Megoldatlan kutyasors több erdélyi városban

Bár a törvény szerint minden városban működtetni kellene kutyamenhelyet, ahol befogadják, kezelik, majd örökbe adják a befogott kóbor ebeket, számos erdélyi városban mai napig nem találtak megoldást a gazdátlan állatok befogadására. Szatmárnémetiben területhiány miatt késlekedik a menhely létesítése, holott egy alapítvány vállalta, hogy finanszírozná, és önkéntesek segítségével működtetné is a létesítményt. Az elszaporodott kóbor kutyák Sepsiszentgyörgyön is arra késztetik a városvezetést, hogy menhelyet létesítsen. Az említett önkormányzatoknak a nagyváradi SOS Dogs kutyamenhely szolgálhat követendő példaként, ahol 2003-as megalakulása óta több ezer állatot ivartalanítottak, és több mint kétezer talált gazdára.

Szatmárnémetiben több mint kétezerre becsülik a kóbor ebek számát. Az állatok falkába tömörülve róják a város utcáit, legtöbbjük barátságtalan a járókelőkkel. A városban ugyan működik egy magáncég által üzemeltetett kutyamenhely, de azt a mostoha tartási körülmények miatt az állategészségügyi igazgatóság egyszer már bezáratta, tavaly kapott ideiglenes működési engedélyt. ‭„‬Húsz négyzetméteren 30 állatot zsúfoltak össze. Kevés a táplálékuk, és meglehetősen rossz körülmények között élnek” – számolt be lapunknak Kereskényi Gábor alpolgármester. Az ebeket 14 napig tartják a telephelyen, és ha senki nem megy értük, elaltatják. A telep nem képes befogadni az összes állatot, hisz bár tavaly mintegy ezer kóbor kutyát fogtak be, rohamosan nő a számuk. ‭„‬Biológiailag egyszerűen lehetetlen, hogy évente megháromszorozódjanak. Valószínű, hogy vidékről is hoznak be Szatmárra ebeket” – vélte Ilyés Gyula polgármester.

Hibás előírások?

Egy alapítvány évek óta szorgalmazza egy kutyamenhely létesítését, de ehhez közművesített területre van szüksége. Ilyés Gyula polgármester szerint a város vonzáskörzetében minden nagyobb telket visszaszolgáltattak, így nincs akkora területük, amelyen a kutyamenhely helyet kaphatna. ‭„‬Nagyszámú kóbor állatról van szó, nem lehet őket kis területen tartani. Valójában tartani sem lehet, mert iszonyatos anyagi befektetést jelent. Vannak ugyan önkéntesek, akik segítenének, de ez legtöbb 150–200 kutya sorsát oldaná meg. Nem tarthatjuk a végtelenségig a befogott kutyákat” – közölte lapunkkal az elöljáró. Mint mondta, a menhelyre folyamatosan hoznának ebeket, amelyeket egy ideig tartanának és megpróbálnák örökbe adni állatbarátoknak. Azonban úgy vélte, ez nem minden esetben fog sikerülni. ‭„‬A legtöbb kutyát nem lehet elhelyezni, így a végső megoldás az elaltatás lenne” – vélte Ilyés. Az elöljáró szerint hibás a jelenlegi törvénykezés, hisz az önkormányzatok nem tudják a végsőkig eltartani az állatokat, így a ‭„‬legcivilizáltabb megoldás”, az elaltatás lenne. ‭„‬A törvény szerint természetes halálukig kellene tartanunk őket. De milyen pénzből, milyen területen, és milyen pénzalapokból?” – tette fel a kérdést az elöljáró.

Körvonalazódó megoldás

„‬Hosszas egyeztetések és alternatívák után nemrég sikerült egy telket találnunk a megyeközpont perifériáján, Pusztadaróc és Szamosdara határában” – mesélte az elöljáró. Az 1,5 hektáros telket egy magánszemélytől vásárolná meg a város, és partnerségre lépnének a szatmári ipari parkban három éve parcellát bérlő németországi Casco céggel, közösen működtetnék a menhelyet.

A működtetésben az 112 (SOS) segélyvonal az állatokért elnevezésű alapítvány önkéntesei is besegítenének. “Egyesületünk több önkéntes támogatót is toborzott már. Vannak köztük állatorvosok, akik a kutyák sterilizálást és ivartalanítását oldanák meg. Továbbá olyanok is jelentkeztek, akik a tápot és a mindennapi ételt adnák, mások segítenének takarítani és felügyelni. 10–15 személy dolgozna váltásban a telephelyen” – tudósította a Krónikát Manuel Krauter, a Casco cég szatmári kirendeltségének ügyvezető igazgatója.

