Megbénult az ország

Az egységes bérezés törvényét a kormány felelősségvállalással terjesztette a parlament elé. Ez nem tette lehetővé a parlamenti vitát, a honatyák mindössze bizalmatlansági indítványt kezdeményezhettek, ami azonban elbukott. A különböző ágazatokban tevékenykedő közalkalmazottak bérezését eddig 39 törvény szabályozta, a szakszervezetek már évek óta követelik az egységes törvényt, ami megszüntetné a fizetések közötti óriási különbségeket.

A kórházakban tegnap csak a sürgősségi eseteket fogadták, fehér karszalagot viselnek a szolgálatban levő rendőrök is. Zárva voltak a pénzügyi igazgatóságok, a nyugdíjbiztosító pénztárak, de szünetelt a vámügyintézés is. Az oktatási intézményekben szünetelt a tanítás, bár a gyerekeknek biztosítottak felügyeletet. Az oktatók már pénteken felszólították a diákokat, hogy a sztrájk napján ne jelenjenek meg az iskolákban.

Hargita megye: alig észrevehető tiltakozás

Hargita megyében 1820 egészségügyi dolgozó – az orvosok körülbelül 10 százaléka, valamint az asszisztensek és a kisegítő személyzet – csatlakozott a közalkalmazottak szövetsége által meghirdetett tiltakozási akcióhoz. Az egészségügyi dolgozók amellett, hogy tiltakoznak a közalkalmazottak egységes bérezése, illetve a tíznapos fizetés nélküli szabadság ellen, az egészségügyet érintő gondok orvoslását is követelik.

„Az év utolsó három hónapjára az egészségügynek nincs finanszírozási kerete sem a bérekre, sem fenntartásra, és igaz ugyan, hogy a 2010-es költségvetési alapból átutaltak bizonyos összegeket erre a célra, de ez nem oldja meg a problémáinkat – mondta a Krónika kérdésére Nyulas Emma, a Sanitas Egészségügyi Föderáció Hargita megyei fiókjának elnöke. – Követeljük a 13. fizetés folyósítását, illetve az egészségügyi dolgozók fizetésének az emelését is, hogy megszűnjön az orvos- és asszisztenshiány.

„Hallottam az egészségügyi dolgozók tiltakozásáról, de minden beteget úgy fogadtak, mintha nem is lenne sztrájk” – magyarázta Raicu Erika, aki a gyergyószentmiklósi kórház fül-orr-gégészeti osztályán várakozott vizsgálatra. Egyébként a városi kórházban fekvő betegek sem vették észre, hogy sztrájkolnának az egészségügyiek, hiszen minden ugyanúgy zajlott, mint egy átlagos napon. Megtudtuk: a közalkalmazottak szövetsége által holnapra hirdetett bukaresti tiltakozó akcióhoz Hargita megyéből egy busznyi egészségügyi dolgozó csatlakozik.

Marosvásárhely: sztrájk és munka

Marosvásárhelyen tegnap nem volt ügyfélfogadás az adóhivatalban. „Éppen ők sztrájkolnak, akik elveszik tőlünk a nehezen megkeresett kis jövedelmünk nagy részét? – tette fel a kérdést B. Ferenc helyi kisvállalkozó, amikor nem sikerült bejutnia az épületbe. – Nekem kis műhelyem van, két alkalmazottal, akiknek havonta alig 1000–1200 lejes bért tudok biztosítani, persze amellett még nekem is meg kell élnem a családommal. Szeretném én azt látni, hogy a pénzügyi hivatal alkalmazottai hogyan tudnának 1000 lejből gazdálkodni havonta. Nem tartom helyesnek, hogy sztrájkolnak.”

A marosvásárhelyi önkormányzat adóhivatalának a vezetője, Ercsei Ferenc arról tájékoztatott, hogy az önkormányzatnál tegnap zavartalanul folyt a munka. „Felváltva két-két dolgozónk vett részt a tüntetésen, ami a prefektúra előtt zajlott, de ez nem hatott ki a munkamenetre” – magyarázta Ercsei. A megyei rendőr-felügyelőség szóvivője, Livia Popa érdeklődésünkre elmondta: a rendőrök a megszokott munkaprogram szerint dolgoztak, de fehér szalagot viseltek. A rendőrök és az intézménnyel szerződéses viszonyban levő személyek országos szakszervezete Maros megyei kirendeltségének a vezetője, Mircea Ioan a Krónikát arról értesítette, a rendfenntartók tevékenységét szabályozó törvény nem teszi lehetővé a munka beszüntetését.

Az Alfa szakszervezeti tömbhöz csatlakozott szervezetek képviselői a Maros megyei prefektúra előtt tegnap tüntettek. Délben Marius Pascan kormánybiztos szóba állt a szakszervezeti vezetőkkel, türelemre, józan gondolkodásra intette őket. „Maros megyében 130 ezer közalkalmazott dolgozik, és 160 ezer nyugdíjasnak kell jövedelmet biztosítani közpénzből, miközben az államnak egyre kevesebb a bevétele, és egyre többen igényelnek szociális segélyt. Ilyen körülmények között mindenképpen csökkenteni kell az állami kiadásokat” – jegyezte meg a prefektus, majd hozzátette: azt is figyelembe kell venni, hogy a Maros megyei munkanélküliek eddig szinte kizárólag a magánvállalatoktól kerültek ki, a közintézményeknél alig volt elbocsátás. Megemlítette azt is: az IMF arra szólította fel a román kormányt, hogy csökkentse a kiadásokat.

