Elmarasztalta Parászka Boróka újságírót a szakmai szervezet
Fotó: Parászka Boróka/Facebook
Elmarasztalta Parászka Boróka marosvásárhelyi újságírót a MÚRE a Krónika vezető szerkesztője által emelt panasz nyomán. Az újságírószervezet etikai bizottsága megállapította, hogy Parászka sajtóetikai vétséget követett el, és nemcsak etikai, hanem szakmai hitelessége is megkérdőjelezhető.
2024. március 21., 16:502024. március 21., 16:50
2024. március 21., 17:152024. március 21., 17:15
Rostás Szabolcs azután fordult a Magyar Újságírók Romániai Egyesületéhez (MÚRE), miután a Marosvásárhelyi Rádió munkatársa vele szemben elkövetett zaklatásnak állította be azt, hogy a Krónika munkatársa az újságírói munkáját igyekezett végezni. Lapunk vezető szerkesztője tájékoztatta a MÚRE becsületbíróságát, hogy tavaly decemberben reagáltatni kívánta Parászka Borókát az ügyészség határozatára, amelyben a vádhatóság nem találta bizonyítottnak az újságíró vádját, miszerint kollégája, Kiss Dénes bántalmazta a Marosvásárhelyi Rádió stúdiójában 2020 áprilisában.
Néhány nappal később Rostás azokkal a vádakkal kapcsolatban is meg akarta szólaltatni Parászkát, miszerint 14 évvel korábban fizikailag bántalmazott egy nőt Marosvásárhelyen a nyílt utcán. A mintegy 10 perces beszélgetés során – amelynek hangfelvételét a panaszos a MÚRE rendelkezésére bocsátotta – Parászka nem volt hajlandó érdemben nyilatkozni a történtekről, viszont „zaklatónak, megszállottnak” nevezte a Krónika vezető szerkesztőjét. A marosvásárhelyi újságíró azt firtatta Rostástól, hogy miért „zaklatja, nyúl bele a magánéletébe, ír róla lejárató cikkeket”, hívogatja „12 éve hol késő este, hol kora reggel”.
Másnap – még a 14 évvel korábban elkövetett bántalmazásról szóló cikk megjelenése előtt – Parászka Boróka bejegyzést posztolt Facebook-oldalán, ahol azt írta, hogy a Krónika munkatársa „kompromat”-ot folytat ellene, zaklatja, lejáratja, megfélemlíti, befeketíti, nőverőnek, mentálisan instabil embernek állítja be; közben elismerte, amit a telefonbeszélgetés során még letagadott, vagyis hogy valóban bántalmazott egy nőt 2009-ben, és ezért pénzbírsággal sújtották. Bejegyzéséhez több tucat kommentár érkezett, amelyek egy része súlyosan rágalmazó, becsmérlő a Krónikára vagy annak vezető szerkesztőjére; akad olyan, amelyik azt állítja: „az iyen Rostás-félékből a gyilkosság is kitelik”.
Miközben éveken keresztül állást foglalt a nők elleni erőszakkal szemben, 2020-ban pedig fizikai agresszióval vádolta meg egyik férfi kollégáját a Marosvásárhelyi Rádiónál, Parászka Boróka tettlegesen bántalmazott egy nőt 14 évvel ezelőtt.
A feltételezett sajtóetikai vétség vizsgálatára kinevezett etikai bizottság – amely kikérte, és megkapta a bepanaszolt álláspontját is – csütörtökön értesítette március 15-én kelt határozatáról a feleket, amelyet közzétettek a MÚRE honlapján is.
Nem vette figyelembe ugyanis, hogy közvélemény-formáló újságíróként munkaidőn kívül, magánszemélyként sem tehet közzé etikailag vállalhatatlan, az elfogadható közösségi megnyilvánulással ellentétes, uszító, kirekesztő, diszkrimináló gondolatokat. A testület szerint a sajtóetikai vétség ott érhető tetten, hogy a Krónikában megjelent cikkek kapcsán Parászka Boróka (miután nem élt a – hallgattassék meg a másik fél is – lap által felkínált lehetőséggel) saját Facebook-oldalán illette vádakkal Rostást, de a megfogalmazott vádak mellé nem rendelt bizonyítékot, a bejegyzés kommentjei pedig súlyosan rágalmazó, becsmérelő bejegyzéseket is tartalmaztak, amelyeket – tévesen értelmezett magánszféraként – Parászka nem moderált.
Felmondásra kérte Parászka Borókát hétfőn Szász Attila, a Marosvásárhelyi Rádió magyar szerkesztőségének vezetője azután, hogy az ügyészség megállapította: nem bizonyítható az újságíró állítása, miszerint a kollégája, Kiss Dénes bántalmazta.
„Rostás Szabolcs Parászka Borókát érintett félként próbálta megszólaltatni, két cikkben is, amit Parászka a lekülönbözőbb – jogos vagy vélt – indokokra hivatkozva megtagadott, a kollegialitás teljes hiányáról téve ezzel tanúbizonyságot” – rögzíti a határozat. Az etikai bizottság közölte: abból indult ki, hogy az újságíró hivatása – joga és kötelessége – a tájékoztatás. Ha egy ügyben az egyik érintett fél szintén újságíró, még inkább elvárható, hogy az újságíró és szerkesztő írásban, online alkotásban, műsorban szándékosan vagy gondatlanságból valótlanságot nem állíthat, köteles a tényeket és adatokat az adott helyzetben elvárható gondossággal ellenőrizni, és megadni a feleknek a saját álláspont kifejtésének lehetőségét.
Bár a becsületbíróság elnöke felhívta a figyelmét, hogy a sajtóetikai panasszal kapcsolatos mindenféle információt a vizsgálatot lezáró határozat közzétételéig a testület bizalmasan kezel, s erre felkérte Parászkát is, ő február 19-én saját Facebook-oldalán „világgá kürtölte nemcsak az ellene folyamatban levő sajtóetikai vizsgálatot, hanem annak részleteit is”. „És ha mindez nem lenne elég, azzal zárja Parászka Boróka az Etikai Bizottságnak megküldött védekezését, hogy a diszkrécióra felszólító kérés figyelmen kívül hagyását azzal tetézi, hogy utóiratban közli az etikai testülettel, »Tájékoztatásul közlöm, hogy a fenti feljegyzést tovább küldöm a magyar sajtóban dolgozó kollégáknak, akiket értesítek a MÚRE eljárásáról…«” – állapítja meg a határozat.
„(…) hiszen ha saját magával szemben képtelen a diszkrécióra, milyen szakmai garancia van arra, hogy az újságíró a szakma gyakorlása közben megfelelőképpen tud kezelni más bizalmas információkat, amelyek munkavégzése során jutnak tudomására” – szögezi le a testület. Mindezeket figyelembe véve az eljáró testület úgy döntött, hogy szakmai, sajtóetikai határozatát ne csak a panaszos és a bepanaszolt ismerje meg, hanem legyen ismert a romániai magyar újságíró-társadalom körében is. Ezért a határozatot közzétette a MÚRE honlapján, ahonnan bármely médiatermék a forrás megjelölésével szabadon átveheti.
Nem találta bizonyítottnak az ügyészség Parászka Boróka újságíró vádját, miszerint kollégája, Kiss Dénes bántalmazta a Marosvásárhelyi Rádió stúdiójában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Mennyibe kerül ma kimondani az igent, és visszahozza-e az árát egy lakodalom? Egyre többe kerül esküvőt szervezni Romániában, miközben a fiatalok már egészen másként gondolkodnak a nagy napról.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
Látogatottsági adatok
2 hozzászólás