Fotó: Facebook/Emil Boc
A járvány utáni normalitáshoz és a jelenléti oktatáshoz való visszatérés nagy lendületet adott az albérletpiacnak is, az egyetemi tanévkezdés közeledtével Erdély-szerte megnőtt a kiadó lakások iránti kereslet. Míg Kolozsváron és Nagyváradon a magas albérletárak, Csíkszeredában az alacsony kínálat jelent problémát.
Hatalmas a kereslet a kolozsvári albérletek iránt, ám ez már nem tudja feljebb pumpálni az amúgy is magas árakat. Bónis Endre, a kolozsvári Reform ingatlanközvetítő iroda vezetője a Krónika megkeresésére elmondta, ebben az időszakban, az egyetemi tanév kezdete előtt valóságos „verekedés” zajlik ugyan a kiadó lakásokért, ám nem az a legjobb stratégia, ha a tulajdonos ezt látva megemeli az árat. Nagy vonalakban megmaradtak a tavalyi árak, annak, aki a standard albérleti díjat kéri, szavatolt a gyors eredmény, ám aki az óriási kereslet láttán 100–200 euróval többet kér, már nehezen talál albérlőt. Az ingatlanpiaci szakember kifejtette, a személyes jelenléttel zajló oktatásra való visszatéréssel ismét olyan idők járnak, hogy a diákok „jobb híján” bármilyen lakást kivesznek, de ilyen esetben a tulajdonosnak fel kell készülnie arra, hogy a bérlő az első adandó alkalommal elköltözik. „Ha ár-érték arányban túl magas az ár – például egy középszerűen bútorozott garzonlakásért havi 350 euró bért kérnek –, akkor arra lehet számítani, hogy karácsony környékén, amikor az albérletek piaca megnyugszik, a bérlő elmegy, és két-három hónapra üresen marad a lakás, nem hoz hasznot” – vetítette elő a szakember. Bónis Endre azt javasolja az ingatlantulajdonosoknak, hogy középáron hirdessenek, mert akkor hosszú távon szavatolt a siker.
A tapasztalat szerint az igények is megváltoztak, az egyetemisták is ragaszkodnak ahhoz, hogy saját kuckójuk legyen. Míg régen hatan is bezsúfolódtak egy háromszobás lakásba, ez már annyira nem jellemző, mindenki szeretne legalább saját szobát, osztotta meg tapasztalatait Bónis Endre. Természetesen jutányos áron lehetne albérlethez jutni, ha egy háromszobás lakás havi 500 eurós bérleti díját hatfelé osztják, de egyre kevesebben kötnek ilyen kompromisszumot, mondta. Ez a változás az ingatlantulajdonosok igényeivel is találkozik, hiszen általában ők sem szeretik, ha túl sokan költöznek be a lakásukba.
Bónis Endre az ingatlaneladások kapcsán elmondta, habár nyáron általában visszafogottabban zajlanak az adásvételek, most nemcsak lelassult, hanem le is állt a piac. A bankközi kamatláb emelkedése, az energiadrágulás elbizonytalanítja a vásárlókat, mivel a hitelek megdrágultak és az emelkedő energiaárak miatt a rezsiköltség vetekszik a törlesztőrészlettel, a potenciális vásárlók többsége inkább kivár. Legutóbb 2008-ban észleltek hasonló mértékű megtorpanást, akkor is az volt a jellemző, hogy az árakból nem engedtek, de adásvétel nem volt. 2011-re már enyhült a helyzet, az árak csökkentek, a piac beindult, majd 2014-ig lassan növekedni kezdtek az árak, utána pedig már ugrásszerűen megdrágultak az ingatlanok. „Az akkori és a jelenlegi időszak között az a különbség, hogy 2008-ban egy négyzetméter kolozsvári ingatlan 4–5 átlagfizetésbe került, most viszont három átlagfizetésből ki lehet fizetni egy négyzetmétert, azonban így is magasak az ingatlanárak, magyarázta az ingatlanügyi szakember. A növekvő infláció miatt a készpénz értéke rohamosan csökken, s bár vannak biztató jelek, hogy újraindulhat az ingatlanpiac, azt nem lehet kiszámítani, hogy ez mikor következik be” – mutatott rá Bónis Endre.
