2009. szeptember 14., 09:102009. szeptember 14., 09:10
„Talpra magyar, hí a haza” – fogadták a Nemzeti dal megzenésített változatának akkordjai mindazokat, akik részt vettek a Bihar megyei RMDSZ által péntek délelőttre Nagyváradra, a megyei főtanfelügyelőség épülete elé összehívott nagygyűlésen, amelyen a hivatalos indoklás szerint a romániai közoktatás rossz irányba való szándékos elterelése ellen kívántak tiltakozni. A hívó szóra meglehetősen sokan hallgattak: a szűk, belvárosi utcában megtartott tiltakozó rendezvényre a nagyváradiak mellett a megye több településének magyar lakói érkeztek a helység nevét hirdető táblákkal, valamint Helyi autonómiát!, Ok nélküli igazgatóváltás! és Nem hagyjuk iskoláinkat! feliratú transzparensekkel. A nagygyűlés közvetlen kiváltó oka az, hogy leváltották több, elsöprő többségében magyarlakta település – így Székelyhíd, Köröstárkány és Hegyközszentmiklós – iskoláinak magyar igazgatóját is.
A délelőtt tizenegy órai kezdetig a várt ezer főhöz képest jó kétezren gyűltek össze a tanfelügyelőség előtt, miközben a hangszórókból további hazafias dalok, így a Székely Himnusz és az Édes Erdély, itt vagyunk! című induló is felharsant.
A szónoki pulpitusra először Pető Csilla parlamenti képviselő, a Bihar megyei RMDSZ oktatási ügyvezető alelnöke lépett fel, aki az oktatás átpolitizálása ellen emelt szót. „Nem engedhetjük, hogy egy iskolaigazgatót csak azért menesszenek, mert nem tagja a Szociáldemokrata Pártnak vagy a Demokrata-Liberális Pártnak” – szögezte le a kormánypártok személyzeti politikáját ostorozó beszédének elején a politikus.
| Ellenzi a párt alapú igazgatócseréket Ilyés Gyula, Szatmárnémeti polgármestere. A partiumi megyeközpont vezetője legutóbbi sajtótájékoztatóján leszögezte: nem elfogadható, hogy a politika beleszóljon az oktatásszervezésbe. „A hatályban lévő szabályozás értelmében fenntartóként az önkormányzatnak, így a polgármestereknek is joguk van beleszólni az iskolaügyekbe. Minden kinevezést láttamoznom kell, ám azt nem tudni, mi történik, ha nem tetszik a minisztériumi döntés, és nem írom alá a tanfelügyelőség kinevezéseit” – nyilatkozta Ilyés. Információink szerint kormánypárti politikusok saját pártjaik számára szeretnék megszerezni a szatmári magyar iskolák igazgatói székeit is. Előfordulhat, hogy például a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumnak demokrata-liberális színekben politizáló, román igazgatóhelyettese lesz a közeljövőben. A politikai játszmák eredményeként több magyar iskolavezető kerülhet utcára. Ilyés szerint eddigi mandátuma során az önkormányzat jól együtt tudott működni a városban tevékenykedő iskolaigazgatókkal, és nem szeretné, ha politikai csatározások befolyásolnák a közös munkát. „Az lehet a gond, hogy a kinevezéseket szabályozó határozattervezet még hiányos, nincsen minden pontja megfelelően kidolgozva. Az azonban biztos, hogy a városvezetésnek döntő szava van a cseréket, kinevezéseket illetően” – tette hozzá a határ menti város első embere. Sajtótájékoztatóján Iulia Adriana Oana Badea Ilyés Gyula korábbi nyilatkozatára reagálva elmondta, a polgármester is politikai úton jutott tisztséghez, így ő is saját politikai nézőpontja felől közelít a kérdéshez, azaz hazabeszél az igazgatócserékkel kapcsolatban. Badea úgy gondolja, komoly esélye van annak, hogy azok az RMDSZ-es és liberális (PNL) iskolavezetők, akik eddig ideiglenes kinevezéssel töltötték be tisztségeiket, búcsút inthetnek bőrfoteljeiknek. A politikusnő továbbá azt is megemlítette, hogy a helyeikre megbízható embereknek, nem pedig politikai ellenfeleknek kell kerülniük. „Nem lehet olyan csapattal futballmeccset nyerni, melyet az ellenfél állított össze“– véli az államtitkár. Végh Balázs |
„Nem engedhetjük, hogy azok az iskolaigazgatók, akik a magyar nemzeti identitás élharcosai, félre legyenek állítva!” – tette hozzá Pető, rámutatva: a magyar vezetőket azzal az érvvel mozdították el tisztségükből, hogy nem voltak képesek minőségi menedzseri munkát kifejteni. Pető Csilla ugyanakkor kijelentette: a magyar településeken csakis akkor lehet biztosítani a minőségi menedzseri tevékenységet, ha a tapasztalt magyar szakemberek a helyükön maradnak. „ A PDL vagy a PSD igazgatója soha nem fogja megérteni a magyar közösség jogos elvárásait” – adott hangot kételyeinek a politikus, majd megjegyezte: tarthatatlan, hogy a takarékoskodás örve alatt mindig a kisebbségi iskolák összevonásával, leépítésével próbálnak meg spórolni.
