Fotó: Facebook/Institutia Prefectului Bihor
Nagyszabású ünnepségen felavatták hétfőn Nagyváradon Emmanuel de Martonne francia földrajztudós szobrát, akinek fontos szerepe volt az első világháború utáni román-magyar határ kijelölésében – írta az Agerpres hírügynökség.
2019. április 01., 14:302019. április 01., 14:30
2019. április 01., 14:432019. április 01., 14:43
A Nagy-Románia megalakulása centenáriumi rendezvényei közé sorolt, katonai díszszemlével egybekötött szoboravatást a Bihar megyei prefektus hivatala és a nagyváradi helyőrség-parancsnokság szervezte.
Ioan Mihaiu prefektus a rendezvényen elmondta: a szobor nem a földrajztudósnak, hanem a geopolitikusnak állít emléket, aki döntő módon befolyásolta Nagy-Románia nyugati határainak a kijelölését.
– idézte Ioan Mihaiut az Agerpres.
A visszatérés kifejezéssel a kormány Bihar megyei képviselője arra utalt, hogy az általános román történelemszemlélet szerint
A prefektus kijelentette, hogy Emmanuel de Martonne érdemét növeli, hogy olyan körülmények között sikerült elismertetnie Románia mai határait, amikor egy adott pillanatban még az is kérdésessé vált, hogy a nagyhatalmak elismerik-e az ország háborús győztes szerepét.
A ceremónián elmondott beszédében Ioan Nicu Sava, a bukaresti tudományegyetem földrajz szakának docense azt tartotta Emmanuel de Martonne érdemének, hogy elkészítette a közép-európai térség etnikai térképét, mely kirajzolta a román etnikai teret. A térképet – mely szerinte jól jelezte, hogy hol kell meghúzni a sokat vitatott határvonalat – a francia hadsereg térképészeti szolgálata adta ki.
Az 1910-es népszámláláson Temesvár lakosságának 39,3 százaléka vallotta magát magyarnak, 10,4 százaléka románnak, Aradon a magyar és a román lakosság részaránya 63,4 és 19,1 százalék, Nagyváradon 91,3 és 5,5 százalék, Szatmárnémetiben 94,8 és 2,8 százalék volt.
Az év eleje óta 28-szor kérték a csendőrség segítségét medvék eltávolításához Hargita megyei településekről – közölte pénteken a Hargita Megyei Csendőr-felügyelőség sajtóirodája.
Kulturális rendeltetést kap a frissen felújított gyalui várkastély, Erdély egyik legnagyobb magán rezidenciája. Nagy Elek kolozsvári származású üzletember a Krónikának adott interjúban neveltetése eredményének nevezte a gyalui fejleményeket.
Optikai csalódást előidéző térkövezéssel tisztelegnek a városban született Bolyai János matematikus munkássága előtt Kolozsváron, a belvárosi Bolyai utcában, ahol a világhírű tudós szülőháza is található.
Elfogadta a kormány a védelmi minisztérium beadványát, melyben kéri, hogy az aradi régi gáji laktanya a város közvagyonából kerüljön át állami tulajdonba.
Nyolcmillió eurót költenek a Hívogató Románia nevű turisztikai és műemlékvédő megaprojekt 12 útvonalának népszerűsítésére. Az erdélyi magyar kezdeményezésre született programot a „több ezer éves történelemmel rendelkező” Románia vívmányaként tálalják.
Huszonöt év rácsok mögött töltött idő után kiszabadult a börtönből pénteken Románia rendszerváltás utáni történetének legrettegettebb sorozatgyilkosa – írja honlapján a Digi 24.
Márton Áron püspök tiszteletének szentelt emlékkiállítás nyílik Kolozsváron az Ars Sacra Claudiopolitana Egyházművészeti Kiállítótérben április 11-én.
Bár még távol áll attól, hogy összegyűljön a felújításához szükséges teljes összeg, lassan azért haladhatnak a temesvári Hunyadi-kastély restaurációs munkálatai, miután több forrásból sikerült biztosítani a szükséges pénz egy részét.
Egyre több nagyváradi kérvényezi a fogyatékkal élőknek járó ingyenes parkolókártyát, amely lehetővé teszi számukra, hogy ne kelljen fizetniük a parkolásért a belvárosban, és – szintén ingyen – helyet biztosítsanak az autójuknak otthonuk közelében.
A Schlauch Lőrinc emlékév keretében csütörtökön együttműködési megállapodást írt alá Böcskei László, a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye püspöke és Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója a püspöki palota Schlauch termében.
szóljon hozzá!