Fotó: Haáz Vince
Kolozsvárhoz hasonlóan alakul az ingatlanpiac Nagyváradon is. György-Csáki István, a helyi Imobihor ingatlanügynökség vezetője lapunknak elmondta, hogy a kiadó lakásokra nagy a kereslet, a tranzakciók száma viszont csökkent. Meglepően jó áron lehet bérbe adni a lakásokat, az ár ugyanakkor az ingatlan minőségétől és a fenntartási költségektől is függ, részletezte a vállalkozó. Nagyváradon egy régi épületben egy felújított háromszobás lakást 300 euróért lehet bérbe venni, egy új építésű ingatlanban, ahol kisebb a rezsi, ugyanennyiért adnak bérbe egy kétszobás lakrészt. Az egyetemisták Nagyváradon is stabil ügyfelek az albérletpiacon, a tapasztalatok szerint a tulajdonosok szívesen adják ki nekik is lakásaikat, ám körültekintően szerződést kötnek, garanciát kérve, hogy otthonuk ne rongálódjon.
Nagy a kereslet az albérletek iránt a székelyföldi városokban, Csíkszeredában és Marosvásárhelyen is. Míg Hargita megye székhelyén már jövő héten, szeptember 12-én elkezdődik az oktatás a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen, addig a marosvásárhelyi karon jövő héten még úgynevezett „összerázó” lesz, amit regisztrációra, beköltözésre használnak, és a tulajdonképpeni oktatás 19-én kezdődik. Ugyanekkor térnek vissza az előadótermekbe az orvosi és gyógyszerészeti egyetem diákjai is. Marosvásárhelyen a Sapientia, illetve az orvosi és a színművészeti egyetem is rendelkezik saját bentlakással; előbbi kettőben több száz diák fér el. Emellett a jezsuita rendnek és a református egyháznak is van egyetemisták számára fenntartott kollégiuma, ahova felvételivel lehet bejutni. Csíkszeredában a Sapientiának szintén van egy modern épülete, ahol el tudják szállásolni a más településről érkező diákok egy részét. Az egyetemek honlapján feltüntetett díjszabás szerint egy 3–4 ágyas szobában élő diáknak átlagosan havi 350 lejt kell fizetnie a bentlakási helyért.
Hargita megyei székhelyén nagyon kevés bérlakás jut el az ingatlanügynökségekhez vagy hirdetnek meg újságban, online felületeken. Mivel kevés a kiadó lakás, többnyire ismerősökön keresztül találnak bérlőt a tulajdonosok. Szabó Lehel ingatlanügynök lapcsaládunknak elmondta: évek óta komoly gond, hogy garzonokat és kétszobás lakásokat szinte senki nem akar bérbe adni, ha mégis, akkor nem egyetemistáknak. A tulajdonosok befektetésként tekintenek a lakásokra, és inkább hosszútávú bérlőket keresnek. 3–4 szobás tömbházlakások vannak a piacon, de abból is kevés. Csíkszeredában egy kétszobás lakás havi bérleti díja 200 eurónál kezdődik, de elérheti a 300-at is.
Fotó: Jakab Mónika
Marosvásárhelyen az ingatlanügynökségek honlapjain több tucat bérbe vehető egy- és kétszobás lakás van az orvosi és gyógyszerészeti egyetem környékén, de a Tudor lakónegyedben és a Kövesdombon is. A lakások bérleti díja változik: 250 euró alatt nem lehet kétszobás lakást találni, és az sem ritka, hogy havi 490 eurót kérnek el az orvosi egyetem közelében levő modern, luxuslakásért. Az általunk megkérdezett ingatlanügynökök szerint az elmúlt két évben nagyon sok lakás maradt üresen az online oktatásra, munkára való áttérés miatt. Így idén az árak 10–15 százalékkal magasabbak, mint a járvány kezdetén voltak. Az orvosi egyetem környékén levő lakások bérleti díja 50–70 euróval többe kerül, és ez a százalékbeli különbség az eladási áron is meglátszik. Ez a különbség a külföldi egyetemistáknak tudható be, akik könnyebben kifizetik a tulajdonosok által kért bért, és ragaszkodnak az egyetem környékéhez, de a Tudor lakótelepi és központhoz közeli lakások iránt is van kereslet. A közösségi oldalakon kiadó lakásokat meghirdető csoportokban már augusztusban élénk információcsere zajlik. Legtöbben lakótársat vagy bérlehető lakást keresnek, de olykor kiadó lakásokat is hirdetnek itt. A jó ajánlatokra azonnal lecsapnak, aki szemfüles, már 95 euróért szobát bérelhet negyedóra sétára a Sapientia egyetemtől, illetve 120 euróért hasonló távra az orvosi egyetemtől.
