Fotó: Facebook/RMDSZ
A fellebbviteli eljárás során is elveszítette Románia azt a pert, melyet az Európai Bizottság ellen indított a Minority SafePack kapcsán – adták hírül az európai polgári kezdeményezés koordinátorai.
2022. január 20., 14:152022. január 20., 14:15
2022. január 20., 14:362022. január 20., 14:36
„Következetesen döntött az Európai Bíróság, így Románia a fellebbviteli eljárás során is elvesztette a Minority SafePack bejegyzése miatt az Európai Bizottság ellen indított pert” – tájékoztatott a csütörtöki döntésről szerkesztőségünkbe eljuttatott közleményében Vincze Loránt, a kezdeményezés koordinátora. Mint ismeretes,
Úgy ítélte meg ugyanis, hogy a szabályozni kívánt kérdésben nem az Európai Unió az illetékes, hanem a román állam. A közlemény emlékeztet, hogy
Eszerint az európai bíróság kimondta: „A Törvényszék nem alkalmazta tévesen a jogot, amikor úgy ítélte meg, hogy a kisebbségek jogainak tiszteletben tartását, valamint a kulturális és nyelvi sokszínűség támogatását, mint az Unió értékeit és céljait, figyelembe kell venni az Uniónak az e javaslat által érintett területeken való fellépése címén.”
Az Európai Bizottság 2017. március 29-i határozatával vette részlegesen nyilvántartásba az MSPI-t, Románia 2017. június 28-án terjesztette elő a határozat megsemmisítését kérő keresetét. Ezt az Európai Unió Törvényszéke 2019. szeptember 24-i határozatával elutasította, így a román állam fellebbezett, de ezúttal sem járt sikerrel, emlékeztet a közlemény.
„Nyilván, Románia keresete már rég okafogyottá vált, hiszen azóta összegyűjtöttük a támogató aláírásokat, és az Európai Bizottság már döntést is hozott javaslatainkat illetően.
– értékelte az Európai Unió Bíróságának csütörtöki döntését Vincze Loránt, az MSPI koordinátora. Az RMDSZ EP-képviselője – aki egyúttal a kezdeményezést felkaroló Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke is –,
Rámutatott, a bírák ezáltal arra kényszeríthetik az Európai Bizottságot, hogy értékelje újra eredeti döntését, miszerint nem javasol jogalkotást az MSPI javaslatai alapján.
Fotó: Facebook/Minority SafePack
Az EB 2021. január 15-én közölte, hogy nem irányoz elő új jogi aktusokat a kisebbségi jogok európai uniós kodifikációját szolgáló MSPI európai polgári kezdeményezés kilenc pontja kapcsán. Ezt követően a Minority SafePack kezdeményező bizottsága bejelentette, hogy az Európai Unió Bíróságán indított eljárást az Európai Bizottság elutasító döntése ellen.
„Amellett, hogy a bizottság döntésével hátat fordított a több mint egymillió aláírónak, Európa ötvenmilliónyi, kisebbségben élő polgárának és az Európai Parlament háromnegyedes többségének, jogi kötelességét sem teljesítette” – értékelte akkor a döntést Vincze Loránt.
A kereset beterjesztői eljárási hibának tartották, hogy az EB nem indokolta meg kellőképpen az MSPI több pontjára adott elutasító válaszát: a kilenc javaslat közül hét esetében nem tett eleget az indokolási kötelezettség követelményeinek. Úgy vélekednek, hogy az általuk felhozott érvek lehetővé teszik az európai bizottsági döntés semmissé nyilvánítását.
Mint ismert, a Minority SafePack egy 2013-as európai polgári kezdeményezés, amelynek bejegyzését az Európai Bizottság ugyanabban az évben elutasította, mert úgy ítélte meg, hogy a javasolt szabályozást tagállami szinten kell megvalósítani. Ezt a döntést a FUEN megtámadta az uniós bíróságnál, amely 2017-ben a felpereseknek adott igazat, így az EB regisztrálta a kezdeményezést.
Az EB elutasító határozata egyébként azt sem vette figyelembe, hogy az Európai Parlament 2020 decemberében nagy többséggel megszavazta a kisebbségvédelmi kezdeményezés támogatására irányuló állásfoglalást.
Az Európai Unió Bíróságán indított eljárást a Minority SafePack (MSPI) kezdeményező bizottsága az Európai Bizottság (EB) elutasító döntése ellen – tájékoztatott az RMDSZ.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elrajtolt a tanév, és ezzel együtt az az időszak is, amikor a gyerekek nagyobb valószínűséggel „szednek össze” valamilyen betegséget az óvodában vagy az iskolában. Simon-Szatmári Katalin nagyváradi gyermekorvossal beszélgettünk.
Húsz betelepülő fiatal családdal folytatódik a gyülekezetépítő projekt a Kolozs megyei Ajtonban. A Kolozsvárhoz közeli községben a református egyházközség biztosít telket számukra a letelepedéshez, hogy utána a közösség részévé váljanak.
Egyre több gyerek jár rollerrel iskolába, miközben meredeken emelkedik a balesetek száma. A jármű kezelését könnyű elsajátítani, a nagyvárosi forgalomban azonban a szabályok ismerete nélkül minden út komoly kockázatot jelenthet.
A székelyudvarhelyi Emlékezés Parkjában található „Vándor székely”-szobor eltávolítását rendelte el alapfokú ítéletében az Arad megyei törvényszék, mert a felperes állítása szerint ez a Romániában háborús bűnösnek nyilvánított Wass Albert írót ábrázolja.
Az aradi evangélikus templom több mint műemléképület: a lélek háza – hangzott el a szombati ünnepi istentiszteleten, amelyet a templomszentelés 120. és az egyházközség hivatalos megalapítása 180. évfordulója alkalmából tartottak.
Rendőrségi források szerint pisztolyt találtak a hatóságok a keddi fővárosi gazdatüntetésen történt erőszakos cselekmények egyik feltételezett felbujtójának autójában.
54 millió euró értékű szerződést írt alá a NATO-szabványú 12,7 x 99 mm-es lőszeralkatrészek gyártására tervezett, egyedi gyártású speciális gépek beszerzésére a kudzsiri fegyvergyár.
Elkészült Temesváron a Forradalom útja, amely a nacionálkommunista rendszer bukásához vezető 1989-es eseményeknek állít emléket, ugyanakkor az önkormányzat elvesztette a projektre igényelt uniós támogatást.
Öt kutatás indul az erdélyi magyar értelmiség 1944 és 1952 közötti történetének, a korszak kulturális és intézményi hálózatainak, valamint a kommunista diktatúra hatalomgyakorlásának és az értelmiségi életutakra gyakorolt hatásának a vizsgálatára.
Több mint ötven település közösségei találkoznak, sátrakat állítanak, hagyományos ételekkel kínálják egymást, miközben népviseletbe öltözött gyermekek, fiatalok és idősek vonulnak végig Zilahon.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!