Képünk illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
Nem erősítették meg a lapunknak nyilatkozó, erdélyi romaközösségek körében jártas szociális munkások, szakemberek azokat a vélekedéseket, miszerint nem valósak a tavalyi népszámlálás cigány nemzetiségű személyekre vonatkozó adatai. Nemrég az önmagát a romák királyának kikiáltó negyszebeni Dorin Cioabă hevesen megkérdőjelezte, hogy – mint a cenzus eredményeiből kiderül – mindössze 595 ezer roma személy él Romániában, szerinte sokan vannak, akiket nem számoltak meg. Az erdélyi, székelyföldi cigánytelepeken önkéntesek, civil szervezetek munkatársai segítettek az összeírásban, a kérdőívek kitöltésében.
2023. február 19., 21:312023. február 19., 21:31
2023. február 19., 21:582023. február 19., 21:58
Minden bizonnyal sokáig fognak még kérdéseket felvetni, következtetéseknek, értelmezéseknek, elméleteknek alapot adni a 2022-es romániai népszámlálás eredményei, amelyek kapcsán az országban élő nemzetiségek képviselőinek és szószólóinak is megvan a „maga véleménye”. Nemrég Dorin Cioabă önjelölt nagyszebeni cigánykirály úgy nyilatkozott, hogy szerinte jóval több roma él Romániában, mint az összeírás során kimutatott szám, úgy véli ugyanis, hogy sok cigány közösséget nem is kerestek fel a számlálóbiztosok, illetve sok roma félt vállalni identitását.
Ez azt mutatja, hogy mintegy 52 ezerrel csökkent a romák száma az országban a 2011-es népszámlálás adataihoz képest. Nicolae Păun, a Romák Pro Europa Pártja Egyesület elnöke egyenesen perrel fenyegette meg az Országos Statisztikai Hivatalt, szerinte ugyanis több mint ezerre rúg azoknak a romáknak a száma, akiket nem írtak össze.
Marosszentgyörgyön a roma értelmiségiek végezték a munkát
Récsei Mária, a Gyulafehérvári Caritas által működtetett marosszentgyörgyi foglalkoztató központ vezetője a Marosvásárhely szomszédságában fekvő községben volt tanúja, részese annak, hogy miként zajlott tavaly a népszámlálás folyamata. Már csak azért is, mert a Caritas is igyekezett bekapcsolódni az összeírásba oly módon, hogy például a központjukban foglalkoztatott személyeket tájékoztatták az adatgyűjtés fontosságáról. Továbbá felajánlották a segítségüket is, így számos családnak segítettek az önkitöltéses szakaszban.
Illetve mivel ők maguk is a helyi közösségből származtak, tulajdonképpen már előre tudták, hogy kik azok, akiknek az első szakaszban nem sikerült a kitöltés, így fel kell keresni őket. Récsei Mária érdeklődésünkre kiemelte, bár a friss adatokat még nem ismeri, azt tudja, hogy a nem hivatalos, inkább tapasztalatra alapozó becslések szerint a községnek körülbelül 20 százaléka roma nemzetiségű, illetve jó részük kettős identitásúnak vallja magát, azaz romának és magyarnak is.
Ezzel egy időben a marosszentgyörgyi roma lakosság meglehetősen rétegzett, így az identitással kapcsolatos kérdések terén nagy eltérések tapasztalhatóak, például
Récsei Mária azt is elmondta, a Caritas intenzíven dolgozott azon, hogy a romák megértsék a népszámlálás fontosságát, de szerinte ez bármely etnikum esetében érvényes lehetett bizony mértékben, bizonyos közegben. Alapvetően nyitottnak bizonyultak a cigány emberek a cenzus során, a kérdőívek kitöltése során nem voltak elutasítóak, nem értetlenkedtek.
Jóval több roma él Romániában, mint a népszámlálás által kimutatott 2,98 százalék – vallja Dorin Cioabă önjelölt nagyszebeni cigánykirály, aki szerint sok roma közösséget nem is kerestek fel a számlálóbiztosok, mások pedig féltek vállalni identitásukat.
A téma kapcsán felkerestük Bokor Attilát, a kisebbségek felzárkóztatásáért felelős Kovászna megyei tanfelügyelőt is, aki elsősorban a Sepsiszentgyörgyhöz tartozó, romák lakta Őrkő lakónegyed viszonyairól, illetve a megyében tapasztaltakról tudott beszámolni. Erdély egyik legnépesebb, városon belüli romatelepén a helyi közösség tagjai nem beszélik a cigány nyelvet, többségük magyar ajkú.
Bokor Attila elmondta, bár próbálták népszerűsíteni roma mediátoraik körében a lehetőséget, hogy beállhatnak számlálóbiztosnak, mivel nagyon keveseknek van meg a szükséges iskolázottsága, csupán egyetlen roma személy lett számlálóbiztos. A tanfelügyelő hozzátette, a tavalyi népszámlálás kapcsán nem tud általános tapasztalatokról beszélni, inkább az általa tapasztalt eseteket tudja kiemelni, hiszen többször kértek tőle segítséget roma személyek az önkitöltős szakasz során. De arra is volt példa, hogy valaki a letölthető igazolás kapcsán kereste fel, mondván, a kitöltés során már segítséget kapott. Bokor Attila rámutatott, hogy az olyan roma polgárok esetében, akik valaki segítségével – nem hivatásos önkéntessel, hanem például az írni, olvasni jól tudó szomszéddal, rokonnal, komával – töltötték ki a kérdőivet,
A kisebbségek felzárkóztatásáért felelős háromszéki tanfelügyelőnek a térség hivatalos népesedési adataval kapcsolatos személyes tapasztalatai nem feltétlenül pozitívak. 2010-ben, az előző népszámlálást megelőző évben ugyanis egy Kovászna megyei településen ő maga személyesen számlált össze egy anyagi segítséggel járó projekt keretében 953 roma személyt, saját bevallásuk alapján. Ehhez képest egy évvel később, a népszámláskor az ugyanezt a települést magában foglaló teljes községben összesen mindössze hét ember vallotta romának magát.
