Meglepetések nélkül

Nagy meglepetés nem érte a végzősöket, hiszen a második tételről már hetekkel ezelőtt tudomást szerezhettek a minisztérium honlapján. A feladat szerint a vizsgázónak három percig szabadon kellett beszélnie megadott témáról. Attila azt mondja, mindeniken elgondolkodott. Neki arról kellett beszélnie, mit változtatna meg szülővárosában. A diákok többsége szerint a szóbeli vizsgákon fontos volt a fellépés, a magabiztosság, ki hogy tudta eladni önmagát. Ezért inkább az írásbelikre tanultak.
Kerekes Dóra angol szakos vizsgáztató tanár a Krónikának elmondta, idén sokkal könnyebbek voltak a tételek, mint az elmúlt években. A diákoknak előbb egy ismeretlen szöveget kellett elolvasniuk és értelmezniük, és a pedagógus szerint ezek a szövegek nem voltak túl bonyolultak, a kérdésekre adandó válasz nyilvánvalóan benne volt a szövegben. A megmérettetésen a diák nyelvtudására derült fény, valamint arra a képességére, hogy ki tudja fejteni véleményét, mondta Kerekes Dóra.
Farkas Csaba tanfelügyelő lapunknak azt nyilatkozta, hogy a háromszéki diákok idén az átlagnál sikeresebben szerepeltek a szóbeli vizsgákon. A román nyelv és irodalom szóbelin megjelent közel kétezer végzős közül mintegy 300-an tízest, 409-en pedig 9 és 10-es közötti osztályzatot kaptak. Egyetlen vizsgázó bukott meg, az esti tagozaton végzett magyar diák a román szóbeli vizsgán csak annyit mondott, hogy „nu ştiu”, azt is helytelenül. A magyar szóbelin 1300 diák jelent meg, és mindannyian sikeresen vizsgáztak, 364-en tízes osztályzatot kaptak.
A régi háromszéki iskolákban amúgy nem okoz gondot a kánikula, hiszen a folyosók és a termek is kellemesen hűvösek. Ennek ellenére mindenik érettségiztetőközpontban folyadék állt a diákok rendelkezésére. Farkas szerint a szóbeli vizsgákkal ellentétben, amelyeken aránylag rövid idő alatt túl voltak a diákok, az írásbelik négy-öt órásak is lehetnek, ezért ezekre orvosi felügyelettel, vízkészlettel készülnek.