Megoldatlan kutyakérdés Szatmár megyében

Szatmárnémetiben elsőként az egyik németországi vállalat alakított ki saját finanszírozású kutyamenhelyet a gyártelep udvarán. A Nyugatról hozott, több mint egy tucat, infravörös lámpával fűtött ketrecben 20–30 kóbor ebet tartanak, amelyeket sterilizálnak és féregtelenítenek is. Hosszas egyeztetés után alig egy hónapja egy újabb menhelyet létesítettek. A Szamosdara és Pusztadaróc közötti területen kialakított telepen megközelítőleg 30 kóbor eb él, amelyeket Szatmárudvari és Mezőfény területén fogtak be a sintérek.

Elaltatnák az állatokat

A megyeközpontban kóborló állatok begyűjtése még nem kezdődött el, így a belvárosban gyakran látni gazdátlan kutyafalkákat. A szakemberek szerint több mint kétezerre tehető a számuk. Kereskényi Gábor alpolgármester szerint az önkormányzat régóta szerződésben áll egy sintércéggel. „Ez korábban a város egyik kültelki utcájában működtetett telephelyet, most pedig a városon kívülre költözött. Ígéretük szerint még idén 300 kutyát fognak be Szatmárnémetiben” – részletezte lapunknak az elöljáró.

Balog József, a telep tulajdonosa az egyik helyi lapnak azt nyilatkozta, hogy a megyeközpontbeli kutyák begyűjtéséhez tanácsi határozatra van szükségük, melyben a testület elfogadja, hogy a kutyákkal a menhely szabályai szerint bánjanak. Amíg ez nem születik meg, befogásuk törvénytelennek minősül. A menhelyen a kutyákat állatorvosok látják el, s amennyiben két héten belül senki sem jelentkezik értük, elaltatják őket.

Tiltakoznak az állatvédők

A Szatmárnémeti határában működő kutyabegyűjtő szolgáltatásait Nagykároly önkormányzata is igénybe szeretné venni. „A városban megközelítőleg 200 kóbor eb csatangol. Ezek akár a közbiztonságot is veszélyeztethetik. Szerződést kötöttünk a sintércéggel, ám fel kellett függesztenünk az együttműködést, mert az állatvédők szerint nem szabad így bánni az ebekkel” – nyilatkozta lapunknak Kovács Jenő polgármester.

A kisváros vezetősége december 9-ére részletes kivitelezési tervet kért az állatvédő társaságtól, amelyből azt szeretné megtudni, mennyi pénzbe kerül egy megfelelően felszerelt kutyamenhely létesítése. „Egy külvárosi területen képzeljük el a menhelyet, így a csaholás nem zavarná a lakosságot. Telket tudunk biztosítani, de anyagilag korlátozottak vagyunk. Szeretnénk látni, hogyan képzelik el az állatvédők a telepet, és mekkora befektetést igényel a létrehozása” – tette hozzá.

Az elöljáró szerint a lakosság két táborra oszlott: a többség azt szeretné, ha az utcák minél hamarabb „megtisztulnának” a kóbor ebektől, míg néhányan megfelelő körülményeket teremtenének a négylábúaknak. Virágh Károly nagykárolyi lakos korábban lapunknak elmondta, jelenleg készítik elő az első nagykárolyi állatvédő egyesület dokumentumait.

„Már folyamatban van a hivatalos procedúra, és hamarosan Nagykárolyban is lesz egy olyan intézmény, amely az állatok érdekeit képviseli” – magyarázta Virágh, aki a többi önkéntessel együtt orvosolni szeretné a kóbor ebek problémáját. „Egyelőre még nem lehet tudni, milyen formában oldjuk meg a kérdést, de a helyi vezetést is be szeretnénk vonni” – tette hozzá az állatbarát.