2012. október 26., 09:572012. október 26., 09:57
Mint arról már beszámoltunk, a honvédemlékművet egy román–magyar kormányközi megegyezés nyomán építik a váradi köztemetőben. A megegyezés alapján Románia és Magyarország közpénzből állíthat emlékművet a szomszéd ország azon világháborús katonáinak, akik az ő területükön lelték halálukat. A váradi emlékmű ugyanakkor annak a több ezer váradi és Bihar megyei honvédnak is szól majd, akik az első világháború egyik legvéresebb csatájának helyszínén, a mai Olaszország területén található Doberdóban vesztették életüket. Ennek jegyében kap az emlékmű épp olyan gúlaformát, mint amilyeneket a korabeli nagyváradi önkormányzat közadakozásból a csaták négy helyszínén elhelyezett. A magyar Honvédelmi Minisztérium mindeközben vállalta, hogy finanszírozza egy, az emlékmű mögött helyet kapó emlékfal felállítását, amelyen valamennyi, Váradon egykor eltemetett, magyar és egyéb nemzetiségű háborús hős neve szerepel majd.
Az emlékgúla építése azonban máris negatív reakciókat váltott ki a román sajtóban. A Crişana című megyei napilap keddi cikkében minősíthetetlen hangnemben bírálta az emlékhelyet, kegyetlen tömeggyilkosoknak állítva be a magyar honvédeket, akik a lap szerint a két háború alatt számos ártatlan román nőt, gyereket és öreget lemészároltak. A cikk nyomán egyébként már érkezett feljelentés az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz (CNCD) a napilap ellen.
Sárközi Zoltán egyébként azt mondja, az RMDSZ-frakció valószínűleg szervez majd egy nem hivatalos átadást az emlékműnek, az azonban, hogy a hivatalos leleplezésre mikor kerülhet sor, egyelőre bizonytalan, figyelembe véve, hogy a kétharmados USL-többségű városi tanács – az országos trendeknek megfelelően – az utóbbi időben nem mutatott különösebb magyarbarát gesztusokat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Háromnapos eseménysorozattal ünnepli Nagyvárad az államalapítás és az új kenyér ünnepét: augusztus 20–22. között Magyar Kulturális Napok várják a közönséget a város több helyszínén. Idén a korábbi években megszokottnál is gazdagabb a programkínálat.
Kétnapos ünnepséggel emlékeznek Márton Áron egykori erdélyi római katolikus püspök születésének 130. évfordulóján, augusztus 28–29-én szülőfalujában, Csíkszentdomokoson – tájékoztatta az MTI-t kedden a helyi Márton Áron Múzeum.
A Kolozs Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház lombikbébi központját 810 700 lejes beruházásból korszerűsítették, a fejlesztést a Kolozs Megyei Tanács finanszírozta.
A magyar kormány a helyi magyar közösségekkel partnerségben szeretné finomítani, részleteiben kidolgozni a magyarságpolitikáját, a partnerség és a párbeszéd pedig kulcsfogalom ezen a területen – hangsúlyozta Kollai István Kolozsváron.
Nem mondhatni, hogy kiemelt érdeklődés övezte a kolozsvári helyiérdekű vasút (HÉV) szerelvényeire kiírt közbeszerzési eljárást.
Mintegy 1500 régi képeslap idézi meg, miként vált Kolozsvár kisvárosból modern nagyvárossá, és milyen arcát tartották a korabeliek megörökítésre és továbbküldésre érdemesnek.
Szokatlan és rendkívül veszélyes jelenség okoz komoly fejtörést a hatóságoknak a Maros-ártér Természetvédelmi Park Arad és Pécska között erdőiben: tavaly október óta föld alatti tűz emészti fel a fákat és az aljnövényzetet, júliusban 30 hektár lett oda.
Már el is kezdték a munkálatokat a Marosvásárhelyt Moldvával összekötő A8-as autópálya Hargita megyei szakaszán, Gyergyóalfalu és Gyergyóditró között.
Premier számba menő beruházás is zajlik az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei, Bihar és Bisztraterebes közötti szakaszán: az egyik szakasz kifutópályaként is használható lesz katonai gépek számára.
A negyed évszázados rendezvénysorozat történetét felidéző kiállítás megnyitójával és egy határokat átívelő koprodukcióban megvalósult színházi előadással megkezdődött hétfőn a 25. Partiumi Magyar Napok (PMN).
Látogatottsági adatok