hatáskör, hanem a helyi önkormányzatok hozhatnak döntést az ügyben.
Történelmi pillanat Kézdivásárhelyen: idén, március 15-én dr. Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke mond ünnepi beszédet – jelentette be kedden a Facebook-oldalán Bokor Tibor, a székelyföldi város polgármestere.
2016 óta több mint 900 külhoni magyar óvoda és bölcsőde épült vagy újult meg a magyar kormány támogatásával, ebből több mint 500 Erdélyben. Összeállításunkban néhány konkrét megvalósítás révén mutatjuk be a támogatás jelentőségét.
Antikommunista román hősre, a Ceaușescu-diktatúra elleni tiltakozásként önmagát felgyújtó Liviu Corneliu Babeșre emlékeztek hétfőn az erdélyi Brassópojánán.
Nemcsak lopott személygépkocsival, hanem Nyugat-Európából eltulajdonított kerékpárral is le lehet bukni. Szatmárnémetiben egy Ausztriából származó biciklit sikerült lokalizálni a rajta elhelyezett helymeghatározó eszköz segítségével.
Erdélyi személyek is Dubajban rekedtek a háborús közel-keleti helyzet miatt.
Tiltással nem megy, ezért szabályozással és jó példával kell óvnunk gyermekeinket a digitális világ csapdáitól. Erről szólt az előadás, amelyet Mircea Miclea pszichológus, akadémikus, volt tanügyminiszter tartott a tordaszentlászlói református templomban.
Legalább másfél, de akár több év is eltelhet, amíg ismét sikerül építőt találni a kolozsvári körgyűrűnek, amelynek botrányos kivitelezési szerződését pénteken mondta fel egyoldalúan a polgármesteri hivatal.
A brassói nemzetközi repülőtér februárban utasrekordot döntött: 38 373 utas vette igénybe a járatokat, ami 140%-os növekedést jelent az előző évhez képest.
Nyíltan felsorakozott a Demokratikus Koalíció (DK) mögé Lakatos Péter, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének egykori elnöke, aki egyetért Dobrev Klára ellenzéki alakulatával, hogy a határon túli magyaroknak nem kellene szavazniuk az anyaországi választáson.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!