Megkésett kártérítés

Doina Jauca, a 46 399 hektár kiterjedésű nemzeti park felügyelőségének igazgatója szerint a törvény értelmében az önkormányzatokat évente kárpótolni kellene, de 2004 óta, amióta megalakult a nemzeti park, még nem sikerült kormánypénzt elkülöníteni a célra.

Támogatják a tulajdonosokat
„Mi nem tehetünk mást, csak hogy megerősítsük az önkormányzatok jogos kérését, és továbbítjuk a környezetvédelmi, illetve a pénzügyminisztériumhoz, valamint kérjük, hogy tartsák tiszteletben a helyi közösségek jogait. Nekünk nincs pénzünk, hogy kártérítést fizessünk az önkormányzatoknak, amiért a park területén van a tulajdonuk, amihez nem nyúlhatnak” – közölte a Beszterce-Naszód megyei prefektúra által szervezett tegnapi találkozón Doina Jauca. Az igazgató Földra község polgármesterének felvetésére – aki több ízben is kérvényezte, hogy fát termelhessen ki, de a park tudományos tanácsa nem engedélyezte – hozzátette: a park bizonyos hazai és nemzetközi jogszabályok szerint működik, és a fakitermelést csupán a park tudományos tanácsa hagyhatja jóvá.
„Mi nem 2004 óta vagyunk tulajdonosok, hanem 1928 óta. Nem veheted el valakinek a tulajdonát, hogy ne adj semmit cserébe – méltatlankodott Ştefan Sângeorzan földrai polgármester. – Amióta létrejött a park, mi egyáltalán nem léphetünk be erdeinkbe, rengeteg pénzt veszítünk, és arra kényszerülünk, hogy a kormánytól kéregessünk ahhoz, hogy meg tudjunk élni. Nem kérünk mást, mint hogy tiszteletben tartsák a tulajdonhoz való jogunkat”. Ennek érdekében a 17 Beszterce-Naszód megyei önkormányzat, amelyek tulajdona a természetvédelmi terület része, beperelte a Radnai-havasok Nemzeti Parkot, hogy visszaszerezze az éves kártérítésnek megfelelő összeget. A pert még tárgyalja a Beszterce-Naszód megyei törvényszék.

Közös lobbi
Doina Jauca ugyanakkor tagadta, hogy nem termelnek ki fát a park területén, mint mondta, évente 70 ezer köbméter fát hasznosítanak, és a park alakulásakor létező erdészetek száma megkétszereződött, ma már 14 működik. „Ha mindenki fát termelne ki, tönkremenne egy gyönyörű vidék, ahol zergék élnek, ritka növények, 64 barlang és más értékek találhatók” – hangsúlyozta az igazgató.
A találkozó résztvevői megállapodtak, együtt lépnek fel a kormánynál, hogy megoldást találjon az ügyben. Ennek érdekében maga Szilágyi János prefektus küld átiratot Bukarestbe, amelyhez az érintett önkormányzatok kéréseit is csatolják.