A garzonlakások a legkeresettebbek országszerte
A Storia.ro ingatlanhirdetési oldal nemrég közzétett felmérése szerint az egyetemisták többsége garzonlakást bérelne. Országszerte 5000 egyetemistát kérdeztek meg, és a 44 százalékuk egyszobás lakás iránt érdeklődik, 38 százalék keres kétszobást, a többiek pedig ennél nagyobbat. Az albérlet kiválasztásánál a következő szempontok alapján döntenek: a rendelkezésre álló pénzkeret; mennyire van közel az egyetemhez; az intimitásra való igény; a közszállítás hozzáférhetősége; a kényelem, a felszereltség és a tisztaság. A fiatalok 16 százaléka mondta, hogy azért keres albérletet, mert nem kapott helyet a bentlakásban, viszont a többség, 81 százalék a nagyobb kényelemért költözne albérletbe. A többség esetében a szülők fizetik a bérleti díjat, 21 százalék saját fizetésből bérel lakást, míg 6 százalék ösztöndíjból. A többség, azaz 41 százalék legtöbb havi 200 eurót szán albérletre, 34 százalék esetében a keret 200–300 euró, és mindössze 10 százalék tudna kifizetni 300 eurónál magasabb bérleti díjat. A főbérlőtől általában a korrekt ár az elvárás, de az is, hogy tartsa tiszteletben a magánéletüket, legyen nyitott az esetleges javításokra, kössön hivatalos szerződést.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Felbátorították Közép-Európa egyik legnagyobb sípályakomplexumának képviselői a Bihar Megyei Tanács elnökét, miután közösen megvizsgálták Biharfüred és Vârtop adottságait, síparadicsommá alakításuknak potenciális fejlesztési lehetőségeit.
Súlyos közúti balesetben vesztette életét egy 18 éves, vezetői engedéllyel nem rendelkező fiatalember a Brassó megyei Viktóriavárosban. A nagy sebességgel egy fának csapódó jármű további két kiskorú utasát súlyos sérülésekkel szállították kórházba.
Második beszélgetőkönyvével jelentkezett Csinta Samu, a Krónika volt főszerkesztője. Az Ajtók kilátással 32, korábban a Háromszék napilapban megjelent, időtállónak szánt beszélgetést gyűjt egybe írókkal, lelkészekkel, közéleti és kulturális szereplőkkel.
Mint köztudott, a kormány sürgősségi rendelete értelmében a szerencsejáték-termek működésének engedélyezése 2026-tól már nem kizárólag országos hatáskör, hanem a helyi önkormányzatok hozhatnak döntést az ügyben.
Történelmi pillanat Kézdivásárhelyen: idén, március 15-én dr. Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke mond ünnepi beszédet – jelentette be kedden a Facebook-oldalán Bokor Tibor, a székelyföldi város polgármestere.
2016 óta több mint 900 külhoni magyar óvoda és bölcsőde épült vagy újult meg a magyar kormány támogatásával, ebből több mint 500 Erdélyben. Összeállításunkban néhány konkrét megvalósítás révén mutatjuk be a támogatás jelentőségét.
Antikommunista román hősre, a Ceaușescu-diktatúra elleni tiltakozásként önmagát felgyújtó Liviu Corneliu Babeșre emlékeztek hétfőn az erdélyi Brassópojánán.
Nemcsak lopott személygépkocsival, hanem Nyugat-Európából eltulajdonított kerékpárral is le lehet bukni. Szatmárnémetiben egy Ausztriából származó biciklit sikerült lokalizálni a rajta elhelyezett helymeghatározó eszköz segítségével.
Erdélyi személyek is Dubajban rekedtek a háborús közel-keleti helyzet miatt.
Tiltással nem megy, ezért szabályozással és jó példával kell óvnunk gyermekeinket a digitális világ csapdáitól. Erről szólt az előadás, amelyet Mircea Miclea pszichológus, akadémikus, volt tanügyminiszter tartott a tordaszentlászlói református templomban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!