Kisgyörgy Zoltán újságíró évek munkáját összegezte a Mesélő falvaink sorozat első kötetében
Fotó: Vargyasi Levente
Erdővidék falvai nem statisztikák, nem adatlapok, nem egyszerű földrajzi helyek Kisgyörgy Zoltán geológus, geológiai szakíró, újságíró új könyvében. A Mesélő falvaink első kötete egy olyan tudásanyag lenyomata, amely évtizedek terepmunkájából, személyes találkozásokból és emlékezetből állt össze. És bár a szerző idén tölti kilencvenedik életévét, a kötet nem életművet zár le, hanem hozzáférhetővé tesz egy életnyi tudást, és reményei szerint egy sorozat első darabja.
2026. február 09., 14:242026. február 09., 14:24
A Mesélő falvaink – Erdővidék című kötet nem klasszikus értelemben vett falumonográfia, és nem is akar az lenni. A nem rég Sepsiszentgyörgyön megtartott bemutatóján többször elhangzott, a könyv tudatosan elkerüli a teljesség illúzióját: nem adatokkal, évszámokkal és intézménytörténetekkel kívánja lefedni a falvakat, hanem történetekkel, amelyek közelebb visznek hozzájuk.
Ez a megközelítés szorosan összefügg a szerző pályájával: Kisgyörgy Zoltán nem levéltárak csendjéből, hanem a terepről érkezett az íráshoz, geológusként, majd újságíróként a mozgás, az utazás, a helyszíni jelenlét határozta meg a munkáját. Saját elmondása szerint a bányászat, az oktatás és a terepmunka formálta azt a szemléletet, amely később az írásaiban is megjelent: a világ akkor érthető, ha bejárjuk, és akkor mesélhető el, ha kapcsolatba lépünk vele.
A Mesélő falvaink szövegeiben ez a kapcsolat mindenütt jelen van. Nemcsak a témaválasztásban. A könyv olvasása közben az ember szinte hallja a szerző hangját, ami nem puszta stiláris sajátosság, hanem annak a következménye, hogy ezek a leírtak eredetileg beszédhelyzetekből születtek, találkozásokból, kérdésekből, spontán megjegyzésekből.
A kötet írásainak egy része korábban újságban jelent meg, ám a könyv nem egyszerű válogatás.
Míg Kisgyörgy Zoltán faluriportjai gyakran a jelen problémáira reagáltak, a Mesélő falvainkban a szerző más irányt választott: olyan történeteket emelt ki, amelyek nélkül egy-egy település múltja és karaktere nem érthető meg. Ezek sokszor apró epizódok, emberi sorsokhoz, különös helyzetekhez kötődő emlékek – mégis ezek adják a falvak belső logikáját.
És ezek az epizódok, emlékek, bár gyakran a nagyközönség számára sem ismeretlenek, a kötetben mégis újjászületnek. Bibarcfalva híres ásványvize, a Benedek Elek nyomán híressé vált Kisbacon, Uzonka gyógyvize, a Maniu-gardisták kegyetlenkedése Szárazajtán, az olaszteleki Daniel-kastély csak néhány epizód a könyvből, amelyekről sokan hallottakat, ám Kisgyörgy Zoltán kötetében, sajátos tolmácsolásában új értelmet nyernek.
És nem is csak ezek kapnak helyek, hanem helyi legendák, személyes tapasztalatok – de mindez a néprajzosokat, történészéket megszégyenítő pontossággal, igényességgel.
A tervek szerint az Erdővidéket bemutató kötet egy sorozat első része
Fotó: Kovászna Megyei Művelődési Központ
A kötet nem azt állítja, hogy a falu története kizárólag a múlté, de azt igen, hogy a jelen csak akkor értelmezhető, ha ismerjük azokat a rétegeket, amelyekből kinőtt.
Fontos eleme ennek a szemléletnek a humor is: hírhedt Kisgyörgy Zoltán anekdotikus érzéke, iróniája, az a képessége, hogy komoly témákat is könnyed hangon tud megközelíteni.
A történetek befogadhatók, gyakran szórakoztatók, miközben komoly tudás húzódik meg mögöttük. Ez a kettősség – a tudás és az élményszerűség együttese – a kötet egyik legnagyobb erénye.
A sepsiszentgyörgyi bemutatón elhangzott, hogy egy hatkötetes sorozatról van szó, amely Háromszék falvait kívánja bemutatni régiónként. Erdővidék után Orbaiszék következik, majd Sepsiszék és Kézdiszék, utóbbi kettő két-két kötetben.
A kötet létrejötte intézményi együttműködés eredménye: a Kovászna Megyei Művelődési Központ és az Háromszék Vármegye Kiadó közreműködése nélkül nem születhetett volna meg ilyen kivitelű könyv. Nemcsak szakmai, hanem anyagi értelemben is komoly befektetésről van szó, mint elhangzott éppen ezért fontos, hogy a könyvre helyi értékként tekintsünk – olyan kiadványként, amely a közösség önismeretét szolgálja.
A vizuális megjelenés ezt az értékszemléletet erősíti. A könyv grafikai világa, tipográfiája és fotóanyaga tudatosan épít arra, hogy az olvasó ne csak olvassa, hanem „bejárja” Erdővidéket. A légi felvételek különösen ezt a célt szolgálják: egyszerre kínálnak távolságot és rálátást, új perspektívát az ismerős tájra. Ez az a többlet, amely – a bemutatón elhangzottak szerint – az újságműfajban nem lenne megvalósítható.
Ez a nyitottság nem véletlen: a kötet nem egyetlen célközönséghez szól, hanem mindazokhoz, akik kötődnek Erdővidékhez és Háromszékhez – akár születésük, akár családi emlékeik, akár puszta érdeklődésük révén.
A bemutatón többen hangsúlyozták: különleges élmény személyesen hallgatni Kisgyörgy Zoltánt mesélni, de a könyv egyik legnagyobb érdeme, hogy ebből az élményből az olvasó is részesülhet. A szövegek mögött ott van egy következetes szemlélet, egy mély helyismeret és egy erős kötődés a szülőföldhöz. Ez a kötődés nem deklarált, hanem a történetekből bontakozik ki.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
A magyar diákok kevesebb mint fele képzeli el Romániában a jövőjét – többek közt ez derült ki a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ) által kezdeményezett, Jól vagy, tényleg? elnevezésű országos állapotfelmérésből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!