„‬Teljesen felszerelt, modern szálláshelyet biztosítanánk az ebeknek. Németországból hoznánk kutyaházakat, amelyek infralámpával fűtöttek és megoldanánk az egészségügyi ellátásukat is. Külön erre a célra létrehozott weboldalon német gazdikat keresnénk számukra, hogy ne kelljen elaltatni őket. A szükséges papírokat és a szállítást is mi intéznénk, a városnak csupán a közköltséget kellene fizetnie” – részletezte az állatbarát vállalkozó, aki a cég hátsó udvarán már létrehozott egy kisebb, 35 állatot befogadó menhelyet.

Pályázni kellene

Sepsiszentgyörgyön is most tervezik egy kutyamenhely létrehozását, ugyanis Kovászna megyében egyetlen ilyen jellegű létesítmény sem működik. A háromszéki megyeszékhelyen két telket azonosítottak a célra a Forrás utcában és a Szépmezőn, ahol civil szervezetekkel közösen működtetnék a létesítményeket. A polgármester szerint már tárgyaltak fiatalokkal, akik önkéntes munkával vállalnák ezek működtetését, a fenntartás anyagi költségeihez az önkormányzat is hozzájárul. Az önkormányzatot az késztette a menhely létrehozására, hogy a megyeközpontban az elmúlt időszakban elszaporodtak a kóbor kutyák. A polgármester szerint ezeket ‭„‬egy közeli nagyvárosból” szállítják Szentgyörgyre, ahol szabadon engedik őket. A következő napokban üzembe helyeznek egy ingyen hívható, zöld számot, ahol be lehet jelenteni az ilyen eseteket.

Sikó Barabási Sándor Kovászna megyei főállatorvos a Krónikának elmondta, az önkormányzatokra hárul, hogy megoldják a kérdést. A főállatorvos – aki korábban maga is működtetett egy elsősorban felvilágosító jellegű állatvédő egyesületet –, kifejtette: az egyetlen megoldás a menhely, ám létrehozása és működtetése rendkívül költséges, az önkormányzatoknak pályázati úton kellene előteremteniük a szükséges forrásokat.

Nagyváradon működik

Nagyváradon 2003-ban alapították az SOS Dogs kutyamenhelyet, a Noé bárkája Alapítvány, a londoni székhelyű Dog Trust Alapítvány és a Câmpinai Kutyavédő Alapítvány (FPCC) együttműködése révén. Az önkormányzat egy 15 ezer négyzetméteres területet bocsátott a rendelkezésükre, és jelenleg a FPCC-vel közösen felügyeli a létesítményt. A működtetés költségei évi 400 ezer euróra rúgtak, amit az alapítványok fedeznek.
A ‭„‬lakók” száma naponta változik, az örökbefogadások és a befogások függvényében, tudtuk meg Daiana Fekete állatorvostól, a létesítmény szóvivőjétől. Mint mondta, elsősorban a befogott állatok ivartalanítását tartják fontosnak, hogy megakadályozhassák a kóbor kutyák számának növekedését. Eddig több mint hatezer állat eset át a műtéten. Mivel a menhely megalakulása után más városokból is Nagyváradra hozták a kóbor ebeket, Margittán is létrehoztak egy menhelyet, és mobil klinikával is rendelkeznek, amely általában három napig tartózkodik egy-egy településen, és helyben ivartalanítják a befogott ebeket. Egy nagyszabású nevelési projektjük is folyamatban van, amelynek keretében 13 ezer darab tankönyvet bocsátottak harmadikos és a negyedikes gyermekek rendelkezésére. Ezekből a kicsit megtanulhatják, hogyan bánjanak a kutyákkal, mi a teendő, ha kóbor ebet látnak.
Hosszú távú megoldást azt jelentene, mondta a szóvivő, ha Bukaresthez hasonlóan Váradon is köteleznék a kutyatartókat az ebek ivartalanítására, hiszen a gazdájuktól megszökött állatok szaporodnak, növelve a kóbor kutyák számát. Másik fontos lépésnek a kutyák mikrochippel való jelölését tartja, így könnyebb lenne megtalálni az elkóborolt vagy elhagyott kutyák gazdáját. A doktornő szerint ezeknek az intézkedéseknek a bevezetésével öt év alatt megszűnnének a kóbor kutyák okozta problémák Nagyváradon.