Az Európai Unió luxembourgi székhelyű bíróságának törvényszéke helyt adott az Európai Bizottság ellen benyújtott keresetnek, mert a kisebbségvédelemmel foglalkozó javaslat nyilvántartásba vételének megtagadására vonatkozó uniós bizottsági indokolást elégtelennek találta.

Az MTI emlékeztet, az ügy előzménye, hogy 2013 júliusában egy polgári bizottság – amelynek mások mellett tagja Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke – Minority SafePack – one million signatures for diversity in Europe című európai polgári kezdeményezésre irányuló javaslatot nyújtott be az Európai Bizottsághoz. A kezdeményezés arra irányul, hogy felkérje az Európai Uniót a nemzeti és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek védelmének javítására, valamint az Európai Unió kulturális és nyelvi sokszínűségének megerősítésére.

Az uniós bizottság 2013. szeptemberi határozatában elismerte, hogy a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak tiszteletben tartása európai uniós értéknek minősül, az európai uniós intézményeknek tiszteletben kell tartaniuk a kulturális és nyelvi sokféleséget és el kell kerülniük minden, a nemzeti kisebbséghez tartozáson alapuló hátrányos megkülönböztetést. A bizottság ugyanakkor megtagadta az európai polgári kezdeményezés bejegyzését, mert úgy ítélte meg, hogy az európai sokszínűség megőrzését célzó Minority SafePack nem tartozik jogalkotási hatáskörébe.

A kezdeményezők a dokumentum bejegyzését követően kezdhették volna el az európai aláírásgyűjtést, hogy ezzel a kisebbségvédelemi tárgyú szabályozására sarkallják a bizottságot.
Az Európai Bizottság döntését követően az RMDSZ és az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) keresetet nyújtott be az uniós bizottság ellen a kezdeményezés elutasítása miatt Európai Unió Bíróságán.

Az uniós törvényszék pénteken ismertetett véleménye szerint az Európai Bizottságnak egyértelműen meg kellett volna jelölnie – mivel a felperesek nem tudták beazonosítani az elutasító indokok közül – a javaslat azon elemeit, amelyek nem tartoznak a hatáskörébe, valamint az ezt alátámasztó indokokat. A törvényszék nyitva hagyta azt a kérdést, hogy az európai polgári kezdeményezésre irányuló javaslat nyilvántartásba vehető-e annak megállapításáig, hogy a javasolt intézkedések mely része tartozik és mely része nem tartozik az Európai Bizottság hatáskörébe.

„Örvendünk, hogy az Európai Unió megértette: nem különleges bánásmódot kérünk, hanem annak elismerését, hogy a nemzeti közösségek teljes értékű tagjai a társadalomnak, Európának. Ám fontosnak tartjuk elmondani: bármilyen döntés is született volna a mai nap, nekünk tovább kell haladni azon az úton, amelyen az őshonos kisebbségeket képviselő partnereinkkel elindultunk” – idézte az RMDSZ közleménye Kelemen Hunort.

A szövetség elnöke szerint sok évig kudarcosnak tűnt az európai polgári kezdeményezés helyzete, „viszont mára bebizonyosodni látszik: csakis úgy kerülhet az eddigieknél nagyobb nyomatékkal napirendre a kisebbségvédelem, ha a kezdeményezők és támogatók mindvégig kitartanak Brüsszelben, de otthon is, ha a harcot nem adják fel”. A Minority SafePack erényének tartja, hogy sikeresen azonosította azokat a területeket, amelyek szervesen kapcsolódnak az európai közösségek legfontosabb törekvéseihez: az anyanyelv és identitás védelméhez, a politikai képviselethez, a régiók megerősödéséhez, valamint az egyenlő bánásmódhoz. Kelemen Hunor összegzésként kiemelte: egy olyan időszakban, amikor az Európai Unió válaszút előtt áll, a döntés reménnyel tölti el azt a 60 millió állampolgárt, amely Európa valamely őshonos kisebbségéhez tartozik.

Az európai polgári kezdeményezés intézményét az Európai Unió Lisszaboni Szerződése hozta létre. Ennek értelmében az Európai Bizottságnak meg kell vizsgálnia minden olyan kezdeményezést, amelyet az unió legalább hét országának legkevesebb egymillió polgára aláírásával támogat.