Megkésett javítások

Szerdai ülésén elfogadott határozata szerint ugyanis a Tăriceanu-kabinet 45,138 millió lejnyi támogatást utalt ki 258 magyar, illetve magyar tagozattal rendelkező vegyes tannyelvű tanintézet javítására, bővítésére, korszerűsítésére és campusépítésre.

Arad, Beszterce-Naszód, Brassó, Fehér, Hargita, Hunyad, Kolozs, Kovászna, Maros, Máramaros, Szatmár, Szilágy és Temes megyében többnyire falusi iskolák és óvodák kapják a most kiutalt pénzt korábban megkezdett javítási munkálatok folytatására, illetve befejezésére. „Megítélésem szerint a pénzt nem is túl korán, nem is túl későn kapjuk. Van még idő a megkezdett munkálatok folytatására, így a rendelkezésre álló keretet a terveknek megfelelően tudjuk majd felhasználni” – magyarázta a Krónikának Péter Tünde Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes. Kolozs megyében a magyar tannyelvű, illetve magyar tagozatot is működtető tanintézetek közül az aranyosegerbegyi, a mócsi, a tordaszentmihályi, a magyarvistai és a tordatúri óvodák, a tordai Teodor Murăşan Általános Iskola, a bánffyhunyadi Octavian Goga Elméleti Líceum, továbbá a vajdakamarási, a kalotaszentkirályi Ady Endre, a várfalvi, a katonai, a türei és a tordatúri általános iskolák részesülnek a megyének leosztott összesen 12,172 millió lejes keretből. 

Panaszkodó székelyek, elégedett bihariak

A Hargita megyei elöljárók szerint nagyon jól fognak ezek az összegek, bár nem fedezik teljes mértékben a tervezett munkálatok költségeit. Csíkszentsimon polgármestere, Fábián László például arról beszélt, hogy az új iskolaépület felújítására kapott 130 ezer lej nem elég a munkálatok befejezésére. „Bár ősszel nagyon szerettük volna átadni az új épületet, ehhez nem elég a most kiutalt összeg” – mondta csalódottan a polgármester. A székely megyében a csíkszeredai Nagy István Zene- és Képzőművészeti Líceum részesül a legnagyobb támogatásban: a most kiutalt 810 ezer lejből az intézmény új épületét szeretnék befejezni. A csíkszeredai iskolák közül a Kájoni János Kereskedelmi Iskolaközpont 270 ezer, az Octavian Goga Kollégium 500 ezer lejt kap felújításra.

Bihar megyében 27 tanintézet felújítására kaptak pénzt a szakminisztériumtól, tudtuk meg Daniel Negreantól, a Bihar megyei tanfelügyelőség szóvivőjétől. Az érintett iskolák legtöbbje az Érmelléken található, Negrean szerint tegnapig senki sem jelezte, hogy szeptember 15-éig ne készülnének el a munkálatokkal, mindössze Drágcsékén és Kerpenyéden dolgoznak majd tanévkezdés után is – tette hozzá a szóvivő. Várhatóan a nagyváradi Emanuil Gojdu Főgimnáziumban délutáni oktatás is lesz, mivel ott nagy javítás zajlik, és az iskolaépületek egy része nem készül el szeptember 15-ére. Az említett három tanintézet nem szerepel a támogatásban részesülők listáján. Az iskolák legtöbbjében már elvégezték a szükséges javításokat, vagy hamarosan befejezik azokat, a kormánypénzből mindössze ki kell fizetni a munkát, magyarázta Negrean, aki szerint a támogatásban részesülő tanintézeteket a tanfelügyelőség javasolta a szaktárcának. A többségében magyarok lakta Érmellék több településén, például Érmihályfalván, Értarcsán Érszőllősön, Érbogyoszlón, Érkörtvélyesen éppúgy kifizetik az iskolák és óvodák javítását, mint Margittán, Iharon vagy Bélfenyéren. Nagyváradon a művészeti iskola, az Octavian Goga Szakiskola, a Mihai Viteazul Műszaki Iskola és az Andrei Şaguna Iskolaközpont, Nagyszalontán pedig a Mezőgazdasági Iskolacsoport és az Arany János Főgimnázium részesül támogatásban.

