Fotó: Facebook/RMDSZ
A fellebbviteli eljárás során is elveszítette Románia azt a pert, melyet az Európai Bizottság ellen indított a Minority SafePack kapcsán – adták hírül az európai polgári kezdeményezés koordinátorai.
2022. január 20., 14:152022. január 20., 14:15
2022. január 20., 14:362022. január 20., 14:36
„Következetesen döntött az Európai Bíróság, így Románia a fellebbviteli eljárás során is elvesztette a Minority SafePack bejegyzése miatt az Európai Bizottság ellen indított pert” – tájékoztatott a csütörtöki döntésről szerkesztőségünkbe eljuttatott közleményében Vincze Loránt, a kezdeményezés koordinátora. Mint ismeretes,
Úgy ítélte meg ugyanis, hogy a szabályozni kívánt kérdésben nem az Európai Unió az illetékes, hanem a román állam. A közlemény emlékeztet, hogy
Eszerint az európai bíróság kimondta: „A Törvényszék nem alkalmazta tévesen a jogot, amikor úgy ítélte meg, hogy a kisebbségek jogainak tiszteletben tartását, valamint a kulturális és nyelvi sokszínűség támogatását, mint az Unió értékeit és céljait, figyelembe kell venni az Uniónak az e javaslat által érintett területeken való fellépése címén.”
Az Európai Bizottság 2017. március 29-i határozatával vette részlegesen nyilvántartásba az MSPI-t, Románia 2017. június 28-án terjesztette elő a határozat megsemmisítését kérő keresetét. Ezt az Európai Unió Törvényszéke 2019. szeptember 24-i határozatával elutasította, így a román állam fellebbezett, de ezúttal sem járt sikerrel, emlékeztet a közlemény.
„Nyilván, Románia keresete már rég okafogyottá vált, hiszen azóta összegyűjtöttük a támogató aláírásokat, és az Európai Bizottság már döntést is hozott javaslatainkat illetően.
– értékelte az Európai Unió Bíróságának csütörtöki döntését Vincze Loránt, az MSPI koordinátora. Az RMDSZ EP-képviselője – aki egyúttal a kezdeményezést felkaroló Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke is –,
Rámutatott, a bírák ezáltal arra kényszeríthetik az Európai Bizottságot, hogy értékelje újra eredeti döntését, miszerint nem javasol jogalkotást az MSPI javaslatai alapján.
Fotó: Facebook/Minority SafePack
Az EB 2021. január 15-én közölte, hogy nem irányoz elő új jogi aktusokat a kisebbségi jogok európai uniós kodifikációját szolgáló MSPI európai polgári kezdeményezés kilenc pontja kapcsán. Ezt követően a Minority SafePack kezdeményező bizottsága bejelentette, hogy az Európai Unió Bíróságán indított eljárást az Európai Bizottság elutasító döntése ellen.
„Amellett, hogy a bizottság döntésével hátat fordított a több mint egymillió aláírónak, Európa ötvenmilliónyi, kisebbségben élő polgárának és az Európai Parlament háromnegyedes többségének, jogi kötelességét sem teljesítette” – értékelte akkor a döntést Vincze Loránt.
A kereset beterjesztői eljárási hibának tartották, hogy az EB nem indokolta meg kellőképpen az MSPI több pontjára adott elutasító válaszát: a kilenc javaslat közül hét esetében nem tett eleget az indokolási kötelezettség követelményeinek. Úgy vélekednek, hogy az általuk felhozott érvek lehetővé teszik az európai bizottsági döntés semmissé nyilvánítását.
Mint ismert, a Minority SafePack egy 2013-as európai polgári kezdeményezés, amelynek bejegyzését az Európai Bizottság ugyanabban az évben elutasította, mert úgy ítélte meg, hogy a javasolt szabályozást tagállami szinten kell megvalósítani. Ezt a döntést a FUEN megtámadta az uniós bíróságnál, amely 2017-ben a felpereseknek adott igazat, így az EB regisztrálta a kezdeményezést.
Az EB elutasító határozata egyébként azt sem vette figyelembe, hogy az Európai Parlament 2020 decemberében nagy többséggel megszavazta a kisebbségvédelmi kezdeményezés támogatására irányuló állásfoglalást.
Az Európai Unió Bíróságán indított eljárást a Minority SafePack (MSPI) kezdeményező bizottsága az Európai Bizottság (EB) elutasító döntése ellen – tájékoztatott az RMDSZ.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
Meggyőző ütemben halad az első Hargita megyei autópálya-szakasz építése: egyetlen hónap alatt 6 százalékos a fizikai előrelépés a Gyergyóalfalu és Ditró között létesítendő sztrádán.
Az Arad Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház kénytelen volt megduplázni a hepatitis A-val kezelt gyermekek számára rendelkezésre álló kórházi férőhelyek számát, miután az utóbbi hetekben jelentősen megszaporodtak a megbetegedések.
Emil Boc polgármester hivatalosan is felszólította a kolozsvári metró kivitelezőjét a felhalmozódott késések behozására, valamint a projekt következő szakaszaira vonatkozó egyértelmű ütemterv bemutatására.
Vesztegetés elfogadásának gyanújával indított büntetőeljárást négy nagylaki határrendész ellen a ügyészség: a nyomozók szerint pénzt fogadhattak el azért, hogy beengedjék Magyarországról Romániába az illegális sertényszállítmányokat.
Csökkenhetnek 2027-ben a határon túli magyar közösségeknek szánt magyarországi támogatások. Az RMDSZ szerint a szórványoktatást nem fenyegeti drasztikus forráselvonás, az EMSZ viszont azt kéri számon, mire fordítja az RMDSZ a román állami támogatást.
Hozzáláttak a Tordát Szászsebessel összekötő A10-es autópálya múlt héten lezárt, hosszú évek óta problémás szakaszának javításához.
Kórházba került egy 13 éves Kolozs megyei diák, miután egy osztálytársa késsel támadt rá. Az áldozat eleinte nem is akarta elmondani a tanároknak, hogy késelés történt, azt állította, hogy egy törött üveg vágta meg.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!