Szerinte aki 11 évvel ezelőtt például magyarnak vallotta magát, az a mostani népszámláláson is kitartott emellett, nem „változtatta” nemzetiségi hovatartozását romára.
Kovászna megyében ugyanakkor számos olyan település van, ahol a romák már a 2011-es népszámláskor románoknak vallották magukat, például Árapatakon, Bölönben.
Sokan segítettek abban, hogy megszámláltassanak
Bár a fentiek alapján a számok nem tükrözik a valós etnikai arányokat, az általunk megkérdezett szakemberek arról számoltak be, egy-egy közösségben mindent megtettek annak érdekében, hogy mindenkit összeírjanak, mindenki bekerüljön a nyilvántartásba. Az más kérdés, hogy ezek a szakemberek, esetleg önkéntesek csak a részvételt segítették, de arra nem volt, és nincs rálátásuk, hogy mit vallottak a nemzetiség, nyelv (és vallás) tekintetében a közösségek tagjai. Illetve fel sem merülhetett, hogy bármilyen nyomást gyakoroljanak az illető személyekre e kérdés(ek) tekintetében.
Hubbes Kinga, a Gyulafehérvári Caritas Alapítvány Kovászna megyei regionális koordinátora elsősorban a zabolai roma közösséget, illetve az ottani viszonyokat ismeri.
A Caritas munkatársai abban segítettek, hogy a romák a szükséges dokumentumaikkal együtt (személyi igazolvány, születési bizonyítvány, stb.) eljussanak azokra a helyszínekre, ahol önkéntesek segítették őket abban, hogy még a cenzus önkitöltős szakaszában bekerüljenek az adatbázisba.
Sok közösség számára kiemelten fontos az etnikai identitás
Visky Zsolt, a Made in Patarét elnevezésű, a roma gyerekeket, fiatal felnőtteket felkaroló projekt ötletgazdája a Kolozsvárhoz tartozó közösség életébe, mindennapjaiba lát bele. A Krónikának elmondta, a kincses városi szeméttelepen élő romáktól úgy tudja, hogy a közösségben jártak számlálóbiztosok, akik felkerestek minden házat.
Visky Zsoltnak egyik jó ismerőse, a pataréti cigánytelep egyik lakója azt mondta, számára furcsa, szokatlan volt a népszámlálás folyamata, a rengeteg kérdés, de ezen túlmenően sem neki, sem másnak a pataréti romák közül nem volt negatív a viszonyulása, tudták, hogy ez a dolguk, válaszolniuk kell a kérdésekre.
A 2022-es romániai népszámlálás pénteken nyilvánosságra hozott részeredményei szerint 19 053 815-re zsugorodott az ország lakossága – ez azt jelenti, hogy a 2011-es cenzus óta 1,1 millióval csökkent a lakosok száma.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Négy személygépkocsi ütközött össze hétfőn a DN1-es országúton, Felek és Fenyőfalva között, Szeben megyében. A balesetben összesen 15 személy volt érintett, köztük több gyermek is. A hatóságok életbe léptették a vörös beavatkozási tervet.
Egy kisgyermek életét vesztette, öten pedig súlyosan megsérültek a hétvégén egy Brassó megyei balesetben, amikor két előzést végző gépkocsi összeütközött. A balesetet szenvedett személygépkocsi lesodródott, felborult az úttest melletti mezőn.
A Romgaz 69 millió euróért felvásárolja az Azomureșt. Bolojan miniszterelnök hétvégi Facebook-bejegyzése szerint az Azomureș-ügylet megmenti a romániai műtrágyagyártást, és stabil árakat biztosít a gazdáknak.
Jelentős mennyiségű csapadékra és szélviharokra figyelmeztetnek hétfőn a meteorológusok. A sárga riasztás a nap folyamán 21 megyére érvényes, köztük több erdélyi megyére is.
Hiába a drasztikusabb fellépés, az állatok kilövése vagy elaltatása, továbbra sem tűntek el a nagyvadak Brassó utcáiról.
Hatalmas szabadtéri konyhává vált vasárnap Nagyszalonta főtere, ahol rekordkísérletként 5100 liter gulyást főztek bölényhúsból a hajdúváros alapításának 420. évfordulója tiszteletére.
Már a végéhez közelednek a munkálatok az észak-erdélyi autópálya Magyarnádas és Magyarzsombor közötti szakaszán.
Kevesen tudják, hogy Kós Károly készítette a Kolozsvár melletti „magyar sziget”, Györgyfalva kultúrotthonának eredeti terveit, ám az épület már átadásakor is alig tükrözte elképzeléseit.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a nemzetközi fórumok és jogsegélyszolgálatok tájékoztatásával és bevonásával próbál gátat szabni a nagyváradi premontrei rendház körül kialakult egyház- és magyarellenes eseményeknek.
Orvosi premiernek számít, hogy elvégezték Kolozsváron az első robotsebészeti beavatkozást a Prof. Dr. Ion Chiricuță Onkológiai Intézetben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!