Az ünnepi istentiszteleten Kerekes József nagyvárad-rogériuszi református lelkész hirdetett igét, Hende Csaba magyar honvédelmi miniszter pedig arról beszélt, hogy a szabadságharcban életüket vesztő honvédek áldozata nem volt hiábavaló: a történelem bebizonyította, hogy az elnyomás, az önkény előbb-utóbb megdől. „A 21. század összeforrasztja azt, amit a 20. század szétdarabolt” – fogalmazott Hende Csaba, hozzátéve: „remélhetőleg a határok a szívekben és a valóságban is végleg leomlanak”.
A rendezvény végén bemutatták a Göncz József–Bognár Béla soproni szerzőpáros Szép Arad megyénk című történelmi fotóalbumát, délután pedig honvédemlékművet avattak az arad-gáji temetőben Hende Csaba védelmi miniszter jelenlétében.
Magyar ünnep zajlik Lupényban is, a Zsil-völgyi Magyar Kulturális Napok keretében Winkler Gyula, az RMDSZ Hunyad megyei elnöke, EP-képviselő a népszámlálás fontosságára hívta fel a figyelmet. A rendezvénysorozat szombati kiemelkedő eseménye a Szórványtengely-mozgalom által szervezett Magyarok a Zsil-völgyében című viselő civil kerekasztal-beszélgetés volt. „Mi a szórványban állandó megmérettetésnek vagyunk kitéve, például minden egyes tanévkezdés annak számít. A jövő év is megpróbáltatásokban gazdagnak ígérkezik, hiszen választáskor a demagóg, álságos és bomlasztó csábításra is méltó választ kell adni, de most az előttünk álló népszámlálás a legfontosabb” – hangsúlyozta az RMDSZ-es politikus. Rámutatott: a kivívott jogok érvényesítése, a kisebbségi törvény alkalmazása majd, ha megszületik, mind a demográfiai arányokhoz és közösségünk létszámához kapcsolódik, ezért kulcsfontosságú ez a pillanat.
Hozzátette, bár a szórványstratégia alapját a templom és az iskola képezi, ez nem elegendő, szilárd alap érdekképviselet nélkül nem képzelhető el. „Az egységes politikai érdekképviselet és közigazgatási jelenlét az, amivel magyar jövőt lehet biztosítani a szórványban” – hangsúlyozta Winkler a Szórványtengely-mozgalom rendezvényén. A lupényi szakszervezeti művelődési házban megtartott tanácskozáson az egykoron, magyarok által „bőven és hangosan meglakott” bányászrégió megmaradt magyarságának problémáit térképezték fel. Beszéltek a szórványban zajló oktatás és egyházi élet nehézségeiről, a civil szféra szerepéről. Dézsi Attila, Hunyad megye prefektusa a bányászat jelenlegi helyzetét ismertette, majd a fejlesztési elképzelésekről is szót ejtett. A találkozón könyvbemutatóra is sor került, Szabó Csaba, a Kolozsvári TV szerkesztője, a Szórványtengely-mozgalom alapítója mutatta be Ötvös József egyházi újságíró Magyarul szól a zsoltár című riportkötetét.
A 17. Kolozsvári Magyar Napok első programpontjaként nyitották meg szombaton a nagyközönség előtt az Orosz család emlékszobáját a Farkas utcai Bethlen–Nemes-házban működő Kolozsvári Magyar Szalonban.
Hétfőtől újraindul Gyulafehérváron a június 17-én leállított közösségi közlekedés, miután a városi önkormányzat és a magánszolgáltató megállapodásra jutott.
Oláhszentgyörgy nagy múltú fürdőváros, egykori szállodái azonban vagy bezártak, vagy csak részben működnek. A helyi önkormányzat közberuházásokban látja az újjáéledés lehetőségét: korszerű gyógykezelő központot és wellnesskomplexumot hoznának létre.
Három ember életét követelő súlyos közúti baleset történt péntek délután Szászkézd közelében, az E60-as országúton, Maros megyében.
A geopolitikától és nemzetpolitikától a gasztronómián, kultúrán és egészséges életmódon át egészen a mesterséges intelligenciáig: számos témával várja az érdeklődőket Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa a Kolozsvári Magyar Napokon.
Illegális autóbontót számoltak fel a Brassó Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai Barcarozsnyón. A szétbontott autókból származó hatalmas mennyiségű veszélyes és nem veszélyes hulladékot hatósági zár alá vették.
Szeptembertől bezár és véglegesen megszűnik a kolozsvári Főtéren működő, közel 100 férőhelyes parkoló.
Megszólalt az 50 éves férfi, aki halálos balesetet okozott Brassó belvárosában.
Pénteken reggel használatba adták a nagyváradi körgyűrű legújabb felüljáróját – tudatta a beruházásért felelős Bihar megyei önkormányzat.
Évszázados hagyományból születnek új művek, amelyek a templomba nem járókat is megszólítják. Reneszánszát éli a magyar egyházzene? Mi dönti el, hogy a kortárs alkotások közül melyek válnak idővel maguk is hagyománnyá?