Monarchiabeli közutakat korszerűsítenek Szatmárban

Szatmár megye képviselő-testülete tegnapi tanácsülésén fogadta el azokat a határozattervezeteket, amelyek több mint 8 millió euró uniós támogatás lehívását teszik lehetővé. Az útépítésre kiírt európai uniós pályázat első részét már megszerezte a partiumi megye, hamarosan pénzt is kapnak az építkezéshez.

„Elkészül a szükséges műszaki dokumentáció, láttamoztuk a partnerségi szerződést, és a szükséges 2 százalékos önrészt is megszavazta a közgyűlés. Év végéig aláírhatjuk a finanszírozási szerződést, és jövő tavasszal kivitelezhetjük a beruházást” – közölte lapunkkal Csehi Árpád megyei tanácselnök. A tervek szerint 2011-ben új aszfaltréteget kapna az Osztrák–Magyar Monarchia idején épített Börvely–Ura, Szaniszló –Ömböly és Szárazberek–Garbolc kövesút.

„Nagyon fontos beruházás ez mindkét megye számára, ugyanis az érintett településeknek nem lennének saját anyagi lehetőségeik ilyen volumenű munkák kivitelezésére. Mivel Magyarországon az utak karbantartói a helyi önkormányzatok és rajtuk keresztül közvetlenül az állam, így a megyei önkormányzat direkt módon nem érdekelt ebben a kérdésben. Mi mégis felvállaltuk a közvetítő szerepet a Szatmár megye vezette pályázatban, mivel ezt diktálja a közös érdek” – nyilatkozta tegnap Román István, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye közgyűlésének alelnöke.

A két megye területén 20 kilométernyi utat korszerűsítenek majd összesen, amelyek Románia schengeni csatlakozása után nagyon fontos öszszeköttetési pontok lesznek a most többszörösen elzárt zsáktelepülések számára. „Korábban Szárazberek és Garbolc egy közigazgatási egységbe tartozott, de a határok átrajzolásával megszakadt közöttük a kapcsolat. Az újraépítendő közút és a határok megszüntetése a mostani 20 kilométernyi távolságot 2-re csökkenti” – részletezte Nagy Roland, Garbolc polgármestere.

Egyébként a 155 lakosú kistelepülésen nemrég közvélemény-kutatást végeztek, amelyből kiderült, hogy az útépítéssel a magyarországi falu lakóinak 100 százaléka egyetért, és 92 százalékuk a határ mindkét oldalán hajlandó munkát vállalni a jövőben. „Ezek az útépítési munkálatok nem- csak infrastrukturális beruházást jelentenek, hanem újraértelmezik azokat a kulturális, gazdasági és turisztikai kapcsolatokat, amelyeket a trianoni határok szétvágtak – véli Csehi. – Börvely számára például katasztrófavédelmi szempontból is fontos az Ura felé vezető út korszerűsítése, hiszen ezáltal a három oldalról elzárt település megnyílik, és árvízkor vagy egyéb sürgősségi esetben a most meglévő egyetlen Kraszna-híd mellett több alternatíva mutatkozik majd a mentésre.”

Tilki Attila, Fehérgyarmat polgármestere, parlamenti képviselő kifejtette, az általa vezetett kistérség számára a Szárazberek felé vezető út lesz az egyetlen átjárási pont Szatmár megye felé. „Az egykori utak újjáépítése nemcsak a közlekedést fogja megkönnyíteni, hanem együttműködésre serkenti majd a térség kis- és középvállalkozóit, közelebb hozza az ott élő embereket” – tette hozzá a magyarországi politikus.

A továbbiakban a két megye fel szeretné újítani a Börvely–Tiborszállás, Óvári–Csenger, Csengerbagos–Csengerújfalu, Kispeleske–Zajta közötti útszakaszt is, amelyre az érintett települések önkormányzatai már pályáztak a román–magyar határ átnyúló európai uniós fejlesztési alaphoz.