A folytatásban a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége, a Nagyváradi Magyar Diákszövetség, a nagyváradi Ady Endre Gimnázium szülői bizottságának, illetve a székehlyhídi gimnázium tanári karának képviselője is szót kapott. Beszédükben mindannyian a PSD–PDL-nagykoalíció által elindított politikai alapú leváltási hullámot bírálták, kiálltak a leváltott iskolaigazgatók mellett, illetve követelték, hogy a történelmet és a földrajzot oktassák magyar nyelven, valamint hogy a román nyelvet tanítsák speciális tanterv szerint a magyar diákoknak.
A nagygyűlést kisebb közjáték szakította félbe, a tanfelügyelőség kapuján ugyanis kilépett Dorel Luca Bihar megyei főtanfelügyelő, aki a tömegen keresztül utat tört magának Kiss Sándor megyei RMDSZ-elnökig – aki a tavalyi helyhatósági választásokig a megyei tanácselnöki tisztséget is betöltötte – , valamint Szabó Ödön megyei ügyvezető elnökig, akiket rövid beszélgetést követően irodájába invitált. A főtanfelügyelő útban visszafelé a sajtó képviselőinek úgy nyilatkozott: a leváltott iskolaigazgatóknak azért kellett távozniuk, mert egyikük sem rendelkezett címzetes tanári kinevezéssel.
A főtanfelügyelő megjelenése ugyanakkor nem zavarta meg a gyűlés forgatókönyvét, a tervek szerint következő szónok, Gavrucza Tibor református lelkész, a megyei közgyűlés oktatási és művelődési bizottságának elnöke lépett fel a pulpitusra, ahol arról beszélt, személy szerint örült, amikor az RMDSZ ellenzékbe került, és arra szólította fel a szövetség országos vezetését: vegye komolyan az ellenzékiséget. „Ahogy a székely arra tanította a fiát: a medve nem játék, úgy az ország vezetőinek is tudomásul kell venniük, hogy az iskola sem játék” – fogalmazott a szónok, heves helyeslést váltva ki a hallgatóságból.
A rendezvény utolsó szónokaként Szabó Ödön megyei ügyvezető elnök lépett föl az emelvényre. Beszédében rámutatott: eddig Bihar megyében megvolt a lehetőség, hogy a magyar érdekképviselet olyan emberekkel tárgyaljon, akik megértették, hogy a magyar közösséget érintő sajátos oktatási ügyekben a magyar közösség képviselőinek kell dönteni. „Ez az egyensúly azonban most felborulni látszik” – figyelmeztetett Szabó, majd kifejtette: a tüntetés szervezői és résztvevői csupán azt kérik, amit megígértek nekünk. Ezt alátámasztandó román nyelven olvasta fel az 1918-ban a Magyarországtól elszakadni kívánó erdélyi románok gyulafehérvári nagygyűlésén elfogadott nyilatkozat kisebbségekre vonatkozó passzusát, amelyben ígéretet tettek arra, hogy a kisebbségek választott képviselőik útján arányosan részt vehetnek a közigazgatásban, és maguk dönthetnek a közvetlenül őket érintő kérdésekben.
„Az adott szó kötelez: önrendelkezést akarunk, azt, hogy az oktatásban, a bíróságokon használhassuk az anyanyelvünket” – fogalmazta meg a követeléseket Szabó. A főtanfelügyelő kijelentéseit cáfolva megjegyezte: a leváltott iskolaigazgatók szerdán még megkapták hivatalos kinevezésüket, hogy aztán pénteken már az eltávolításukról szóló értesítést vehessék kézhez. „Vannak, akik árulóként ellenünk fordulnak, és janicsárrá válnak, ezeknek nincs helyük köztünk” – utalt arra, hogy Székelyhídon a tiltakozás ellenére eltávolított igazgató helyett Rákóczi Lajos korábbi RMDSZ-es parlamenti képviselőt hívták vissza a nyugdíjból, aki – a PSD színeiben – el is fogadta a kinevezést. „Aki eladja a lelkét, aki hagyja magát megvenni egy tál lencséért, annak nincs helye köztünk” – mondta az egyre indulatosabbá váló politikus, akinek ezen kijelentését a székelyhídi táborból hangos helyeslés fogadta, mint ahogy azt is, amikor teátrális gesztussal a mögötte lévő táblára mutatva megjegyezte: ha a főtanfelügyelő annyira megértő, akkor ideje lenne a kizárólag román nyelvű táblát is kétnyelvűre cserélni.
