
Fotó: Haáz Vince
Mégsem keresztelték el a marosvásárhelyi városháza előtti teret dr. Emil Dandeáról, a város néhai magyargyűlölő polgármesteréről. „Tévedés történt, amit időközben javítottak” – közölte lapunkkal Borsos Csaba, Soós Zoltán elöljáró tanácsadója.
2022. május 26., 20:032022. május 26., 20:03
2022. május 26., 20:052022. május 26., 20:05
Ennek megfelelően nem kell attól tartania a vásárhelyi magyarságnak, hogy a főtér egyik része, a polgármesteri hivatal előtti kis park annak a volt elöljárónak a nevét viseli, aki két, 1922 és ’26, majd 1935 és ’37 közötti mandátuma alatt a város elrománosításán dolgozott.
A lapunk által megszólaltatott volt és jelenlegi városi tanácsosok nem emlékeztek, hogy valaha is szavaztak volna arról, hogy a Főtér alsó része más nevet kapjon, Frunda Csenge, az RMDSZ frakcióvezetője pedig kommunikációs bakira gyanakodott. „A kolléganő eltévesztette, illetve figyelmetlen volt” – magyarázta a félreértés okát Borsos Csaba, amiből kiderül, hogy Soós Zoltán Facebook-bejegyzéseit nem a polgármester, hanem más írja. Ez esetben olyasvalaki, aki nem volt tisztában azzal, hogy mi a neve a városháza előtti térnek.
Egyébként néhány évvel ezelőtt a megyei önkormányzat akkori elnöke, a liberális Ciprian Dobre kezdeményezésére a Kultúrpalotát a korszak két meghatározó polgármesteréről, a város jelképét építő Bernádyról és Emil Dandeáról szerette volna elkeresztelni.
ennek az volt az ára, hogy a múlt század elején épült közművelődési palota a Bernády nevét sem viselheti. Marosvásárhelyen utca örökíti meg a románok által nemzeti hősként tisztelt polgármester emlékét, és a városháza előtt felállított szobor emlékeztet Dandeára.

Rejtélyes és egyelőre tisztázatlan módon nevezték át Marosvásárhely főterének egyik részét, a polgármesteri hivatal előtti kis parkot a város múlt századbeli, rendkívül ellentmondásos megítélésű polgármesteréről.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
Meggyőző ütemben halad az első Hargita megyei autópálya-szakasz építése: egyetlen hónap alatt 6 százalékos a fizikai előrelépés a Gyergyóalfalu és Ditró között létesítendő sztrádán.
Az Arad Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház kénytelen volt megduplázni a hepatitis A-val kezelt gyermekek számára rendelkezésre álló kórházi férőhelyek számát, miután az utóbbi hetekben jelentősen megszaporodtak a megbetegedések.
Emil Boc polgármester hivatalosan is felszólította a kolozsvári metró kivitelezőjét a felhalmozódott késések behozására, valamint a projekt következő szakaszaira vonatkozó egyértelmű ütemterv bemutatására.
Vesztegetés elfogadásának gyanújával indított büntetőeljárást négy nagylaki határrendész ellen a ügyészség: a nyomozók szerint pénzt fogadhattak el azért, hogy beengedjék Magyarországról Romániába az illegális sertényszállítmányokat.
Csökkenhetnek 2027-ben a határon túli magyar közösségeknek szánt magyarországi támogatások. Az RMDSZ szerint a szórványoktatást nem fenyegeti drasztikus forráselvonás, az EMSZ viszont azt kéri számon, mire fordítja az RMDSZ a román állami támogatást.
Hozzáláttak a Tordát Szászsebessel összekötő A10-es autópálya múlt héten lezárt, hosszú évek óta problémás szakaszának javításához.
Kórházba került egy 13 éves Kolozs megyei diák, miután egy osztálytársa késsel támadt rá. Az áldozat eleinte nem is akarta elmondani a tanároknak, hogy késelés történt, azt állította, hogy egy törött üveg vágta meg.
szóljon hozzá!