Javítanivaló is bőven akad

Ugyanakkor viszont országszerte gondot okoz, hogy a tanintézetek jelentős része még nem kapott úgynevezett egészségügyi működési engedélyt. Kolozs megye prefektusa, Călin Platon arra hívta fel az érintett polgármesteri hivatalok figyelmét: igyekezzenek megoldást találni az iskolák ivóvízellátására. A közegészségügyi igazgatóság legtöbb esetben azért nem adta meg a működési engedélyt, mert az érintett tanintézetek nem rendelkeznek vezetékes ivóvízzel, illetve csatornahálózattal. A prefektus szerint ilyen körülmények között az iskolákat és óvodákat legalább vízzel töltött tartályokkal kellene felszerelni. Péter Tünde adatai szerint a Kolozs megyében létező 583 elemi és középiskolából szeptember 2-áig csak 243 kapott működési engedélyt, egyebek mellett a prefektus által is jelzett hiányosságok miatt. A főtanfelügyelő-helyettes szerint a Kolozs megyei iskolák korszerűsítése legalább kétévi munkát venne igénybe.

Hasonló gondokkal küszködnek Arad és Beszterce-Naszód megyében is. Szeptember 2-i adatok szerint az Arad megyei 564 tanintézetből csak 253 rendelkezik egészségügyi működési engedéllyel. Gavril Popescu prefektus ennek kapcsán jelezte: nem minden önkormányzat igyekszik eleget tenni iskola-fenntartói kötelezettségeinek, ezzel együtt azt mondta: az Arad megyei tanintézetek mindenikében megkezdődhet az oktatás.

Különleges helyzet áll fenn Beszterce-Naszód megyében, ahol főleg a hegyvidéken szétszórt falvakban húsz iskola és óvoda magánházakban működik, egyelőre emiatt nem kaptak működési engedélyt. A megyei tanfelügyelőség adatai szerint ezekben a kis falvakban olyan kevés a gyermek, hogy amúgy is elkerülhetetlen a tanintézetek községközpontokba való összevonása. A megyében létező 422 tanintézetből 172 rendelkezik eddig működési engedéllyel.

Köztes megoldás: haladék és bírság

„Sokéves gyakorlat igazolja: soha nem fordult még elő, hogy egy iskola vagy óvoda egészségügyi engedély híján nem kezdhette meg a működését szeptember 15-én” – reagált minderre Matekovics Mihály. A tanügyi és kutatási minisztérium kisebbségi oktatásért felelős vezérigazgatója a Krónika felvetésére azt mondta: a tanévkezdésig egészségügyi engedélyt meg nem kapó intézmények esetében jegyzőkönyvben rögzítik a tényállást, de a feladatköröket és a hiányosságok kiigazítására vonatkozó határidőket is. „Ilyen esetekben átmeneti megoldásokat kell találni, menet közben pedig az érintett iskolákat vagy óvodákat rendszeresen ellenőrzik. Szükség esetén az intézményfenntartásért felelős önkormányzatok ösztönzést kapnak, s ha kell, bírságok is kiróhatók. De szintén a tapasztalat azt mutatja, hogy a helyi hatóságok igyekeznek elhárítani a hibákat” – magyarázta a vezérigazgató.

Összeállításunk szerzői: Benkő Levente, Fried Noémi Lujza, Túros Eszter

Dolgoznak és bizakodnak a tordai Jósika Miklós Gimnáziumban

Péter Tünde Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes közlése szerint a tordai Teodor Murăşan Általános Iskola arra kapott most 800 ezer lejes kormánytámogatást, hogy előkészítse a román tannyelvű osztályok kiköltöztetését, és a hely átadását a működését szeptember 1-jén megkezdett Jósika Miklós Gimnázium számára. „Tordán teljes gőzzel halad a javítás, meggyőződésem, hogy a szeptember 15-i tanévnyitóra az újraindított magyar gimnázium osztálytermei is elkészülnek, és a magyar iskola gond nélkül megkezdheti működését” – tette hozzá Péter Tünde. A Jósika Miklós Gimnázium számára az Andrei Murăşan Általános Iskola volt tanműhelyét önkormányzati forrásokból építik át, az osztálytermeket pedig a szülők saját költségükön újítják fel. A tordai magyar iskola újraindításának egyik kezdeményezője, Szedilek Lenke megyei tanácsos példátlannak nevezte a tordai összefogást, mint mondta: szeptember 15-ére biztosan beérik ennek gyümölcse. „Semmi kétség afelől, hogy szeptember 15-én kész iskolával várjuk a gyermekeket” – mondta tegnap a Krónikának Rus-Fodor Dóra, a Jósika Miklós Gimnázium hétfőn ideiglenesen kinevezett igazgatója. Hozzátette: szeptember 15-én az ótordai református templomban ünnepi istentisztelettel szentelik fel a fél évszázados szünet után kapuit újra megnyitó magyar gimnáziumot.

B. E. L.