A rendezvény zárásaként Meleg Vilmos, a nagyváradi színház Szigligeti társulatának tagja elszavalta a Himnuszt, majd miközben az egybegyűltek ütemes tapssal kísérték a Republic hangszórókból felcsendülő, Ezt a földet választottam című dalát, Szabó és a szónokok fölmentek Dorel Luca irodájába, hogy átadják neki a nagygyűlés céljait tartalmazó petíciót. A dokumentumban a szervezők elégedetlenségüknek és aggodalmuknak adnak hangot amiatt, hogy a főtanfelügyelőség politikai alapon váltott le magyar iskolaigazgatókat, amivel törvényt sértett, és a decentralizációs törekvéseket is figyelmen kívül hagyta. Emellett követelik a román nyelv idegen nyelvként, valamint a földrajz és a történelem magyar nyelven történő oktatását.
Dorel Luca főtanfelügyelő válaszában ismét arról beszélt, hogy a leváltott igazgatóknak nem volt képesítésük, replikájában viszont Szabó Ödön rámutatott: a helyükre kinevezett igazgatók sem felelnek meg a szakmai követelményeknek.
A rendezvénnyel egy időben zajlottak egyébként a pedagógusok szakmai gyűlései is, a Krónikának egy fiatal történelemtanár elmondta: ő maga csupán egy nappal korábban értesült arról, hogy a tüntetés időpontjában gyűlésen kellene lennie, és úgy vélte, ha nem szervezték volna a rendezvénnyel egy időben, akkor a demonstráción legalább kétszáz pedagógus is részt vett volna.
Kiss Sándor Bihar megyei RMDSZ-elnök a Krónikának elmondta: a nagygyűlést azért kellett összehívni, mert – bár eddig tárgyalásokkal mindent el lehetett intézni – ez a módszer már nem működött. „Békés megmozdulást tartottunk, mivel ami történik, azt már nem lehet tovább tűrni. Ha nem lesz elég, akkor viszont tovább megyünk” – szögezte le a politikus, majd a Krónika azon kérdésére, hogy meddig hajlandóak elmenni, azt válaszolta: „Bármeddig.”
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizenegy hét nyári szünidő Romániában, tíz Magyarországon, hat Dániában és tizennégy Olaszországban: jelentős eltérések tapasztalhatók az európai államok legfőbb közoktatási vakációját tekintve.
Erdély vízkészletei évek óta apadnak, a nyári zivatarok pedig önmagukban nem képesek pótolni a hiányt. Czellecz Boglárka hidrológus elmagyarázza, miért apadnak Erdély vízkészletei, és mit tehetünk a csapadék helyben tartásáért.
Nicușor Dan államfő visszaküldte pénteken felülvizsgálatra a parlamentnek a medveállomány ritkítására vonatkozó törvényt – közölte a román elnöki hivatal. A jogszabály alapján 2026-ban 859 barnamedve megelőző célú kilövésére nyílna lehetőség.
Az Arad Megyei Környezetőrség szerint 15 ezer lejre bírságoltak meg vízügyi korlátozások és a vízfelhasználási szabályok megsértése miatt egy halastavat üzemeltető céget, amely hivatalosan a tőzmiskei RMDSZ-es polgármester érdekeltségi körébe tartozik.
Hétfőn kezdi meg a munkáját az észak-erdélyi autópálya Magyarzsombor és Vaskapu között, Szilágy megyei szakaszának – ami az első szakasz lesz, amelyet idén átadnak.
Napok óta tart a hőhullám, a hőmérő higanyszála az ország több részében is nap mint nap 40 Celsius-fok közelébe emelkedik, miközben építkezéseken, mezőgazdaságban, raktárakban és gyárakban emberek tízezrei dolgoznak.
A hőség és a folyók kritikusan alacsony vízszintje miatt újabb erdélyi megyékben vezettek be forgalom- és vízkorlátozást csütörtökön. A korábbi négyről hétre nőtt a harmadfokú hőségriasztás alatt lévő romániai megyék száma.
Büntetőfeljelentést tett csütörtökön Majka romániai jogi képviselője a sepsiszentgyörgyi Sic Feszt fesztiválra tervezett koncert lemondását kiváltó fenyegetés ügyében.
A túlszaporodott medveállomány miatt azonnali és konkrét intézkedésekre van szükség az emberi életek és a javak védelméhez.
Miközben a jelenlegi szárazság miatt is azt láthatjuk, hogy a Duna vízhozama elérte a történelmi mélypontot, és a romániai folyók többségének hozama várhatóan csökkenni fog az elkövetkező évtizedekben, egy folyó kivételt jelent: a Szamos.
Látogatottsági adatok