2009. december 17., 08:352009. december 17., 08:35
Egyoldalúan szerződést bontott Szondy Zoltán újságíróval a Hargita Népe megye napilap. „Nem vett részt semmilyen aktivitásban, amely a lapnál folyt, és nem írt szinte semmit. Meg lehet nézni a kollekciót.
Egyszerűen visszautasította a munkát, de a fizetésre igényt tartott” – indokolta a döntést a Krónikának Isán István Csongor, a lap igazgató-főszerkesztője. Mint elmondta, nemrég szerzett tudomást arról, hogy Szondy passzivitása nyomán elégedetlenség lett úrrá a kollégák körében is, többen is felrótták, hogy „ha mindenki dolgozik, Szondy Zoltán miért nem?”.
„A mulasztások mellett teljesen impertinensen viselkedett. Beszólt, és mindenkit lenézően kezelt” – részletezte a Hargita Népe az idei év elején kinevezett vezetője, hozzátéve, mindemiatt indult fegyelmi eljárás Szondy ellen. A főszerkesztő elmondása szerint az érintettet többször is figyelmeztették szóban, de végül fegyelmi eljáráshoz folyamodtak, amelyet törvényes úton folytattak le. Ennek következményeként bontották fel Szondy Zoltán munkaszerződését.
A fegyelmi eljárásban szereplő indokokat – miszerint nem vett részt sem tematikusgyűléseken, sem cikkei tördelésében – Szondy Zoltán lapunknak röhejesnek nevezte, és mint elmondta, beperelte a lapot. „A cikkeket tördelők szokták tördelni, tematikusgyűlések pedig nem is voltak” – válaszolt a végzésben szereplő vádakra az újságíró. Mint hangsúlyozta, minden nap jelent meg írása, amely mind a nyomtatott, mind pedig az internetes újságban megtalálható. „Még prémiumot is kaptam az elmúlt időszakban, mivel egyik hónapban az enyém volt a legjobb írás. Azt a pénzt ők adták” – tette hozzá.
Szondy szerint ugyanakkor a döntés mögött politikai nézeteltérések állnak. „Írtam egy cikket, amelyben teljesen tárgyilagosan egy költségleosztás szerepelt. Arról volt szó, hogy a Hargita Megyei Tanács a polgári párti, illetve a független polgármesterek által vezetett falvakat diszkriminálja. Ezt én számok és tények alapján írtam meg. Nekik ez volt a bajuk” – fejtette ki az újságíró, aki egyben az MPP színeiben csíkszeredai önkormányzati képviselő, miközben a Hargita Népe az RMDSZ-es többségű megyei közgyűlés felügyelete alá tartozik.
Felháborodással vette tudomásul a lap vezetőségének döntését Papp Kincses Emese polgári párti megyei önkormányzati képviselő is, aki a rendszerváltás óta eltelt húsz évben rendszeresen közölt a lapban, azonban az új vezetőség nem sokkal beiktatásuk után úgy döntött, hogy a neves közírónak többé nem jelenhetnek meg írásai a Hargita Népében.
Papp Kincses Emese a Krónika kérdésére felidézte, levélben értesítette őt az új főszerkesztő, hogy „az újságot nem politikusoknak, hanem újságíróknak kellene szerkeszteniük”. Papp Kincses azonban fölháborítónak találta, hogy egy „kezdő újságíró kiutasítja ettől a laptól”. „Mintegy félezer írásom jelent meg az elmúlt 20 évben. Hiszek a véleménynyilvánításban, és tiltakozom a cenzúra ellen. Egy lap legyen független, ahol a szólás- és sajtószabadság nem sérül” – fogalmazott.
„A Hargita Népe és Hargita Megyei Tanács a korábbi ciklusban, Bunta Levente elnöksége alatt szerződést kötött, amely értelmében a közgyűlés dönt ugyan a kiadó igazgatói tisztségéről, ám a lap tartalmi kérdéseiben a főszerkesztő dönt, az önkormányzat pedig nem szól bele a munka folyamatába. Most meg összevonták a két tisztséget – rótta fel Papp Kincses Emese. – Szondy már a második, tehát egyértelmű, hogy a megyei tanács nem tűri a bíráló hangnemet.
Visszatérünk hát Ceauşescu idejébe, amikor nem lehetett szabadon írni.”
„Papp Kincses Emese publicistaként próbált feltűnni, ám politikai üzenetet adott el. A politikusok nem írnak. Nem ír sem Borboly Csaba, sem Markó Béla. Miért lenne bárki is ezalól kivétel? Elmondhatja a véleményét bármikor, és mi, szerkesztőségi döntés szerint idézünk tőle” – reagált Papp Kincses Emese vádjaira Isán István Csongor igazgató-főszerkesztő.
Ezzel szemben Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök már több ízben is publikált a sajtóban, többek között lapunk Szempont mellékletében is, miközben Markó Béla RMDSZ-elnöknek éppen tegnap jelent meg cikke a Népszabadság című napilapban.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) vasárnap sárga jelzésű, hétfő 10 órától kedd 10 óráig érvényes hőségriasztást adott ki Krassó-Szörény, Temes, Arad, Bihar, Szatmár, Szilágy és Máramaros megyére.
Románia vezeti a globális alkoholfogyasztási ranglistát fejenként évi 17,1 liter tiszta szesszel, miközben Erdélyben és Székelyföldön is riasztóak az egészségügyi mutatók. De mi áll a sokkoló világelsőség hátterében?
Kövekkel, botokkal és fejszékkel támadtak a Kolozs megyei Récekeresztúron (Recea-Cristur) feldühödött falusiak egy mentőautóra az úgynevezett „fekete mentőről” szóló rémhírek hatására, súlyos szemsérülést okozva a jármű vezetőjének.
A hőségben nemcsak az számít, mit teszünk a hűtőbe, hanem az is, mennyi idő alatt visszük haza a bevásárlást, hiszen a hús, a hal vagy egy krémes sütemény már egy hosszabb buszozás alatt is túlmelegedhet, megromolhat.
Jövő héten, augusztus 11. és 15. között, a Márton Áron Emlékév jegyében rendezik meg az 50. Csíksomlyói Ifjúsági Találkozót (CSIT) – közölte a gyulafehérvári római katolikus főegyházmegye az.
Tizenegy hét nyári szünidő Romániában, tíz Magyarországon, hat Dániában és tizennégy Olaszországban: jelentős eltérések tapasztalhatók az európai államok legfőbb közoktatási vakációját tekintve.
Erdély vízkészletei évek óta apadnak, a nyári zivatarok pedig önmagukban nem képesek pótolni a hiányt. Czellecz Boglárka hidrológus elmagyarázza, miért apadnak Erdély vízkészletei, és mit tehetünk a csapadék helyben tartásáért.
Nicușor Dan államfő visszaküldte pénteken felülvizsgálatra a parlamentnek a medveállomány ritkítására vonatkozó törvényt – közölte a román elnöki hivatal. A jogszabály alapján 2026-ban 859 barnamedve megelőző célú kilövésére nyílna lehetőség.
Az Arad Megyei Környezetőrség szerint 15 ezer lejre bírságoltak meg vízügyi korlátozások és a vízfelhasználási szabályok megsértése miatt egy halastavat üzemeltető céget, amely hivatalosan a tőzmiskei RMDSZ-es polgármester érdekeltségi körébe tartozik.
Hétfőn kezdi meg a munkáját az észak-erdélyi autópálya Magyarzsombor és Vaskapu között, Szilágy megyei szakaszának – ami az első szakasz lesz, amelyet idén átadnak.