Silvia Moldovan, a megyei közalkalmazottak szakszervezetének elnöke szerint a kormánynak nem kellett volna hitelt felvennie az IMF-től. Ugyanakkor arra szólította fel a Boc-kabinetet, hogy ne halogassa a fölösleges ügynökségek, különböző kormányhivatalok összevonását, felszámolását, vagy személyzetük csökkentését. Ugyanakkor úgy véli: az államelnöknek kellene jó példával elöl járnia. „Ebben az évben Traian Băsescunak 50 százalékkal kellett volna csökkentenie az elnöki hivatal kiadásait, de ez nem történt meg. Már most szólunk, hogy ha nem teljesítik a követeléseinket, egy általános sztrájk után bojkottáljuk az elnökválasztást annak érdekében, hogy vezetőink megértsék: nem vagyunk fölöslegesek” – fogalmazott Silvia Moldovan.

Kovászna megye: csőd szélén álló kórházak

Háromszéken közel 3500 pedagógus – az ágazatban tevékenykedő Kovászna megyei szakemberek körülbelül 90 százaléka – függesztette fel a munkát tegnap. A tanügyi alkalmazottak az egységes bértörvény, a pótlékok megvonása ellen emelték fel szavukat. A Kovászna megyei Sanitas ugyanakkor tegnap 10 és 12 óra között japánsztrájkba lépett, a közalkalmazottakat képviselő Alfa Kartell háromszéki szervezete pedig utcai tüntetést szervezett, melyen közel százan vettek részt. Megtudtuk, az Alfa Kartell tagjai szerdán 150-en, három busszal utaznak a bukaresti tüntetésre.

A Sanitas egészségügyi szakszervezet Háromszéki képviseletének elnöke, Vasile Neagovici tegnapi sajtótájékoztatóján elmondta: elemzést készítettek arról, hogy milyen hatással lenne a rendszer működésére a leépítés vagy a kormány által tervezett kényszerszabadság. Közölte: arra a következtetésre jutottak, hogy a Kovászna megyei kórházak tevékenységét teljesen ellehetetlenítené egy ilyen intézkedés. Neagovici szerint a városi kórházak a javasolt létszám 70 százalékával működnek, míg az országos érdekeltségű intézmények, a kovásznai szívkórház és az előpataki izom- és idegsorvadásos betegeket kezelő kórház a szükséges személyzet felével kénytelenek dolgozni. Neagovici szerint a viszonylag túlméretezett irodai személyzet egy részének a leépítése megfontolandó, az egészségügyi szakembereké azonban semmiképpen nem jelentene megoldást.

Bihar megye: fölösleges tüntetés?

A nagyváradi Ady Endre Főgimnázium tanárai és diákjai távol maradtak az iskolától hétfőn. Tóth Márta igazgató lapunk megkeresésére elmondta: csütörtökön és pénteken körlevélben hirdették ki, hogy hétfőn nincs tanítás, és a diákok felügyeletét sem tudja vállalni az iskola. Megtudtuk: a tanári karból kevesen csatlakoztak a szakszervezethez, de a kollektív munkaszerződéssel dolgozók fizetésének egy százalékát automatikusan az érdekvédelmi képviselet támogatására fordítják, így csatlakoztak a tiltakozó akcióhoz. A tanárok egyébként kifejezetten pesszimisták a sztrájk eredményét illetően, legalábbis az anyagiak vonatkozásában.

„Dühösek, kétségbeesettek és csalódottak a tanárok, és biztosak benne, hogy semmit nem érnek majd el a sztrájkkal, mégis részt vesznek benne, már csak a figyelem felkeltése végett is” – mondta el a Krónikának egy érmelléki általános iskola angoltanára. Ebben a tanintézetben nem tették hivatalossá, hogy a tanárok hétfőn nem mennek be dolgozni, de azt közölték a szülőkkel és a diákokkal: egyetlen órán sem veszik számba a hiányzó diákokat. Beszélgetőpartnerünk tudtával az iskolában hétfőn csak az igazgató, az igazgatóhelyettesek, illetve a szakszervezeti képviselő jelent meg.

„Az emberek azt hiszik, egy kezdő tanár legalább 1600–2000 lejt keres havonta, úgy gondolják, ha megvonják a juttatásainkat, az ingázásra kapott költségtérítést, az azt jelenti, volt miből levonni, tehát olyan nagy baj nem lehet. Éppen ezért semmilyen megbecsülést nem kapunk a társadalom többi részétől” – méltatlankodott a pedagógus. Mint mondta, bár kifejezetten nem támogatták őket a szülők, úgy tűnik, nem háborognak a helyzet miatt, hiszen megszokták már a tanügyi sztrájkokat.